Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-10-22 / 82. szám
Huszonötödül évfolyam 82. szám. Vác, 1911. október 22 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 1 7. A kereskedelmi miniszter a váci állomásról. Vác, okt. 21. A város közönségének páratlan érdeklődését Vác pályaudvara és vasutügye iránt mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a Váci Hírlap szerdai közlése után mindenfelé a pályaudvar és felvételi épület nemsokára elkövetkező kibővítéséről szóltak megelégedéssel^ Eltűnt a türelmetlenkedés, el a gyűlölködés, mely évek óta feltámadt minden utasban mindannyiszor, ha megfordul öreg pályaházunkban. Szerdai cikkünk, mely bő leírását adja a pályaudvar és felvételi épület kibővítéséről, kiegészítéséül most itt adjuk a kereskedelmi miniszter indokolását, mellyel arra a képviselő- háztól a költségek megszavazását kéri: Vác állomás jelenlegi vágányhálózata és felvétele az ott fokozatosan emelkedett és a dunaipolyvölgyi, úgyszintén a vác-gödöllői h. é. vasutak betorkolása folytán még inkább gyarapodó forgalomnak rendes ellátására már regebb idő óta elégtelennek bizonyult, úgy hogy a mai helyzet már tarthatatlanná kezd válni és sürgősen követeli a fenforgó bajoknak gyökeres orvoslását. A bővítő munkákról részletes tervmüveletet készíttettem és a terv végrehajtását több évre vélem megvalósitandónak. A műveletbe befoglaltattam a felvéte i épület teljes újjáépítését, mert a felvételi épület a legrégibbek egyike az országban és kezdetleges berendezései mellett szűk és célszerűtlen beosztású. A felvételi épületet az utasok nagy tömegére való tekintettel alagutszerű aluljárókkal kívánom az ugyancsak tervezett vágányszerü per- ronokkal összeköttetésbe hozni. Az állomás vágányhálózatát a tehervonatok számára két átmenő vágánnyal szaporittattom. Egy további uj vágány a raktári kezelés céljait fogja szolgálni. Uj gabonaszin, árúrakodó, hozzávezető vágányokkal és utakkal, továbbá 120 m. hosszú falazott árúraktár és 80 m. hosszú nyílt rakodó, hídmérleg, biztositó berendezés stb. fogják kiegészíteni a bővítés munkáját. Mindez együtvéve 1,763,000 K költségösszeget igényel. Ebből az 1912. évre eső első részletül a pénztárilag felveendő kiadások fedezésére 300,000 koronát irányoztam elő. A kereskedelmi miniszter nagyon is enyhe szavakat talált a váci pályaudvar állapotának jellemzésére, de végre is ma már az a fontos, hogy tűrhetetlen helyzet alapos szanálását helyezte kilátásba. Csak azt nem tudja senki elképzelni, hogy a folytonosan növekvő forgalom mellett miért várakoznak az építkezéssel négy, esetleg öt esztendeig? A statisztika szerint — mielőtt a vicinálisokat bekapcsolták volna állomásunkba — Vác hetedik helyet foglalta el a forgalomban a nagyobb városok között. A dunaipolyvölgyi vasút múlt évben 55 ezer utast szállított el Vácról, körülbelül ugyanannyi érkezett Vácra. A vác-gödöllö- budapesti legalább háromszor ily nagy forgalmat fog felmutatni, Vác utazóközönsége évről- évre óriási százalékkal nő, mi lesz tehát 4 — 5 év múlva, mikor már ma is elismeri a miniszter, hogy tűrhetetlen állapotok vannak Vác állomáson? Jogos tehát a kívánságunk, hogy az építkezéssel ne késsenek s az összes tervezett munkákkal legkésőbb két év alatt végezzenek. Dr. Preszly Elemér orsz. képviselőnk, nem várva be a költségvetés tárgyalását, szóvá teszi ezt a parlamentben s hinnünk kell, hogy a sok százezer utas jogos kívánsága meghallgatást is nyer a kereskedelmi miniszternél. Gyümölcsfaültetés Vácon és vidékén. Vác, okt, 21, A gyümölcsfák ültetése, ápolása és gondozása egyike a legélvezetesebb foglalkozásoknak; megtanít bennünket a természet szeleteiére, az elfáradt agynak nyugalmat ad s Így uj erőforrásokat biztosit. Hazánk éghajlati és talajviszonyai kiválóan kedveznek a külonoczo gyümölcsnemek termelésének s a termett gyümölcs minősége tekintetében fölötte áll az összes európai országokban termelt gyümölcsöknek. S mivel a gyümölcs az emberiség legegészségesebb tápláléka, hivatva van arra, hogy az egyes vidékeken elharapódzott pálinkáivást kiszorítsa s a jövő nemzedék életrevalóságát