Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-12-20 / 99. szám
Huszonötödik évfolyam 99. szám. Vác, 1911. december 20. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A váci posta es táviró 1900 ban es 1910-ben. Mult szerdai számunkban közölt cikkben kimutattuk éppen a posta és táviró igazgatóság által kiadott statisztika alapján, hogy Vác posta és táviró forgalma éppen száz százalékkal növekedett tiz év alatt, mert inig 1900-ban a kincstár haszna a váci postán 69317 koronát tett ki, 1911-ben az már 130,330 koro- ronára rúgott. Ugyanez a statisztika többi kimutatása — összehasonlítva a tiz év előtti s a nem régi, 1910-es forgalmat — igazolja, hogy mily hatalmas mértékben nőtt meg a váci postahivatal, mely két évtizede három három kis szobában bőségesen elfért. 1910-ben 810,832 darab közönséges levelet adtak fel, 1900-ról nincs adatunk. Ellenben- 1910-ben 1,058,616 darab levél érkezett, 1900-ban majd a felével kevesebb : 618,930 darab. Ajánlott levelet kezeltek egy év előtt 32,148 drbot a feladásnál, 40,341 drbot az érkezésnél. A csomagforgalom hasonlóan hatalmas növekedést mutat. 1900-ban feladtak 51,146 drb. csomagot, érkezett 26,137 drb. ezzel szemben i910-ben már 87,404 darabot adtak fel és 47,765 darab lett Vácon kézbesítve, vagyis egy napra 300 darab csomagnál több esett. Itt azután még hozzá kell venni, hogy ezt a munkát megsokszorozta, hogy a környékbeli posták 7,107 drb. ajánlott levelet és 7568 drb. csomagot küldtek a váci postára továbbítás végett. Ilyen hatalmasan megnövekedett csomagforgalom láttára méltán kérdezhetjük, hogy a midőn a váci püspöktől s a város fejétől, a polgármestertől kezdve a kereskedők és iparosok majd mindegyike alig egy fél év előtt aláírták azt az általános kívánságot, hogy Vácon már a postahivatal zsúfoltságának meg- kimélése és a közönség gyors kiszolgálása érdekében is, a csomagokat házhoz kézbesítsék, miért tagadta meg a postaigazgatóság a kérelem teljesítését? Azt indoknak senki sem fogadhatja el, hogy a csomagforgalomból Vácon a postakincstárnak haszna nincs, mert a postakincstárnak nem a maga, ha nem a közönség hasznát, előnyét (nem szólván a kényelméről) kötelessége nézni. A postautalványnál behozták a házhoz való kézbesítést, mert a sok négy fillér haszonnal jár. De ezt is a közönség rovására tették, mert az utalványokat ugyanazok a levélhordók fizetik ki, a kik eddig csak kézbesítették azokat s a kifizetésekkel, pénzváltással és pénzolvasással perceket, egy útjukban órákat vesztenek s igy a közönség Vácon az ejjel érkező posta dacára egyszerű leveleihez csak délelőtt 9—10, sőt 11 óra után jut. 1900-ban 29,841 drb. utalványt vittek a postára, mely- lyel 1,688,146 koronát adtak fel, 1910-ben már 39,039 drbon 2.379,000 koronát fizettek be. 1900-ban 33,166 drb. postautalványt érkezett 2,166,742 korona értékben, 1910-ben pedig már 42,036 drb., melyért a felek kényelmére (!) otthon 3,354,000 koronát fizettek ki a levélhordók. Kiszámítottuk, postakincstárnak alig 1000 korona haszna volt egy évben a a négy filléres postautalványkézbesitésből, de egy év alatt 20,000 embert boszantott meg naponta, esetleg többször is, hogy postáját elkésve a déli órákban jutatta a posta saját csekély baszna miatt a kezeihez ! A postatakarékpénztár forgalma is megnőtt a tiz év alatt. 19ü0-ban 26,710 drb. befizetés volt 3,853,130 K, 1910-ben 27,611 drb. 5,280,000 K értékben. Ezzel szemben 25,093 drb. mellett 383,847 K. 1910-ben 28900 drb. mellett 909,000 koronát fizettek ki. Táviratot 1900-ban 8473 drbot adtak fel, 1910-ben már 13,226 drbot, 1910-ben érkezett 16,013 drb., 1900-ban 11, 210 drb. távirat. Telefonbeszélgetés 1910-ben (1900-ban még nem volt telefon) a távolsági forgalomban 88,972 volt, helyben 31,533. E statisztika csekély képét alkothatja a mai telefon-forgalomnak is. 1910. óta Vácon a távbeszélő előfizetők szama kétszeresre emelkedett, a beszélgetések száma, bizonyosan legkevesebb háromszorosára. És ezt az idegölő, rettenetes munkát egyetlen hölgy bonyolítja le napi 14 órai munkaidő mellett a váci postán! Valóságos lelketlenség nem csak a kegyetlenül kihasznált telefontisztviselőnő, de a telefont méregdrágán fizető közönséggel szemben ! És ha