Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-12-15 / 98. szám
Huszonharmadik évfolyam. 98. szám. Vác, 1909. december 15. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenlunt 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Előadás a váci szőlősgazdáknak. | (Jablonovszky József igazgató a szölömoly ellen való védekezésről.) Vác, dec. 14. Az idei termést — a mely elég szépnek és áldásosnak Ígérkezett — a nagymértékben fellépett szőlőmoly tette tönkre, különösen a belső hegyekben. Ily csapásszerű pusztítás után, a gazdának védekezni kell. Több védekezési mód volt ismeretes, de az eredményt illetőleg a kapott vélemények nagyon külömbözők voltak. Nálunk eddig a baj ellen nem kellett védekezni, igy személyes tapasztalataink nem is lebetnek. A Törökhegy szőlőhegyközség azért felkérte Jablonovszky József kir. tanácsost, a budapesti rovartani állomás igazgatóját, hogy a szőlőmoly elleni védekezést ismertesse meg. Jablonovszky József, a kit a külföld is e téren szaktekintélyek ismer el — nagy tudásának alaposságával és meggyőző közvetlenséggel adta elő, hogy körül-belül 12-13 éve annak, hogy a szőlőmoly nálunk megjelent és pusztít, hol nagyobb, hol kisebb mértékben. Eddig sok védekezési módot megpróbáltuk ellene, úgy nálunk, mint külföldön — mindegyik nyújt valami védelmet, de teljes és hathatós, erős védelmet egyik sem. Bár a szőlőmoly egyike a legveszedelmesebb szőlőbetegségeknek. A filoxera a tőkét magát pusztítja el, de ellene a kipróbált és bevált védekezési módot ismerjük; a perenospora a tökét is károsan befolyásolja, a mellett, hogy elpusztítja a termést, de ez ellen is tudunk már védekezni; a szőlőmoly a termést teszi tönkre, habár magának a tőkének egyáltalában nem árt, ma mégis egyik legnagyobbb ellensége a gazdának — mert a sikeres és biztos védekezési mód — ha ismeretes is — de nincs teljesen kipróbálva. Két féle szőlőmoly van. A közönséges, vagy szürke és vörhenyes. Az utóbbi veszedelmes volta abban rejlik, hogy évenként három nemzedéke van, (április, junius végén és augusztusban) mig a közönséges molynak csak kettő. Veszedelmes volta óriási szaporaságában rejlik. Egy moly lepe 120—150, sőt több petét is tojik. Mint generációk szerinti fejlődésében, szaporulatában kimutta, egyetlen egy szőlőmolytól egy év alatt 276,483 szőlőmoly fejlődhetik, de ennél jóval több is. Fejlődésére az időjárás közömbös. Sem a hideg, — mert a báb még 40 foknál is életképes — sem a meleg, sem az esős időjárás, vagy szárazság nincs rá befolyással. Vannak a hernyónak természetes ellenségei is, mint a katicabogár és a darazsak. Véle szemben minden jövőre való következtetés csak jóslat lehet. Ma itt, de jövőre talán olyan területen pusztít, a hol ma még a laikus nyomát sem látta. A moly hernyója nyár folyamán a bimbóba — augusztusban a bogyóba ^fűződik és azt belülről kirágja és elpusztítja. Nagy pusztításokat visz véghez, — de ez még a baj kisebbik része volna. De romboló hatása abban áll, hogy ezek a megrágott, összeroncsolt bogyók a rothadást közvetítik — a szürke penészgombának fejlődését elősegítik. Ezek a gombák azután a moly rágásától mentes, egészséges bogyói is megtámadják, azt szüretig teljesen felemésztik, megsemmisítik. Az egész fürt szürke lesz és elszárad. Elősegíti a bor ecetesedését is. Rátért azután az eddig ajánlott védekezési módok ismertetésére. Ilyen eddig ajánlott védekezési mód volt a molyfogó lámpákkal való irtás rajzáskor. Ez a védekezési mód nem vált be, mert 5—6 hónapon keresztül kellene azt állandóan égetni, a mi kivihetetlen. Felemlítette, hogy októben kapott szőlőmolytól megtámadott szőlőből a háncsot, melyet a tőke derekáról tisztítottak le. Lakályos helyiségbe raktározta és a moly december 20-tól julius 13-ig, tehát teljes 7 hónapig rajzott. De ha valaki meg is hozná ezt az áldozatot és ha az a lámpánál el is pusztul, a moly azonban akkor már fajfenntartó kötelességét teljesítette, vagy már el is végezte, petéit már lerakta. Másik védekezési mód tavasszal a megmetszett tőke fejének befedése, hogy az őszszel a tőke fejére összehúzódott és az ott kitelelt báb a hajtásokra ki ne jöhessen. Ily eljárás mellett kevesebb lesz a moly, de