és előre haladását biztosítsa. Ültessen tehát gyümölcsfát mindenki, a kinek módjában áll, mert ezzel olyan vagyon birtokába jut, a melyet az idő vasfoga nem emészt el, hanem évről-évre gyarapit s a melynek minden időben csak örülni tudunk. A gyümölcstermő fáknak meglehetős nagyok a talajigényei, éppen ezért az ültetés előtt a talajt szakértelemmel alaposan elő kell készíteni. Védett fekvésű, kisebb gyümölcsösök birtokosai, kik aránylag kis területen lehetőleg sokat növeszteni és minél gyorsabban termést elérni óhajtanak, emellett némileg zöldségkertészetet is űzni szándékoznak, de hosszabb időtartamra (15—20 évnél) a fák fönállását nem célozzák, a törpe alanyra nemesitett alak- gyümölcsfákat, leginkább a gúla alakúakat fogják kiszemelni. Ellenben nagyobb területek birtokosainak, kik későbbi haszonra számítanak és főleg azoknak, kik gazdasági gyümölcs- kertek létesítését célozzák, a vadonéra nemesített magastörzsü és bokros gyümölcsfák ajánlatosak. Magastörzsű gyümölcskertekhez középjó és egyletes nedves talajban alma, kevésbbé jó, de mély talajban és védettebb fekvésű helyen körte, minden nem túlszáraz talajban szilva, száraz talajban és szabadfekvésben cseresznye és dió s végre laza, jó talajban és meleg fekvésűben barackok ajánlatosak. Törpegyümölcsös kertekben, tekintettel a kedvezőbb fekvésre, kisebb terjedelemre, javított talajra és gondosabb ápolásra, minden fajt egyenlő sikerrel lehet ültetni. Az ültetés ideje homokos földben és melegfekvésben : az ősz, kötöttebb földben és zordfekvésben : a tavasz, barackoknak kivétel nélkül a tavaszi évad a legalkalmasabb. Az ültetendő gyümölcsfák egymástól való távolsága magastörzsüknél, alma-, körte-, cse- resnye- és barackfajnál, legkevesebb 6 méter, meggy- és szilvánál 4 méter és diónál legkevesebb 10 méter legyen. A törpe gyümölcsfáknál gúla- és szárnyas (Spalier) alakoknál iegalább 3—4 méter, szegélyfáknál (Cordon) 2 méter. A gyümölcsfák ültetése előtt a" egyes fahelyek kitüzetnek és a fagödrök (lehetőleg mindig ősszel) a talaj minősége és mélysége szerint 1 — 1'50 méter széles és 0‘ö0—100 m. mélyre kiemeltetnek; ilyenkor arra kell ügyelni, hogy az alsó, leginkább rossz föld, külön és a felső jobb szintén külön helyeztessék el; utóbbi az ültetésnél legalul és közvetlenül a fagyökér mellett, előbbi pedig fölül lesz alkal- ! mazandó. Ha a talaj kellőleg elő van készítve, úgy hozzá foghatunk az ültetéshez. A fa gyökereit éles késsel 2—3 cm. hosszú darabok levágásával megújítjuk, esetleg a sérült részeket tőből eltávolítjuk, a melynek megtörténte után készen van a fa az ültetésre. Rendes körülmények között a fát olyan mélyen ültetjük, mint az a faiskolában volt. Eltérünk ettől, ha a talaj magasabb fekvésű és melegebb természetű, mely esetben 3—4 cm.-el mélyebben, ha pedig a talaj lapályos, vizes, úgy 2—3 cm.-el feljebb ültetjük a fákat, mint a hogy a faiskolai földben azok állottak. Célszerű vizenyős helyeken 30—40 cm. magas, jó széles halmokat (kupacokat) készíteni a talaj színéből s ezekbe ültetni a fákat. Az ültetés következőképpen történik: a gödörásásnál, mint már emlitém, külön hányt felső, termékenyebb földet a gödör aljára húzzuk kupás alakban, erre állítjuk azután a kellőleg előkészített fát, a fa gyökereit szépen, sugár alakban eligazítjuk, a melyre azután annyi termékeny földet hányunk, hogy a fa gyökere 8—10 cm. vastagon be legyen födve. A földhányás közben tanácsos a földet kézzel a fa gyökereihez jól oda nyomkodni, mert az ültetésnél az a fő, hogy a fa rostgyökereit mindenütt szorosan körülvegye a termékeny jó föld. A midőn a gyökerek a jó földdel 8—10 cm.-re födve vannak, még tegyünk reá a rosszabb földből vagy 15—20 cm. vastagságot és azután a földet gyöngéden megtapossuk s a gödröt behúzzuk. Locsolni a fát őszszel, ha az már előzőleg pépbe mártva volt, nem szükséges, illetve nem okvetlen szükséges, de azért nagyon is tanácsos, hogy a fa körül egy tányér alakú töltést készítsünk és azt meglocsoljuk. A tavaszi ültetésnél azonban a fák locsolása elkerülhetetlenül szükséges, itt a gödröt nem húzzuk be egészen, hanem