hozzávesszük, hogy ugyanaz a soha nem szaporított kevés vonal, melyből egyik legalább is 300-szor rossz egy esztendőben, ál] a beszélgetések rendelkezésére, tudhatod kedves olvasóm, hogy Vácon miért azok az emberek őszülnek leginkább, kiknek telefonszám- juk van. E nagyjában vázolt statisztika megmutatja a kiváncsinak a váci posta személy-forgalmát is. Ha az ajánlott és pénzeslevél, postautalvány, postatakarékpénztár, csomagfeladó és kivevők számát vesszük (ez egy helyiségben van a váci postán) konstatálhatjuk, hogy naponta átlag 1500 ember fordul meg a váci postán. Nem sok ugy-e ? De mert a posta csak 8 órán át van nyitva hétköznapon, ünnep és vasárnap alig van forgalom, az igazi munka pedig reggel és este megy végbe nálunk a vonatjárás miatt is, megállapíthatjuk, hogy egy időben 40—60 ember, sőt több lesi a rekeszes, kényelmetlen, kis ablakoknál inig a sor rákerül a váci postán. És mekkora helyen ? Minden váci ember tudja, hogy az előbb említett ajánlott, pénzeslevél, postatakarék, postautalvány, csomag fel- és leadó rekeszek előtt 6—8, szóval hat-nyolc négyszögméfer terület áll a váci postát látogató összeség rendelkezésére! Itt már nincs argumentum, itt már rendőrségért kell kiáltanunk: rendőrkapitány úr, főorvos úr, önök gyárakat vizsgálnak és keresve keresik, hogy mit rendeljenek el ott lygienikus szempontból és nem látják, hogy az fállamnak itt szégyenkezik a város közepén egy intézménye, a mely első sorban hívja ki az orvos-rendőri felügyeletet ! ? A postaforgalom majd minden ágában kimutatja a postaigazgatóság, hogy a váci posta- hivatal száz percenttel nagyobb forgalmat ért el, mint tiz év előtt. Nos, erre a statisztikára ma, 1911. év végén rámondhatjuk, hogy már nem is áll meg. Mert megnyíltak a vác—dré- gelypalánk — ipolysági, a vác—gödöllő— pesti helyiérdekű vasutak s a laikus mit sem tud arról, mi munkát ad egy postahivatalnak két ily nagy forgalmú vicinális, a melyek száz százalékos forgalom növekedést kimutató 1910-ben csupán a megnyitás híréig jutottak el. Van szive a postaigazgatóságnak az ösz- szes csomagokat, leveleket, melyek nem Vácra, hanem a drégelypalánki és gödöllő—budapesti vonalra szólnak, a túlzsúfolt váci postára beszállittatni, hogy kétszeres munka után talán egy óra múlva visszaszállítsa újra a pályaudvarra a helyett, hogy az öt kilométer hosz- szú várost azzal a csekélyke jóindulattal honorálná, hogy a váci pályaudvarra, miként Párkánynánán, a hol felével kisebb postaforgalom van, egy fiókpostát állítana fel. És ezzel segítene a belső város egy nagy részén, mely ott —közelebb — adhatná fel minden postai küldeményét, elvihetné oda, mért pár percnyire van tőle, a Kobrák és a Szövőgyár postacsomagjait, melyek tudvalevőleg Vác legnagyobb csomagforgalmat adják. Hja, a posta- szállítóval nem métermázsánkint való szállításra kötött a postakincstár szerződést, a váci közönség pedig hallgasson, örüljön, hogy a in. kir. postahivatal és nem postaügynökség, vagy postamester szolgálja ki! Nos igen, hallgatunk, csak még azt Írjuk meg, hogy az öt kilométeres váróiban tizenöt postaláda van és egyetlen egybe sem lehet érték nélkül való mintacsomagot bedobni, hogy a személyzet elégtelensége miatt kitűzött idő előtt szedik össze e ládákból a leveleket, hogy a váci postahivatal összes helyiségei ma az orvos-rendőri beavatkozás után ordítanak, hogy a váci posta, táviró és telefon főnöke egy konyhahelyiségben kénytelen magát szó szoros értelmében meghúzni, mert miként neki, úgy a postát igénybe vevő közönségnek sincs talpalatnyi helye, hogy a hogyan torkig vagyunk a mai postai viszonyokkal (jóravaló tisztviselői mit sem tehetnek megváltoztatására) úgy borzalommal ejtjük ki mindannyian, kiknek közünk van hozzá e két szót: váci telefon!!! Szomorú, hogy mindezekre pedig választ, cáfoló írást sem kaphatunk, mert igazat irtunk, tanunk rá minden váci lakos, kicsi és nagy egyaránt. De legfőkép igazolónk a posta és táviróigazgátóság, mely statisztikával sietett nem Vác város, hanem a magyar postakincstár szégyenének beigazolására. A magyar postakincstár sokkal kisebb .forgalmú városoknak hatalmas postapalotát emeltet, méltán megkövetelhetjük tehát, hogy a váci postapalota mielőbh álljon !