azok a bábok, a melyek a metsző szemek körül teleltek, a hol már nem lehetett a tőkét a hajtás miatt befedni — életben maradtak, kikeltek és pusztítottak is. A hernyó ősszel, szeptember végén, október elején a szőlőbogyóból, a hol eddig tartózkodott és pusztított, bebábozódó helyének elkészítése végett a tőkére, vagy a karóra vándorol. Leháncsolták tehát a tőke derekát és a leszedett háncsot elégették, de magán a tőke derekán, fején, a csapok repedéseiben igen sok báb maradt vissza. Hogy az itt visszamaradt bábokat is elpusztítsák, a tőkét metszés után 5—8% karbolineummal kenték be. Ez nem ártott a tőkének, de a báb sem pusztult el. Megpróbálkoztak szénkéueggel, 6ü°/0 szénkéueggel bekenték a tőkét, ez elelpusztitotta a moly bábját, de elpusztult mellette maga a tőke is. A tőke permetezése pyrethoummal ép úgy, mint bármiféle más anyaggal sem jár a kívánt eredménnyel. Mert a moly hernyója nem kívülről támadja meg a szőlő bimbóját, később a kifejlődött bogyót, nem harap bele, hanem bele furakodik, azt belülről pusztítja, így a permetezés által való mérgezés a falevelét pusztító hernyónál eredménnyel jár, itt kárba veszett fáradság. Sikeresebb a naftalinos olajjal való védekezés. Nevezetesen 9 rész tiszta olajba egy rész naftaiint keverve a varró gépek kenéséhez használt olajozó kanna segélyével a szőlőmolyra csepegtetünk. A naftalinos olaj bevonja a hernyónak légző szerveit, ha azonnal nem is, de később elpusztítja. Ezt az eljárást gróf Zichy János szőlőjében alkalmazták sikerrel. Az eljárást óvatosan kell alkalmazni, mert a moly pusztítása mellett az olajtól a fürtön okozott égések még az érés ideje alatt is láthatók voltak. Aradhegjralján a moly hernyóját szedetik össze. Ezt a munkát ott oláh asszonyok végzik igen csekély munkabér mellett. Az előadó ezt a munkát két napig maga is végig nézte, de megjegyezte, hogy erre csakis oláh képes, a ki a türelmet az ily fajta tisztálkodási munkálathoz magán szerzi meg. Nem verte le a szőlő bimbóját, de kiszedegette a hernyót. Nálunk ennek végrehajtását lehetetlenné teszi a magas munkabér és a magyar munkás természete, a ki az első nap elalszik mellette, a második nap megszökik előle. A genfi-tó melletti szőlősgazdák molylegyezővel védekeznek. Ez egy fogóra erősített deszka lap, a melynek egyik oldalát olajos anyaggal kenik be, hogy ragadós legyen. Rajzás ideje alatt a munkások délután 4—5 óra táján eláll jak a szőlőt, egyik kezükkel megveregetik a tőkét, hogy a levelek között tartózkodó molylepét megzavarják, mikor az felrepül, a legyezővel utána kapnak, mely a legyező ragadós felszínéhez tapad. A rajnai bortermelők akkora radikális eszközhöz akarnak folyamodni, hogy megszabaduljanak a molytól, hogy augusztus 15—25 között minden gazda szüreteljen meg. Mert ezidő alatt a moly hernyója a fürtökben tartózkodik s mielőtt a fürtökből téli szállására a karóra, vagy a tőkére húzódnék, a fürttel együtt elviszik a szőlőből. Az egy évi veszteséget és értékcsökkenést pótolnák a következő évek. A tudós előadó sok évi kísérletei után sikeres és célravezető, a jövő védekezési módját a következő eljárásban látja : A tőkét augusztus 15 és 25-ike közötti időben, mikor még a moly hernyója a fürtökben tartózkodik, be kell fedni. A fürtöket pedig bármily alacsonyan függjenek is, ki kell a föld színére emelni. A kötést bármivel végezhetjük nyáron át, szárral, rafiával, de a fedés előtt a vesszők tetejét szalmafonattal ^kötjük össze| A szőlőmoly a tőke fejére, minthogy be van fedve, le nem jöhet, igy a kötéseken, a raffián, a száron ?és a felső szalmakötésbe fogja bábjait lerakni. Ezeket ősszel gondosan a tőkéről eltávolítjuk, összegyűjtjük és elégetjük. Ezzel az eljárással különböző helyeken végzett kísérletei eredménnyel jártak. Ezt az eljárást már most nagy területen kipróbálja és ha ez eredmény azzal a sikerrel fog járni, miként a kísérletei igazolták és a mint bízik is benne, úgy azt annak idején közli majd a váci szőlős gazdákkal. Köszönettel és hálával tartoznak a váci szőlősgazdák a tudós igazgatónak élvezetes és tanulságos előadásáért, a mellyel igen sok gazdát mentett meg felesleges kiadástól és célra nem vezető munkától.
