Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-10-18 / 81. szám
2 VACi HÍRLAP az állomási épület emeléséhez fognak. Még a következő 1914-ik évben a raktárak építése, uj vágányok lerakása következik. Vagyis, ha minden jóindulat, melyből 70 éven át alig éreztünk mást az ellenszenvnél, összejátszik, jövő esztendőtől számított három év múlva büszke lehet Vác városa uj pályaudvarára. Minekünk úgy tetszik, hogy a megindult áramlást fokozni lehet. Ha megkezdődik a váci pályaudvar építkezése s ha megvan hozzá a jóindulat, hogy Vácból mielőbb legyen forgalmához viszonyított város, nem kell más, mint a város irányitó és vezető köreinek törődése, hogy a jóindulattal viseltető felsőbb helyen járjanak el: ne három, esetleg négy év alatt utalványozzák azokat a kiadásokat, melyekkel egy-két év alatt megépíthetik a váci pályaudvart és állomási épületet. ... És hogy büszkeségünkben és örömünkben még felemelőbb gondolatról beszéljünk: hátha ezalatt az idő alatt elkészülne a vásártér parcellázása, hátha készen lenne a vízvezetékünk . . . Modern közlekedés mellett modern város, oly széles és gyönyörű kép, mely Vác város hatalmasan szép boldogulását festi mindnyájunk szeme elé. Tolvajbanda gyermekekből a váci vásáron. A legutóbbi váci vásár eseményei szociológusokat és kriminalistákat egyaránt gondolkodásba ejtheti. Nincs másról szó, mint egy csomó tolvajlásról, de a hogyan azt elkövették s a mint annak következményeit kutatjuk, rájövünk, hogy a humanizmus gyakorló törvények kijátszására állott össze mintegy húsz gonosz szülő. A G lvásáron tömérdek csizmát loptak el. Egymás után jelentkezett a rendőrségen Székely József budapesti kereskedő, hogy sátrából három pár férfi és három pár női szeges csizmát 100 korona, Gál József nagykőrösi lakos kárára 12 pár férfi csizmát 260 korona, Schottnick János váci csizmadia kárára három pár csizmát 42 korona, Bella József váci csiz.- madia kárára hat pár csizmát 72 korona és Staudinger József szintén váci csizmadia kárára három pár csizmát 48 korona értékben elloptak. A rendőrségnek sikerült a tolvajok egy részét mindjárt kézrekeriteni s elfogták a 11 éves Seregi Józsefet, a 12 éves Deme Erzsébetet és a 13 éves Mikola Jánost. Mind a három gyerek meg van már minden zsírral kenve. Egész bátran mondották el a hazugságot, hogy nekik egy asszony adta át a csizmákat megőrzés végett. A való tényállás azonban egészen más, miként azt rendőrségünk kikutatta. A nyomozás adatai szerint Erdőtarcsán és Nagy- kartalon vagy húsz család él — a semmittevésből. Azaz mégis dolgoznak, de csak országos vásárokon. A csendőrség már régen tudja, hogy ezek a gonosz emberek apró gyermekeikkel látogatnak el minden egyes vásárra s ott az őrizetlen sátrakból a gyerekek lopnak, mig ő rájuk csak a lopott tárgyak értékesítésének könnyű munkája vár. Ezeknek a gazembereknek mindannyia büntetett előéletű. Vásári tolvajlásokon kapták rajta s 2—3 évi börtön van mindegyiknek a múltjában. Most azonban az emberi gonoszság olyan megoldást talált, mellyel a hírhedt emberek is, a tolvajok is menekülnek a büntető törvénykönyv paragrafusaitól. Az uj büntető novella szerint a fiatalkorú bűnösöket vagy az árvaszéknek, vagy a javítóintézetnek kell átadni. Ez is oly hosszú eljárás, hogy még lefolytatják, a fiatal bűnös akár