Váci Hirlap, 1911 (25. évfolyam, 1-99. szám)
1911-04-26 / 32. szám
Huszonötödig évfolyam 32. szám. Vác, 1911. április 26. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Csáky Károly-út 4. sz. (Iparudvar.) Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A váci lóversenyek. Vác, ápr. 24. A vármegye gazdasági egyesülete minden évben rendezett eddig egy-egy lóversenyt Cegléden. Úgy látszik, a ceglédi cívisek nem nagy érdeklődése mellett mentek végbe ezek a versenyek, a budapesti turfközönség pedig a messze fekvő Ceglédet nem kereste fel, igy az egyesület más terület felé nézett. Jobb hely nem is kínálkozhatott nekik Vácnál. Közel van Budapesthez, hát onnan érdeklődőkre számíthat, még közelebb Alaghoz, innen meg a lóanyagot kaphatja könnyen s végül itt vannak a váci huszártisztek, ezek ambícióval vesznek részt a rendezés nagy munkájában. Annyi bizonyos, hogy Vác városa, mint erkölcsi testület nem rajongott a versenyért, mert a kétszer kettőt nézte: az idegenből jött érdeklődők a hétkápolna alatt levő verseny- pályán szállanak le a különvonatról, nem is látják a várost, tehát a forgalmat sem növelik. A gazdasági egyesület mégis megcsinálta a lóversenyt, mert jobb helye nincs Vácnál. Belevonta a lovaregyesiiletet, az urlovasok szövetségét, a földmivelésügyi miniszter sem sajnált pár ezer koronát dijakra, a váci 6-os huszárok tisztei pedig a rendezés fáradságos munkájából vették ki maguknak az oroszlánrészt. A vasárnapi lóversenyek sikerétől tették függővé, hogy Vácon állandósitják-e a versenyeket. Volt alkalmunk illetékes vezető férfiakkal beszélni, kiknek az a véleménye, hogy több Petőfi és Vác. Irta és felolvasta a Váci Muzeum-Egyesület Petőfímatínéján TRAGOR IGNÁC dr. 4 Nunc venío ad fortissimum: ott van a költemény maga ! írhatta volna-e Petőfi a szolnoki vasúton: Hegy, fa, ház, ember, patak Es ki tudja, még mi minden? Tünedez föl szemeimben S oszlik el, mint köd-alak. A nap is velünk szalad, Mint egy örült, a ki véli, Hogy öt, össze-vissza téní Űzi egy ördögcsapat. Futott, futott s hasztalan ! Elmaradt . . . fáradva dől le A nyugati hegytetőre, Arcán szégyen lángja van. — — — Ez után a döntő érv után föltétlenül el kell fogadnunk, hogy Petőfi nem az aranykalásszal ékes rónaságot sz-elő szplnokí vasutat, hanem a mi hegyeink között száguldó váci vasutun- kat énekelte meg a Vas-uton című költeményében. (Ezt a föltevést később, Barótí helyreigazítása után, Havas Adolf maga is osztja. Összes Művek V. kötet 543 lap-.) Bármily sok kellemetlen emléket őrzött szívében Petőfi Vác iránt, még sem volt annyira elfogult, hogy ezek miatt — noha kifejezést is adott ellenszenvének — mellőzte volna városunkat, mikor arról volt szó, hogy ímádásíg szeretett szüleínak szükes viszonyaikhoz mért otthont biztosítson a maga közelében. Arra az mint bizonyos, hogy a jövőben ismét Vác kapja a lóversenyeket. Az érdeklődés szép volt, a rendezés kifogástalan, a versenyszámokra sok nevezés érkezett s bárha a váci versenyekre a dijakkal együtt közel 24 ezer koronát költöttek, a múlt vasárnap azt mutatja, hogy lehet Vácon fejleszteni a lóverseny iránt az érdeklődést. Természetesen szükséges, hogy a pályát teljesen rendbe hozzák és ne történhessék meg az, a mi most vasárnap előfordult, hogy egy alagi tréner megjelent lovaival s mikor látta, hogy ezen a pályán könnyen áldozatul eshet a ló, vagy a lovas a lóversenysportnak, nem engedte ki lovait a pályára. A megelégedés koronáját pedig a budapesti lapok tették fel, mikor minden kényeskedéstől eltekintve a váci lóversenyek sikerét konstatálták keddi számaikban. A déli vonatot, mely a versenypályánál megállt, kevesen vették igénybe. Kényelmetlen is volt, mert hiszen a leszállástól számítva két órát kellett a napon eltölteniök azoknak, kik ezzel a vonattal sokalták meg a fiákerek felcsigázott árait. A jövőben helyesen tenné a versenyrendezőség, ha a kellő időben érkező külön vonatot a váci állomásból a váci utasokkal visszairanyitana a versenytérre, de csak két óra után. Az egész út oda-vissza nem több 10 percnél, ezt az áldozatot az érdeklődés fokozására meghozhatja. Nagy kocsisor indult útnak a pálya "felé délután két óra felé. A