Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-12-15 / 98. szám

o VÁCI HÍRLAP Kulturnap Vácon. (A Váci Járási Közművelődési Egylet közgyűlése.) II. Múlt számunkban megemlékeztünk a »V. J. K. E.« e hó 9-én megtartott (VI.) közgyű­léséről, melyen az egész járásból, a szom­széd járásokból s a székesfővárosból is igen sok tag vett részt. Ott láttuk társadalmi éle­­tünn több, a közügyek iránt meleg érdeklő­déssel és szeretettel viselkedő tagját: Ivánka Pálné, özv. Jónás Józseíné, Thuróczy Gyu­­láné (Rákospalota), Hajnal Ilonka (Duna­keszi), Schmidl Margit (Szód), Gosztonyi Miklós cs. és kir. kamarás, nagybirtokos (Kisnémedi) dr. Preszly Elemér orsz. képvi­selő (Vác), Szundy Károly az 0. K. T. fő­titkára (Budapest), Kovácsi Kálmán a gödöl­lői választókerület függetlenségi és 48-as pártjának s a rákospalotai 48 as független­ségi kör elnöke, dr. Förster Lajos szolga­­biró, alelnök (Vác), Sáfár Béla ref. lelkész, választmányi tag (Őrszentmiklós), Borbély Sándor siketnéma int. igazgató, v. t. (Vác), Sommer Gyula ág. h. ev. lelkész, v. t. (Vác), Rónai Géza földbirtokos, v. t. (Veresegyház), Bakács Ignác dr. (Rákospalota), Bartoss Endre, Bartoss Ilonka (Vác), Basantn Vince (Dunakeszi), Bellus Lajos, Csizmadia Mihály (Rákospalota), Dávid Károly, Dercsényi Dezső, Derestye György (Vác), Erdélyi Zoltán (Vác kisujfalu), Feith Gábor (Rákospalota), Hajnal Jenő (Dunakeszi), Haasenfeld Zsigmond dr. (Vácrátót), Hecht Ármin, dr. Kohn Jakab (Rákospalota), Kozma József (Őrszentmiklós) Kospa Lajos (Váchartyán), Krhnák János (Szód), Karvajszky István (Vác), Magyar Béla (Csornád), Miháhk János (Sződ), Mindák Béla (Püspökhatvan), Pintér János (Rákos­palota), Ráday Jánoü^Veresegyház), Rappens­­berger István (Ácsa), Révész Béla (Vác), Sej­tes Imre (Veresegyház), Szalay László, Szent­­györgyi Gusztáv (Vác), Szlacsányi János Ba­lázs (Püspökszilágy), Szántói Szabó László (Őrszentmiklós), Székely Károly (Vác), Szto­­rek Lenárd (Vácrátót), Thuróczy Gyula (Rá­kospalota), Trupp Antal (Püspökhatvan.) Vágó Ferenc, T, Varga Antal Vatter Gyula (Rpa lota) Zsáry Dániel (Rpalota), Záborszky Ár­­pád-ot (Vác) stb. A közgyűlésnek egyik fontos tárgyát ké­pezte a titkári állás szervezése és betöltése. Az eddigi ügy buzgó titkár: Bartoss Endre járási tisztviselő, a ki az intézménynek ala­pítása óta tevékeny és serény munkása, te­kintettel hivatalos kötelezettségeire, leköszönt ez állásról s kitünően szerkesztett titkári je­lentésében szép szavakban vett búcsút a köz­gyűléstől, mely sajnálattal vette tudomásul a lemondást. Bartoss kijelenti, hogy ezentúl is hő és odaadó tagja marad az egyletnek. Az igy megüresedett titkári állásra, elnök me­­leghagú ajánlata folytán egyhangúlag Kar­vajszky István nyug. állami tanítót választotta meg a közgyűlés, mire az új titkár erős ha­zafias érzéstől áthatott, szép eszmemenetű működési tervében kifejtette mindazokat a célokat és eszméket, melyeket jövő munkás­ságában szem előtt fog tartani. A közgyűlés úgy a régi mint az uj titkárt lelkesen éljenzéssel tüntette ki s ezután fe­szült kíváncsisággal hallgatta a „jó magyar anyák kitüntetése“ című elnöki indítványt. Kovácsi Kálmán lelkes szavakkal sietett köszö­netetmondani /vűV?A:űelnöknek előrelátásáért s emberbaráti