százszor is bűnözhet, sőt elvándorolhat oly helyre, a hol soha többé nyomára sem akadnak. A nagy- kartali és erdőtarcsai gazemberek a törvénynek ezt a humanizmusát használják ki. Ma már nem ők lopnak, hanem a gyermeiket viszik a vásárra, kitanitják őket a tolvajlásra s bbtos helyről nézik, mint végzik a szegény apróságok a munkát. Ha tetten érik a gyerekeket, ők menekülnek, a gyerekek majd csak hazakerülnek valahogyan. így történt Vácon is. A gyerekeket befuvarozták, a szülők is bejöttek, miként az aszódi csendőrség ezt megállapította. De csak a kis tolvajokat lehetett elfogni, a gonosz szülők menekültek a veszedelem hírére. És a kitanitott, megrontott apróságok mint a karikacsapás vallottak hamisan a rendőrség előtt, később pedig a járásbíróság előtt, a hova átkisérték őket. Nem ijedtek meg a sok szigorú bácsitól, külön-ktilön is fenntartották vallomásukat, hogy ők ártatlanok, talán az a néni a bűnös, a ki a csizmák őrzését rájuk bízta. A járásbíróságon is kihallgatták őket és mindhármukat elbocsátották. Majd lefolytatják a hivatalos eljárást és akkor megkeresik a csendőrök. De vájjon megtalálják-e őket a törvény emberei? Vájjon addig hányszor fognak még lopásokat elkövetni ? És ha meg is találják a gonosz útra vitt gyermekeket, bizonyos, hogy az értelmi szerzők, a szülők menekülni fognak a büntetéstől ! HireK. — Tanári áthelyezés. Váci származású Korpás Ferenc főgimnáziumi tanárt, kit a kultuszminiszter az idén helyezett át a beregszászi állami főgimnáziumtól a budapesti III. kerületi főgimnáziumhoz, most meg innen a budapesti VII. kerületi, Barcsay-utcai főgimnáziumhoz helyezte át. A székes-főváros legnépesebb főgimnáziumánál tehát most két földink is van egyszerre: dr. Acsay István mint igazgató és Korpás Ferenc mint rendes tanár. — Milyen volt a vásár. Gál—napi országos vásárunkról a koleraveszedelem miatt múlt héten az utolsó napokig nem lehetett tudni, hogy megtarthatják-e. A szerencse azonban kedvezett, és mert kolerás megbetegedés a környéken nem fordult elő, a vásárt megtartották. Kereskedőink és iparosaink nem bíztak a jó forgalomban éppen a miatt, mert a falvak nem tudták, hogy engedélyezik-e a vásárt. Kellemes csalódás érte őket, melyet a vám és helypénz statisztika is mutat. Múlt évi Gál-vásár- kor ugyanis 2166 K 90 fillért vettek be a vámon, 576 koronát a réven, mig ez idén a vám és helypénz 2787 K 50 fillért, a révátkelés 790 koronát jövedelmezett, vagyis a vámoknál 620 K 60 fillérrel, a révnél 214 koronával többet vettek be mint a múlt évi Gál-vásáron. Ha tudjuk azt, hogy a dunaipolyvölgyi és az uj villamos is csakúgy öntötte a népet s ennek dacára a vámon mégis többen jöttek be, mint a múlt évi vásáron, konstatálnunk kell, hogy az 1911 évi Gálvásár sikerült. — A hadsereg automobil vonatja Vácon. Hétfőn reggel nyolc és kilenc óra között nem kevesebb mint 20 hatalmas katonai automobil dübörgőit végig Vác város hosszú főutcáján. Szürke színű, nagy, poros motorok voltak, mindegyik után egy még hatalmasabb vaggon csatolva, gummi ponyvával letakarva. A cs. és kir. automobil osztály gépkocsijain elül egy-- egy katonatiszt ült teljesen gummi egyenruhában és egy—egy katonai soffőr. A hátsó teherkocsikon kis fékezőszeru kajíitben egy—egy közkatona őrködött. A gépkocsik mind meg voltak