Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-10-22 / 82. szám

2 VÁCI HÍRLAP 10—15 cm. hijját hagyjuk a gödörnek s 20— 25 liter vízzel alaposan beiszapoljuk a fa gyö­kereit. Ha a viz beivódott, húzzuk be csak a gödröt teljesen s a fa körül 1—-172 méter át­mérőjű tányért készítünk. Ajánlatos ezt a tá­nyért három-négy ujjnyi vastagságban érett trágyával befedni, mert ez nagyon védi a ta­lajt a kiszáradástól. Az ültetendő magas törzsű fák kikötéséhez szükséges karókat előzetesen már az üres gö­dörbe verjük le, mert ha ezt ültetés után vé­gezzük, megtörténhetik, hogy gyökereket sér­tünk. Nem szabad az uj ültetett fát azonnal erősen, hanem csak lazán a karóhoz kötni, 3—4 hét múlva, ha a puha föld a gyökér kö­rül megülepedett, kötözzük a fát karójához. Törekedjünk, a mennyire lehet, ősszel ültetni. Mert mig a tavaszi ültetések után gyakran be­következni szokott szárazság alatt az új ültet­vények igen sokat szenvednek, addig az őszi ültetéseknél a tél folyamán a föld kellőleg megülepedik s ezáltal a föld a gyökérhez ta­pad, igy tavasszal a gyökérképzés, riigyezés fennakadás nélkül történhetik, sőt nem ritkán, ha a tél eleje csak némileg kedvező, a gyökér­képződés már télen mutatkozik. Az újonnan ültetett gyümölcsfák további gon­dozása abból áll, hogy a talajt gyomtól tisz­tán tartjuk s nagy szárazság esetén áfát 3 — 4 hétben ugyan, de akkor alaposan belocsoljuk. Tartós nyári melegekben igen jó az újonnan ültetett fák koronáját esténkint vízzel beper­metezni és mindenféle rovar ellenségektől megvédeni. Horváth Sándor városi műkertész. Fidonce! , . . Irta : Ifj. Pintér Imre. 3. Ugye, ha egy özvegy asszonyt vett volna el, a ki a világ előtt is annak idején asszonnyá ett, a ki a „törvényes“ pecsét és oltalom alatt száz meg száz ölelő karba hullt és hullna mint uj fent asszony is,-arra „helyeslést!“ zúgna a világ, annak elismerné erkölcsös alapját. . . s kalapot emelne előtte ... De az az asszonyon, akit a kényszerűség, a nagy világban való egyedüllét a kell! vitt az örvénybe, de a ki az urát imádja, a ki bizton tudom !-soha meg­csalni nem fogja : az erkölcstelen, megvetésre méltó nő ! . . Furcsa logika ez, uraim. Ha váro­sunkban bojkottálni kellene valakit, találnék én helyette nem egy „úri“ asszonyt, nem egy „tisztességet“, a kik már százszor megértek a gyehenna tűzre ! Én látok, ha mások szarvaiktól s az agancs-erdőtől nem is látnak! . . Az ügy­véd csuklani kezdett. — Tetcik tudni . . . hebegte zavartan s gyor­san eltávozott. Az „elite“ társaság, bár tar­tózkodva, köréin gyűlt. — S mért golyózták ki ezt a nagynevű, nagyeszű embert?.. Hiszen joggal csak ő lép­hetne fel Önök ellen, akik bele kontárkodtak, bele szemtelenkedtek házas élete, otthoni szen­télye titkaiba, a kik megmerték bántani azt az asszonyt, a kit ő Isten és ember előtt asz- szonnyá tett, a kit soha, de soha! egy szóval meg nem bántott . . . Talán azért nem felelt meg a becsület kódex paragrafusainak, mert volt annyi józan, becsületes felfogása, hogy Önökkel szembe szálljon, ne törődjön — a saját boldogságáért. Megértette, meg tudta ér­teni azt az asszonyt s azt a kényszert, azt a pressziót, amelyeknek ez a nő minden oldalról alá volt vetve . . . Öntök talán nem értenék meg, most nagyon kevesen vannak, a kik valóban boldogok, a kik ismerik az igazi, megérő, meg­bocsátó nagy szerelmet!.. Önök