különvonat is hozott vagy elhatározásra, hogy Vácon fogadjon nekik szállást, mindenesetre az lehetett döntő befolyással, hogy könnyen és gyorsan volt vasúttal megközelíthető. Hogy mely időpontban laktak Petőfi szülei Vácon, azt könnyű megállapítani az Anyám tyúkja című költeményből. Petőfi ugyanis ezt a költeményét 1848. elején és pedig március 13-ík előtt írta. Köztudomású ugyanis, hogy Petőfi nagy súlyt helyezett költeményeinek - sorrendjére. A Nemzeti dalt március í3-án írta. Az Anyám tyúkja és a Nemzeti dal írása közötti időben még a kővetkező négy költeményt írta: A tél halála, Í848., Kemény szél fúj ... és Beaure- paíre címúeket. Az időpontot magát, mely időtől meddig laktak Petőfi szülei Vácon, ma már lehetetlen megállapítani. Sass István dr. Petőfi gyermekkori barátja egyik visszaemlékezésében (Látogatás az öreg Petöfíéknél Vácon. Vasárnapi Újság Í884. évi 52 sz. 830 oldal) azt mondja, hogy 1847. tavaszán volt Vácon Petőfivel, hogy beteg édes anyját megvizsgálja. Az ekkor már 63 éves Sass doktort azonban emlékezete cserben hagyta. Í847. tavaszán még nem lakhattak itt Petőfi szülei, mert még ez év nyarán sem laktak Vácon. Mikor Petőfi Í847v július í-én felsőmagyar- országí barátai látogatására indult, a szülei még nem voltak itt. Hogyha itt laktak volna, Petőfi bizonyára meglátogatta volna őket és elvezeti hozzájuk Emődy Dánielt, a kiről az igaz baráti háromszáz érdeklődőt, kiknek legnagyobb részét, mert kihirdették, hogy totalizator is lesz, bizonyára a totalizatpr vonzotta ki. Színes, napsugaras,szép kép alakult ki a verseny kezdetére. A külső területet a huszárok állották el s az ingyen érdeklődők csak tisztes távolból nézhették a mozgó képet. Benn az első helyen vagy 5—600, a második helyen vagy ezer kiváncsi volt. A színes, tavaszi toalettek közt gyakori volt a huszártiszti uniformis, a budapesti és alagi versenyek sok nagysága eljött, hogy a vidéki versenyt megnézze. Az alagi vendéglősnek nagy sátort emeltek, alatta alagi árakon mérte a pezsgőfröccsöt,a bíróság is emelvényt kapott, háttérben állott a má- zsáló, a hol a lovasokat és viendő terhet mérték. Mellette a totalizatőr-bódé öt, tiz koronás téteket fogadott el helyre, vagy győzelemre. (Az egyikben régi ismerősünk : Matlaszkovszky Róbert osztotta a reménykedőknek a ticketteket.) A második helyen sört mértek és hideg ételeket, gondoskodtak arról is, hogy ennek a helynek a publikuma is hozzáférjen a totalizatőr- höz. Ez aztán érdekes jeleneteket szerzett. Megismétlődtek a nagy versenyek képei : midőn egy-egy tickettulajdonos 20 krajcártól egy koronáig társakat keresett valamelyik lóra. A bírói páholyban az Urlovasok részéről gróf Teleky Gyula és gróf Pejasevich Albert, a vármegyei lótenyésztő bizottmány részéről Reisz Henrik elnök, továbbá Frohreich tábornok, dandárparancsnok és Csorba József ezszeretet hangján emlékezik meg Kerényí Frigyeshez intézett levelében. Elmondja benne, hogyan indult Pestről, mily gyorsan érkezett Vácra, leszídja Pálffy Albertet és Vácot, főldícsérí Emődy Dánielt, a ki elkísérte őt Vácíg, a honnét gyorsszekéren ment Rimaszombatig. (Úti levelek IX. Összes Müvek V. 379.) Lehetetlen, hogy ennyi részletezés mellett megfeledkezett volna szüleiről, a kik iránt érzett gyermeki szeretete és ragaszkodása legen- daszeríí* Petőfinek ebből a leveléből nemcsak azt olvashatjuk ki, hogy szülei ekkor még nem laktak Vácon, de a Vác iránt nyílvánított nagyfokú ellenszenvéből azt is következtethetjük, hogy ebben az időben Petőfi még csak nem is gondolt arra, hogy szüleinek valaha Vácon fogad szállást. Ez a IX. számú Úti levele a Hazánk Í847. évi Ií6-ík számában szeptember 30-án jelent meg és így nem valószínű, hogy Petőfi 1847. november előtt keresett volna a szülei számára Vácon lakást. Csupán annyi bizonyos, hogy az öreg Petrovítsék Í848. elején Vácon laktak. A másik kérdés, mely még előtérbe nyomul, az, hogy melyik ház volt az, a melyikben váci tartózkodásuk idején laktak ? A mikor a Fazekas-utcát Petőfí-utcára ke resztelték, abban a téves hitben voltak, hogy Petőfi szülei ebben az utcában laktak. Ennek a hagyománynak azonban semmi alapja sincsen. (Befejezése vasárnapi számunkban.)