szeretetéért, mely — úgy­mond — e remek indítvány minden sorából, minden szavából kisugárzik. Ő még azt óhaj­taná ehhez hozzátenni, hogyaz ily jó magyar anyák a pénzügyi kormány részéről adóelen gedésben, illetve adómentességben részesül­jenek. Ez utóbbi értelemben szóllott a tárgy­hoz az »Országos Közművelődési Tanács« képviseletében jelen volt főtitkár: Szundy Károly is, a ki a jó magyar anyák kitüntető sére ahhoz mérten, hogy hány gyermeke van 5-6-7-10-12 stb. 40, 50, 60, 80, 100°/° adóelengedést vélne behozni, mert szerinte a gazdasági viszonyokban is keresendő az anya­ságtól való irtózás és egygyermekrendszer kórsága. Ivánka elnök kijelentése után, hogy indít­ványában az országszerte mutatkozó szimpto­­mákra alapítja főindokait, — mik abban fel is sorolvák —, bár az adóelengedés igen ki­tűnő eszmének tartja, egyeiőre célszerűségi szempontból ettől el kell tekinteni—, a közgyű­lés az eredeti indítványt egyhangúlag fogadta el. Az elnök meleghangú zárószavai után, me­lyekkel megköszönte a nagy számban meg­jelent tagoknak s vendégeknek érdeklődését s a közgyűlés alatt mindvégig tanúsított kitartó türelmét és lelkesedését a közgyűlést berekesz­tette. A csaknem d. u. 2 óráig tartó közgyűlésen jelenlevő társaság ezután a Curia vendéglő­ben ebédre gyülekezett, hol Ízletes ételekkel és jó, tiszta italokkal a legjobb kiszolgálás mellett — kárpótolva lett a hosszú közgyű­lés alatt végigtanúsitott odaadó figyelméért és lelkesedéséért. — Hogy a nagyjelentőségű kulturnap hű krónikásai legyünk, elmondjuk még, hogy a lakoma főasztalát a megjelent úrnők és leá­nyok egymás mellett ülve, mintegy élővirág­bokréta diszitették. Velők szemben az elnök s több vendége foglalt helyet. Az első kö­szöntőt Ivánka elnök mondotta és humoros toasztban a közgyűlés folytatását indítvá­nyozta. Ezután kerületünk országgyűlási képvise­lője, dr. Preszly Elemér vette át a szót. Nagy figyelem és érdeklődés kisért pohárköszön­tőjében reámutatott a kulturegyesület üdvös és nagyértékű munkájára s éppen ezért köl­csönös szeretetre és egyetértésre, egymás támogatására buzdított beszédében. Erre a kölcsönös szeretetre és egymás bizalmára, megértésére ma inkább szüksége van nem­zetünknek mint valaha. A bizonytalan poli­tikai helyzet különösen megköveteli a haza minden egyes gyermekétől, hogy tőle tel­hető szeretettel, ügybuzgósággal, tudással és jóindulattal munkálkodjék a hon javára. A vígszínházban nemrég egy darabot látott. Ennek a kitűnő darabnak alapeszméjéből sokat meríthetünk, igen sokat tanulhatunk mi magyarok, mint kulturemberek. A kultur­egyesület fáradhatlan, nagyérdemű elnökére s a lelkes tagokra üríti poharát. A fiatal képviselőnek nagy hatást keltett szavai után Sáfár Béla választmányi tag, őr­­szentmiklósi ref. lelkész emelkedett szólásra. A tőle megszokott magyar lelkesedéssel üd­vözölte a kultúra egyik kiváló fáklyavivőjét, fáradhatatlan bajnokát, Ivánka elnököt s a legnagyobb örömét, a jelenlevők, de minden magyar szív hálás köszönetét fejezi ki azért a szép, lelkes indítványért, mely a jó ma­gyar anyák országszerte való megjutalmazá­­sát és kitüntetését teszi lehetővé. Ha az or­szágnak több ily főszolgabirája volna, boldo­gabb is volna az sokkal. Ivánkára s nagy nemzeti munkájában méltó társára, nejére