csak felesé­geik forró testét, ruhaszámláit, nyelvét és társa­dalmi agitációit ismerik, a lelkűkbe elfelejtettek behatolni . . . Mert ha -van olyan, a ki ezt is megtette, megért engem, megérti Pétert is. Azt a hatalmas, nemes embert, a ki meg tudott bo­csátani annak, a ki nem is bűnös, hanem szána­lomra méltó mártír volt. Különbbséget tudott tenni: a körülményektől üldözött, tévedt rossz és a valódi erkölcsi rossz között . . . Nem za­varta össze a fogalmakat, mint Önök uraim! Higyjék el, ez a cselekedete volt a legnemesebb, legfenségesebb alkotása ! . . — Szép, szép, fiatalember. Azt látom, lel­kesedni tud. Csak egy baj van, nincs igaza! dörmögé az én orvosom. Egy fontos körül­ményt kifelejtett a játékból : a nő 3-4 évvel idősebb Péternél. Már magában ez a körülmény is elegendő az Ítélethozatalra . . . — Szóval Önök a fiatalságát tartják elíté­lendő bűncselekménynek. — Nem a férfi fiatalságát, a nő idős voltát! Nem illenek össze! Tönkre teszi vele gyönyö­rűen indult karrierjét . . . — Soha se féltsék őt, uraim ! Ha bele mert ugrani a zuhatagba, ki is fog úszni belőle!. . Elnyeri vele boldogságát, lelki üdvét ! Azt han­goztatják: mire ez a férfi valódi férfi lesz, mikor nyitva állana előtte az út, a dicsőség útja, ad­dig a nő vénülő nyűg lesz a nyakán, egy csomó gyerek-kölönc, a kik megakadályozzák az előrehaladásban . .. Nos, én azt mondom, hogy felesége és gyermeke szárnyat kölcsö­nöznek neki, lesz kikért küzdenie, lesz kikért bátran, mosolyogva berepülni egyenesen a napba!.. Könnyelmű felületességgel Ítélkeznek Önök mások felett, holott szem előtt tarthat­nák sokan: „ne ítélj, hogy cl neitéltess!“ Nem szívesen, de kénytelen vagyok igazam bizo­nyítására személyeskedni. Nemde, kedves dok­tor úr, mikor Ön elvette bájos feleségét, nem kérdezte senkitől: az a 35 év különbség ját­szik e szerepet a házasságban! . . Szerette, elvette, punktum! S mégis boldogok!.. A doktor olyan savanyú arcot vágott, mintha ecetes uborkába harapott volna . . . Aztán meg mi is sokszor gyönyörköd­tünk már gyerekember korában Péterben. Komoly gondoskozása nem 20, hanem felfogását tekintve, egy 30 éves férfinek is becsületére válhatott volna . . . S most is, amidőn meg­nősült, érezte magában azt az erőt, amellyel felfegyverkezve bátran szembe szállhat szive szerelméért, bárkivel! . . Ezt a házasságot ro-szalják, uraim, de ha elvett volna egy hozzá illő gazdag, franciául pötyögő, zongorán ka- linpáló, üres szivü, lelketlen divat bábút, a ki tönkre tette volna valóban karrierjét, a ki soha megérteni nem is tudta volna az ő finom, disztingvált lelki világát, a ki-nincs kizárva!- csupa divatból szeretőket tartana,-ezt az embert szellemileg, lelkileg, esetleg anyagilag is tönkre tenné, az tetszene Önöknek, az jó „parthie“ lenne! . . Mit tőrödnek Önök a szívvel, a bol­dogsággal, az emberrel... ez csak frázis ugye ? .. de a becsület-butasági kódex irányadó ! . . Körülnéztem; már csak egy fiatal pap ült mellettem. Hozzám hajolt, kezet nyújtott. — Becsületesen gondolkozik, barátom . . . súgta halkan, hogy a többiek meg ne hall­ják . . . ifj. Pintér Imre. HireK. — MiKszáth —ünnep Vácon. A mú­zeum egyesület november első felében tartja harmadik irodalmi gyűlését, amelyen Mikszáth Kálmán emlékének hódol. A gyűlés főérdekes­sége dr. Tragor Ignác elnök felolvasása lesz Vác Mikszáth műveiben