Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-04-12 / 29. szám

2

sara vonatkozólag azt mondaná a múltkori cikkíró: „Ha a polgári iskola kérdése oly nehezen vajúdik, mily reménnyel foghatunk egy ily új intézmény megvalósításához?“ Van benne valami igazság, mindazonáltal kíséreljük meg a következőképen a megoldást, mert bízom benne, hogy végeredményében az általában javasolt intézmény mégis csak könnyebben valósulhat meg. Nézzünk egy kicsit a jövőbe! Én igy is el tudom képzelni.

Városunk vezetősége elvben foglalkozik a dologgal s előterjesztésére a képviselőtestület is tárgyalja az újonnan felállítandó iskola ügyét. Elvben kimondja a szükségességét s megbíz egy pedagógust a tanterv, a szabályzat, egy mérnököt egy hozzávetőleges terv elkészítésével. A javaslatok elkészülte után újból tanulmányozza az ügyet s a mikor már tudja, hogy mibe kerülne ily iskola s azzal is számolt, hogy mennyit áldozhat ez ügyre, a közoktatási és kereskedelmi kormányhoz járul kérelmével. Ha a kormánynak tetszetős az eszme, szívesen fog tetemesebb összeggel is hozzájárulni egy új intézmény létesítéséhez. Ebben van a főbi zalmam. A kormány is nagyon jól tudja, hogy a polgári iskolák mai szervezetükbe nem fejleszthetők tovább, céljukat be nem töltik, — inkább apasztaná, semhogy növelje a számukat ! — szívesebben adja tehát — ha majd ütjük a vasat! — a pénzt is oly iskolára, mely több valószínűséggel kecsegtet a kitűzött célok elérésére.

Ismétlem, nem kis munka, melynek a kezdését indítványozom, ezért annál nagyobb lelkesedéssel, munkakedvvel kell hozzáfogni. Újat, ismeretlent életbeléptetni mindig nehezebb, erősítsen az a tudat, hog> ha nem is biztosan jól, de legalább is jobbat kezdeményezünk.

Összegezve pedig a régebben és a most elmondottakat, elértünk ahhoz a fokhoz, a honnan kezdve az egyén mint egyén hátramarad s azoknak kell előrenyomulniok, a kik egyéni mivoltukban is a közt képviselik. A város tanácsának, képviseletének kell a kérdéssel foglalkoznia. Döntse most már az el akár jobbra, akár balra, van-e szükség egy új iskolára, ha igen, milyenre? Még azt az egy körülményt nem hagyhatom figyelmen kívül : környékünkön egyre-másra keletkeznek a minden-fajta iskolák, ez csökkenést okoz Vácnak, jó lesz ezt valamiféleképen ellensúlyozni. Fontolják meg rövidesen a felvetett kérdéseket s nyilatkozzanak : igen-e, vagy nem ?

Szentgyörgyi Gusztáv.

HireK.

Tavaszi dal.

Itt a tavasz, itt van újra,

Esik a hó csendefien,.

Noha máskor már ilyenkor Ibolya nyílt rendesen.

Itt a tavasz, itt van újra Szép, mint mindig ajaja,

Levegőben leskelődik Harmincféle nyavalya.

Influenza, nátha, köszvény,

Reuma, láz orbánc, hülés,

Az egésznek neve kérem:

„Szép tavaszi zsendiilés.“

— Lesz=e városi Közgyűlés? A városi szabályrendelet úgy szól, hogy minden évnegyed első hónapjának második csütörtökén rendes közgyűlés tartandó. A tavaszi közgyűlés rendesen a nagy hétre esik, ezért a képviselőtestület meg is akarta változtatni a szabályrendeletet, de a vármegye nem hagyta

ezt jóvá. Ez idén nemcsak a katolikusoknak, de az izraelitáknak is ünnepe van a közgyűlés napján. De a szabályrendelet kötelez: a polgármester nagycsütörtökre városi közgyűlést hivott egybe. Valószínű azonban, hogy a közgyűlést nagycsütörtökön még sem tartják meg.

