Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)

1911-10-18 / 81. szám

HuszonötödiK évfolyam 81. szám. Vác, 1911. október 18 VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptwlajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. 1,633,000 korona a váci pályaudvarra. Vác, okt. 17. Átható örömmel, nem kisebb büszkeséggel Írjuk le e cikk címét, melyben immár benn- foglaltatik Vác város közönsége évtizedes jo­gos kiváltságának közel fekvő teljesítése. Hát valóra válik, a mihez nemcsak régen jogot for­mál a város ezer és ezer főnyi utasa, a mit három miniszter Írásban ígért meg Vácnak (az írásokat örök emlékül őrzi az irattár fenn a városházán) és negyediknek kellett jönni, hogy megszülessék végre az ország egyik legnépe­sebb, legforgalmasabb uj pályaudvara és fel­vételi épülete ! Az ország legrégibb vasútja a budapest— váci vonalrész s mire uj pályaudvarunk elké­szül, éppen jubilál: hetven éves lesz, midőn ifjú fényben készen lesz Magyarország egyik legszebb pályaháza, a váci pályaudvar! Meny­nyi keserűség, zúgolódás és mélíatlankodás esik e nem is hosszú idő utolsó esztendeire, azt minden váci ember érzi s e miatt talán ne is essék zokon, ha akadni fognak még igen számosán pesszimisták, a kik azt mondják, hogy a sok csalódás után csak akkor hiszünk, ha állani fog a váci pályaudvar. Minket nem fog már el a pesszimizmus, a melynek annyiszor adtunk kifejezést, mert lát­tuk a terveket, tudunk a költségvetésről s is­merjük, hogy a hangulat a magas régiókban Vác felé fordult. Vác város uj pályaudvara három év alatt meg fog épülni. A váci osztáiymérnökség még Schwanfelder József felügyelő alatt több tervet dolgozott ki a váci pályaudvar kibővítésére és a felvételi épület átalakítására. Ma már valószínű, hogy az építkezést halogatták, a tervek mindig vissza­kerültek azzal, hogy újabb pótlásokat kiván a kereskedelmi miniszter. Minden évben legalább egyszer igy hűtötték le a vágyakat, mert. az ország pénze másra kellett, nem a legnagyobb forgalmú pályaudvarok egyikének kibővítésére, jogos és később már hangos kívánságok tel­jesítésére. Nem régiben mégis csak elfogadták véglegesnek a terveket, Lukács pénzügyminisz­ter, egyben kereskedelmi miniszter benyújtván a parlamentnek a jövő évi költségvetési elő­irányzatot, abban felvette a váci pályaudvar bővítésére az első 1913-ra eső részletét, a 300,000 koronát. Winkler Rezső főmérnök úr, a máv. váci osztálymérnökségnek' főnöke szives volt s a hatalmas tervet behatóan megismertette tudó­sítónkkal, hogy általa Vác város közönsége képet nyerjen arról a nagy arányú munkáról, mely a közel jövőben kezdetét veszi az ország legöregebb pályaudvarán. E szakszerű és alapos magyarázat nyomán akarjuk a jövendő uj váci pályaudvar és felvételi épület képét a követ­kezőkben megfesteni. * Mindaz, a mit ma bosszúsággal vegyes nem­törődömséggel látsz, kedves utitársam, a váci pályaudvaron, 2—3 év alatt eltűnik a föld szí­néről. Nem régen tervezett toldás-foldás, re­noválás munkája kezdődik, melyre alig 20t),000 koronát szántak még nem rég azok, kik nem ismerték a váci pályaudvar forgalmát, hanem egy nagy koncepciójú építkezés, mely 1,633,000 koronájába kerül áz államvasutaknak. A kik ismerik az országnak egyik legérdekesebb pá­lyaudvarát, a győrit, mely Magyarországon az egyetlen a maga nemében, de külföldön annál gyakoribb és ismertebb, azoknak nem kell bő­vebb magyarázatot adni, mert majdnem telje­sen hozzá hasonló lesz a váci pályaudvar. Mindenek előtt — jelezzük ezt örömmel — a mai felvételi épületből kő kövön nem marad: teljesen lebontják. A jövendő váci felvételi épület mintegy 15 méterrel beljebb, a város felé épül meg és pedig a mai úttest és a Kobrak-aluljáró által határolt, a Rókus-kápolna háta mögött fekvő u. n. állomásfőnöki kert te­rületén. Ez az igen helyes, praktikus és szép megoldás már ma képét adja Vác jövendő forgalmának : a pályaudvarhoz kocsin való, vagy gyalogos közlekedés a mai úttesten fog tör­ténni, a pályaudvarból való elhajtás, vagy tá­vozás a Kobrak-aluljáró útvonalán, a Rókus előtt megy majd végbe, a hol csatlakozik a Széchényi-utcai vonalba. A főnöki kertet, mely tudvalevőleg mélyen fekszik, teljesen feltöltik s a felvételi épület előtt levő teret kertté ala- kiiják ár. Ezzei egyiüejiueg leooniják az eiocte álló ideiglenes raktárt, a mai pályafelvigyázói lakást s hatalmas tér fog az elutazók, vagy átszállók részére rendelkezésére állani. Az állomási épület egy emeletes magas, díszes alkotásnak készül. Mig a földszinten nyernek elhelyezést az összes hivatalos helyi­ségek, várótermek, emeleten pedig a tiszti lakások, az épület vasút felé eső homlokzatán tiz méternél