üríti poharát. A lelkes felköszöntők után a társaság tag­jai cigánysző mellett a késő esti órákig ma­radtak még együtt. Hírek. — Prognózis a farsangra. Ha a jelek nem csalnak, annyi mulatság lesz az idén Vácon, mennyi már régen volt. A farsang za­josnak és vígnak ígérkezik, A Kúria minden farsangi szombatját lefoglalták már, sőt a ki­sebb vendéglőkben se szeri, se száma a ter­vezett mulatságoknak. Az első bált az Ipar­társulat rendezi január 8-án, a melyet Bihari Ákos által tervezett hangverseny követ 12-én. A nőegylet 15-én tartja fényes bálját, utána 22-én a rokkant és nyugdijegylet, majd 29 én a líceum táncmulatsága következik. Február 5-én lesz a sport-bál, 12-én Bihari-hangver­seny, 19-én pedig Pintér Imre művészestélye. Ha ezekhez hozzávesszük, hogy az önk. tűz­oltó egyesület, a Reitter gyár, később az izr. leányegyesület is rendez bált, a melyeknek időpontja még nincs meghatározva, ugyan­csak vig élet lesz a farsangon. A jó táncos lábakra, teli zsebekre az idén tehát nagy szükség lesz Vácon! — Nem lesz népszámlálás. Hivatalos forrásból eredő értesülés alapján több Ízben említést tettünk arról, hogy az esztendő vé­gén a tízévenként szokásos népszámlálást megejtik. Újabban azonban kiderült, hogy nem lesz általános népszámlálás, illetve 1909. december hó 21-én nem lesz. A népszámlá­lás megtartására vonatkozó rendelkezések szerint ugyanis minden tizedik esztendőben, nevezetesen a zérus számjeggyel végződő esztendők utolsó napján kell megtartani a népszámlálást. A legutóbbi általános népszám­lálás 1910. december 31-én lesz és a kiosz­tandó kérdőivek alapján ezen esztendő utolsó napján fönnálló népességi viszonyokról log számot adni. — A nagymarosi állami iskola megnyi­tása. A nagymarosi állami elemi iskola e hó 4-én Sztáncsek Zoltán dr. kir. tanfelügyelő jelenlétében történt megnyitása alkalmából az iskola tanítótestülete szép ünnepet rende­zett. Reggel kilenc órakor 610 gyermek a tantestület vezetésével a róm. kát. templomba ment Veni Sanclera. A templom zsúfolásig megtelt üuneplő közönséggel. Az első pado­kat a kir. tanfelügyelő vezetése mellett meg­jelent gondnoksági tagok töltötték be. Az isteni tisztelet alatt a helybeli dalárda éne­kelt. Mise után óriási néptömeg lepte el a templomteret, honnét zászlóerdőben, a helyi fuvózenekar kísérete és tarackok durrogása mellett vonult a menet a három iskola épü­letébe, hol a gyermekek a himnusz éneke alatt a nemzeti lobogó kitűzése és a szózat eléneklése mellett a magyar címer kifüg­gesztése s a kir. tanfelügyelő beszéde által történt az iskola felavatása. Ezután az első gondnoksági ülés következett, melyben a gondnoksági tagok az esküt letették. Délben a Korona vendéglőben 64 terítékű bankettet rendezett a tantestület, mely csak a késő délutáni órákban ért véget. Este a kir. tan­­felügyelőt lampionos menettel tisztelte meg f • • rr tisztelettel Kérjük, ideje Korán, az ünnepek előtt gondoskodjék. A rvi 43 > T Cf ’’'CT* I leßizl^sesebb Kivitelben százankint csinos dobozban megrendelhető • ^ ^ Jr A JL X nyomdánkban. £ Litográfiát, divatos dombornyomású névjegyeket készít. £ Mindenféle nyomtatványoknak olcsó és szép kiállítása. * * ********* PF^XX/TntTKT NYOMDA VÁCON. Telefonoz.: Vác 17.

Next

/
Thumbnails
Contents