címmel. — TanitóK a Közoktatásügyi mi= niszternél. Csütörtökön a váci róm. kát. elemi iskolák tanítói kara Zichy János gr. köz- oktatásügyi miniszternél járt, ki a küldöttséget a képviselőházbar, fogadta. A deputációt dr. Preszly Elemér orsz. képviselőnk vezette, ő adta elő a tanítók kérelmét is, hogy Vácot a harmadik lakbérosztályból a másodikba he­lyezze át. A miniszter szokásos szívességgel fogadta a küldöttséget s elismerte, hogy Vá­con a főváros közelsége folytán drágább a la­kás, mint bárhol az országban, ezért méltá­nyos is a váci tanítók kérelme. Mihelyt a mi­nisztériumban a lakbérviszonyok rendezése napirendre kerül, a váci tanítók kérelmét tel­jesíteni is fogja. Ezután képviselőnk bemutatta a miniszternek a három negyven éves tanítót: Fodor Imrét, Fodorné Nagy Bertát és Vörös Ferencet. A miniszter szívélyesen üdvözölte a kiváló három tanerőt és örömét kifejezve, hogy megismerkedett velük, tréfálkozva je­gyezte meg, hogy a hosszú munka nem lát­szik rajtuk, mert jó egészségben üdvözölheti őket. — Uj tanfolyam a KeresKedőifjaK= nál. A kereskedőifjak egyesülete a szórakozás mellett gondoskodik arról is, hogy tagjainak szakszerű kiképzést nyújtson. Már a múlt esz­tendőben tanfolyamot nyitott s több fiatal ke­reskedő a kettős könyvvitelt sajátította el a téli szezonban több hónapon át tartott előadá­sokon. A siker buzditólag hatott, az idén is­mét rendeznek tanfolyamot. Előadó Vojcsek János titkár lesz, ki a jelentkezéseket már most elfogadja. Minden kedden és pénteken lesznek az előadások, melyeket a kereskedőifjak tagjai díjtalanul hallgathatják. — Tisztviselőtelep Alagon. Duna­keszi Alag közelében, a most építés alatt levő közúti vasúti vonal mellett száz házból álló tiszt­viselőtelep létesítését tervezi egy pénzcsoport. A csoport főleg a jobban javadalmazott állami tisztviselőket szeretné a részvények jegyzésére bírni. A tervek most készülnek és az érde­keltek a jelzálogos kölcsönök és a financiális boldogulás kérdésében egy fővárosi nagy pénz­intézettel tárgyalnak. — Tanulmányi Kiránduláson. A főgimnázium VIII. oszt. tanulói Hatvani Ede és dr. Károlyi János tanárok vezetésével pén­teken délelőtt tanulmányi kiránduláson voltak a fővárosban. Megtekintették a Párisi Áruhá­zát, a Közlekedési múzeumot, a Székesfővá­rosi múzeumot, a Mezőgazdasági muzeum meteorologiai részét s voltak a Szépművészeti múzeumban is. — A húszáról! Hubertusa. A hely­beli huszárezred minden esztendőben Hubertus napján falkavadászatot, utána pedig lóversenyt rendez. Ez idén november 4-én tartják meg a huszártisztek hubertusi versenyeiket a lovagló­téren. Az érdekes napon már is nagyban folynak a készülődések. A meghívókat tegnap bocsátották ki. A vendégsereg találkozója délben lesz a lovagló téren felállittatott buffet- nél. A versenyek egy órakor kezdődnek, melyre igen sokan jönnek a fővárosból és a környékből is. Este társasvacsora lesz a Kúrián, utána pedig táncmulatság. — Luczenbacher Jenő nem halt meg. A nyár elején hirtelen hire terjedt a városban, hogy Luczenbacher Jenő volt váci földbirtokos Amerikában meghalt. Arról is tud­tak, hogy Luczenbacher felesége nem sokára követte férjét s mindkettőjük sírja az uj világ­ban van. A városházán, hol el akarták készí­teni Luczenbacher alapítólevelét, mclv a Kálvária alatt levő földek adományozása zól, meg­

Next

/
Thumbnails
Contents