is szélesebb fedett perion lesz a közönség szolgálatára, hogy főleg nyáron a várótermek fülledt négy falától szabadulhasson, de ugyanekkor az időjárás viszontagságaitól védve legyen. A fedett perron két vége üveg­falban fog végződni. Az uj állomási épületben, melynek nagyságáról alkothatunk képet, ha azt mondjuk, 100 méter hosszú és 15 méter széles (a mai 35 méter hosszában) lesz elhe­lyezve egy modern konforttal berendezett vendéglő a várakozók és átutazók részére. Érdekesnek Ígérkezik, hogy hogyan történik majd a vonatokból való kiszállás és a vona­tokba való beszállás. Ezt a győri mintára oldották meg, mely külföld igazán hatalmas pályaudvarain, minő a drezdai, lipcsei, párat­lanul be is vált. A várótermekből ugyanis két alagút fog vezetni a sínek alá s ezen az ala- guton áthaladva szigetperronra jut el az utas. A feliratok és a személyzet fogja irányítani a tapasztalatlant, hogy más szigetperronra ne jusson, mint arra, melyen az utas vonatja áll. Eme szigetperronok 200 méter hosszúak lesz­nek, ezer és ezer utas kényelmesen talál rajtuk férő helyet s hogy az eső, hó ellen védve legyenek addig is, mig a beszállás ideje elér­kezik, ezek a szigetperronok is födötten épülnek. A harmadik szigetperron (első a Budapest, második a Bécs felé utazóké) fog szolgálni a vác-drégelypalánki vonal és a vác-veresegyház- gödöllő-budapesti villamos vasút utasainak közlekedésére. A mai abszurd állapot, hogy az állomásépületben megváltott jeggyel csak a Kobrak-aluljáróu lehet eljutni a villamoshoz, meg fog szűnni, a Kobrak-aluljárót csupán csak azok fogják használni, kik a bácskai-út felé, vagy felöl akár gyalog, akár kocsin ipar­kodnak. Azt is megírhatjuk, hogy ezt az alul­járót teljesen átépítik vasbetonból, hogylegalább felülről esővízzel meg ne telljen. Minthogy az állomási épület a város felé épül, az amúgy is szűk pályaudvar még három sínpárt kap, melyek azon a területén fognak futni, hol ma maga a felvételi épület áll s ha ez elkészül, 13 sínpár hálózza be majd a váci pályaudvart, mely nagy és erős forgalom idején részben mentesitője lesz igy a rákosi teherpályaudvarnak. A mai raktárak sem maradnak meg helyükön. Sokkal közelebb kerülnek majd a kosdi úti aluljáróhoz s igy bizonyos, hogy elkerülik a teherkocsik a mai útvonalat, mert a raktárak­hoz a vörösház előtt sokkal rövidebb úton fognak eljutni. Megemlítjük, hogy rendes fala­zott árúraktárak fognak készülni,, (maiak fala fából készült) lesz egy nyílt rakodó, a szén és fa részére pedig a honvédhuszár laktanya alatt külön rakodóhelyről gondoskodnak. * így röviden megfestve jövendő pályaudva­runk és állomási épületünk képét talán az olvasó előtt nem mutatja teljes világosan azt a változást, mi Vácra legközelebb vár, de ha azt mondjuk, hogy ezek a hatalmas muukálatok 1.638.000 koronába fognak kerülni, sőt többe, mert építkezéseknél a hiteltúllépés az előre nem látható es építés közben felmerülő aka­dályok folytán több, mint valószínű, mindenki képet alkothat magának arról, hogy rövid időn belül mily hatalmas arányú változáson megy majd keresztül öreg állomásunk! És hogy ezt a képet még jobban megvilágositsuk, a rész­letekből is ragadjunk ki egy—két érdekesebb tételt: Csupán az a földmunka, mely az új állomási épülethez kell s melyet a máv. önköltségi áron számit fel, a költségvetésben 107.000 koronával szerepel; az új állomási épület pedig, mig készen lesz, 450,000 koro­nájába kerül a mávnak ! Méltán mondhatjuk tehát, hogy megelége­déssel és büszkeséggel töltik el minden váci embert azok a tervek, melyek ime most látnak napvilágot. Egyedül, hogy az öröm ne legyen teljes, csak abban van némi keserűség, hogy már is megindult a telekspekuláció. A érdekel­tek azt hiszik, hogy a mávból kincseket pré­selhetnek ki egy—egy kis darab földért, mely esetleg az uj állomáshoz kell. Hát nagyon csalódnak ! A költségvetésben a máv. igen szerény összeget vett fel kisajátításokra s ha ez összegen a területeket meg nem veheti, nem reflektál rájuk. Ez esetben az egész állo­mási épületet átviszi a túlsó oldalra, hol nagy terület képezi tulajdonát és kisajátitni sem kell. Akkor azután leshetik a telekspekulánsok, hogy jó pénzért mikor kérik telküket! Mindez a hatalmasan szép és praktikus épít­kezés nem fog oly gyorsasággal végbemenni, mint ezt mindannyian várjuk és kívánjuk. A viszonyok nem engedik meg, hogy a másfél- milliónál többe kerülő váci beruházásokra jövő évben többet költsön a kereskedelmi miniszter 300,000 koronánál. Ezt az aránylag kis összeget pedig a tavasszal felemésztik a földmunkák és a szükséges kisajátítások s aztán jövő 1913-ig megint pihenés lesz, mikor

Next

/
Thumbnails
Contents