számozva s mindegyiknek külön-ktilön neve (persze egy sem magyar) volt. A katonai automobilok Budapestről jöttek s Felső Magyarországba igyekeztek, mint a hogy az egyik német ajkú katona mondotta. A 20, illetve 40 katonai gépkocsiból álló automobil osztály teher-, út- és menet próba gyakorlatot végez a budapest—kassai országúton. — Bihari ÁKos Klasszikus estélye. Bihari Ákos szombaton jön hozzánk uj műsorával, melyet először Nagykanizsán mutatott be a múlt héten. Az uj műsort és Bihari művészetét a következőkben méltatja egyik nagy- kanizsai újság: Valóságos irodalmi templommá alakult át szombaton este a Polgári Egylet nagyterme, ahol az egvbegyült közönség áhítattal szívta föl azt a mélyen szántó és magasan szárnyaló művészetet, mely Bihari szózatos ajkáról feléje áradt. Bihari Ákos igazi mestere a szónak, ihletett művésze a beszédnek és a mit szombaton este produkált, az egyszerűen tökéletes volt. — A músor egyes számainak összeválogatása nem mindennapi tudásról, vagy irodalmi készültségről és mindenekfölött kipallérozott, előkelő ízlésről tanúskodik. — Az Ilias- ból citált részlet (Hektor halála) valósággal elragadta a hallgatóságot. — Ki olvassa manapság az Ilias-t? Oly rettenetes távolság választja el a mai embert azoktól az eseményektől, melyeket a jó öreg Homér megirt, hogy az szinte elképzelhetetlen. — Birhari monumentális művészetét dicséri, hogy Iliást közel hozta hozzánk. Érthetővé és gyönyörködtetővé tudta tenni. Műsorának második pontját a XVI. XVII. és XVIII. század magyar költőinek szentelte. Ennek keretében adta elő a régi, hires, székely népdalladát, Kerekes Izsákot, majd Balassa Bálint Bucsuénekét, továbbá Csokonai, Fáy András egy-egy versét. A legendás idők alakjai friss vért, uj életet kaptak Bihari színekben pompázó káprázatos művészete által. — De talán a legcsodálatosabb volt a műsor harmadik pontja: Petőfi és a szülői ház. Bihari ezúttal tiz kisebb-nagyobb Petőfi verset interpretált, amelyek egytől-egyig Petőfi szüleivel állanak vonatkozásban. A műsor eme résznél szem nem maradt szárazon. Minden szava egy-egy gyöngye volt az igazságnak és közvetlenségnek. Ezután Mikszáth Kálmánnak Huszár a teknőben című elbeszélése következett, amelyet Bihari szivárványos jókedvvel, csillogó humorral adott elő. Végül megszólaltatta a Ma poétáit. Hallottuk Ernőd Tamás merészen lendülő Magyar ítéletét, mintha csak a Dies irae fenséges akkordjai búgtak volna fel. Hallottuk Dutka Ákos pompás versét: Hajók, ha találkoznak és Juhász Gyula Az utolsó kenyér című gyönyörű költeményét. A gazdag műsort Sajó Sándor fejezte be, a kinek Magyarnak lenni . . . című hatalmas versét megrázó erővel és mindeneket lebiró igaz magyar szívvel adta elő Bihari. Nagy érzésekkel és egy feledhetetlen est impressziójával vettünk búcsút Biharitól. „Derék mulatság, férfi-munka volt!“ — HadKöteleseK figyelmébe. Dr. Göndör Sándor főjegyző, katonai előadó felhívja az 1891, 1890 és 1889 évben született hadköteleseket és az 1893 évben született népfölkelő köteleseket, hogy összeírásuk végett illetőségüket igazoló okmányaikkal (munka vagy cseléd könyv, esetleg illetőségi bizonyítvány) november havában annál is inkább jelentkezzenek a katonaügyosztályban, mert mulasztásuk esetén 10 K-tól 200 K-ig terjedő pénzbírsággal sujtatnak.