A mit nem tett meg a vármegye, megtehet a képviselőtestület: összejönnek a városatyák néhány pillanatra és kimondják, hogy a közgyűlést elnapolják jövő hét csütörtök délutánjára. Lehet, hogy igy lesz. A közgyűlési meghívót a polgármester mégis kibocsátotta s a képviselőknek 36 tárgyról lesz alkalmuk határozni. A fontosabbak e-/ek: Jelentést tesznek a vásártér megváltása ügyében történt újabb lépésekről, valamint a népszámlálásról, melyet dr. Göndör főjegyző lelkiismeretes gondossággal vezetett. Egy régi szükséges hiányt pótol majd a képviselőtestületnek korábbi határozata, mely szerint bejelentő hivatalt szervez s az arra vonatkozó szabályrendeletet most tárgyalhatják le a városatyák, Közel húsz telekügy következik ezután, aztán néhány illetőségi ügy. A tenyészapaálla.tok lartóival kötött szerződés módosítása után Docskal Béla és Jenes József kérelmét tárgyalják, kik rendes tisztviselői minősítést kérnek, valamint Bárdos Ernő tanácsosnak amaz igazságos kérvényét, kogy őt a magasabb fizetési osztályba sorozzák. A gyámpénztári és a városi számadások felülvizsgálatáról szóló jelentések zárják be a nagyheti közgyű és tárgysorozatát.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Matzenauer Ferencet, a dalegyesület lelkes és buzgó karnagyát a váci kir. országos fegyintézethez tiszti írnokká nevezte ki.

— Velzer Lajos halála. Általános részvétet keltett tegnap délután a városban az a szomorú liir, hogy Velzer Lajos lisztkereskedő hosszas szenvedés után 58 éves koráuan élhunyt. Vele is a régi váci családok egy érdemes, tisztelt feje tűnik el. Munkás ember volt, a ki nemcsak a saját kis körében, de a köz érdekében is sokat dolgozott. Mint város' képviselő, majd mint tűzoltóparancsnok, azután a korcsolyaegylet éveken át volt vezetője nagy munkát végzeb. Mint tűzoltó királyi kitüntetésben is részesült: a koronás aranyérdemke- resztet kapta. Közel két évtizede veszedelmes tűz ütött ki a siketnémaintézetben. Velzer vezetése alatt nehány önkéntes tűzoltó nagy bátorsággal állt a veszedelem elé, ő buzdításul olyan helyet foglalt el a háztetőn, a hol életével játszott és a nagy intézet pusztulását megmentették. Ekkor kapta jutalmul a király elismerését. Sokáig egymaga volt a korcso- lyaegylet fentartója, csak a télen adta át a vezetést a sportegyletnek, mely disztagjául választotta Velzer Lajost, a ki nemcsak feltartotta és igazgatta az egyesületet, de vagyont is szerzett, sőt a bevételekből a Derecskében egy kis pavillont is építtetett. Halálát, mely hosszú szenvedés után következett be, neje és gyermekei gyászolják. Temetése nagy csütörtökön délután megy végbe. Ny. b !

— FalusiaK a sorompó előtt. A budapeG-környékbeli falvak vagyonosodása jórészt abból származik, hogy a főváros élelmi piacára rengeteg mennyiségű zöldséget, baromfit szállítanak be. Éjszakánkint egész népvándorlás indul meg a községekből, de a száz és száz kocsi mind megreked az újpesti vámnál, a hol csak reggel öt órától szolgáltatják ki a fogyasztási adóbárcákat s mig a kocsik eljutnak a vásárcsarnokig, beletelik 3—4 óra és reggel kilenc óra után alig tudják értékesíteni az élelmi cikkeket. Ez ellen a rend ellen szólalt fel a hétfői vármegyei közgyűlésen dr. Preszly

VÁCI HÍRLAP

Elemér országgyűlési képviselőnk, indítványozván, hogy írjanak fel a kormányhoz, hogy a falusi kocsik egész éjjel akadálytalanul vonulhassanak át a fővárosi vámokon, a mit, ha éjszaka inspekciós tisztviselőt tartanak ott, minden kár nélkül meg lehet valósítani. Az alispán, majd a főispán felszólalása után dr. Preszly indítványát elfogadták és felírnak a kormányhoz a vármegye községei érdekében. Valószínű, hogy a községek óhaja meghallgatásra is fog találni.

— Lóverseny a Katonai gyaKorló= téren. Említettük már, hogy e hó 23-án, hus- vét után való vasárnap Pestvármegye gazdasági egyesülete a helybeli huszárezred tisztikarával és az urlovasok szövetségével lóversenyt rendez a hétkápolna mellett fekvő katonai gyakorlótéren. A verseny propoziciói most jelentek meg s ebből látjuk, hogy a lóversenyt nagyszabásúnak tervezik. Lesz öt futam .es egy altiszti vadászverseny. Ezekből kettő sik, három akadály és egy gátverseny urlovasok részére. Minden versenyt díjazni fognak, miként Alagon. A versenypályára Budapestről külön vonat hozza az érdeklődőket, a kiknek száma bizonyára nagy lesz, mert totalizator is fog működni. A versenyvonat közvetlenül a pályánál áll meg. De nem feledkeznek meg a váci érdeklődőkről sem: Minthogy kevés a bérkocsi és a magánfogat Vácon, a déli 12 óra 18 perei vonatot, melyre Szódig szóló jegyet kell váltani, a versenypályánál megállítják. A Budapestről öt órakor érkező vonat szintén megáll, hogy a versenypályáról Vácra igyekvő közönség felszállhasson. A nézőtéren, hova csak belépőjeggyel lehet belépni, tribünt állítanak s az alagi vendéglős fog ételeket, italokat kiszolgáltatni. Lesz katonazene is. Belépőjegy , ára az első helyre személyenkint négy korona, második helyre egy. korona, a melyeket előre Meiszner Rudolf divatkereskedésében lehet váltani.

— Gyönge vásár. A váci vásárok állandó réme: a száj és körömfájás virágvasárnapi vásárunkra is beköszöntőt. Ezért el volt tiltva a hasított körmű állatok felhajtása. Tisztán kirakodó vásárt tartottak, a mi meglátszik a vámbevételeken. Múlt évi virágvásárkor a vámokon 2470 K 68 fillért, az idén csak 2017 K 46 fillért vettek be, mig a rév jövedelme 630 korona volt az idei 445 koronával szemben.

— A váci állatbiztosító siKere. Most, hogy megalakult a váci polgárok állatbiztosító egyesülete, nemvárt nagy erkölcsi sikerről is beszámolhatunk egyúttal. Mióta a mozgalom megindult, a szomszédos községekből számos kérdezősködő akadt, hogy mikép alakíthatnák meg ők is az állatbiztosítót. A vidéki laptársaink pedig egymás után vették át az állatbiztosítóról szóló-ismertető cikkeinket és buzdi- tólag hatottak oda, hogy a gazdák eme nagy segiiségét megalapozzák városunkban is. Mint értesülünk, ha az alapszabályokat a belügyminiszter jóváhagyja, a váci állatbiztosító azt az érdeklődő községeknek megfogja küldeni s maga a vezetőség fog agilis tagokat kiküldeni a községekbe, hogy ha kell, az önálló állatbiztosítót megalkossák a falusi nép hasznára.

— Tűz a Dunaparton. Cziganek János halász a dunaparti korzó vasrácsán szárította a vásár napján 250 méteres hálóját. A korzón sétálók egyszer csak azt veszik észre, hogy a drága háló lángokban áll. El is égett belőle akkora darab, a mi 400 korona értéket képvisel. A rendőrség megállapította, hogy a tűz bűnös gondatlanságból keletkezett. Makai József tótfalusi gazda a propellert várta és unalmában pipájára akart gyújtani. A nagy szélben