Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-11-17 / 90. szám

2

VÁCI HÍRLAP

nem esett kétségbe még akkor sem, a mikor két nagyhatalom szuronyerdeje letiporta a magyar szabadságot. Ezért inkarnációja a magyar szabadságnak, a függetlenségi eszmének a Kossuth név — Kossuth Lajos neve.

És a vallás nem a feltámadást tanitja-e?

Bennem él a hit, hogy nemzetem egykor nagy, hatalmas és független lesz.

Ezen élő hit parancsolta nekem, hogy félretéve minden opportunizmust, lelkiisme retem és meggyőződésemre hallgatva szavazzak — vezérem ellen.

Preszly Elemér.

Hírek.

Nagy tűzvész Tótfalun.

Ezelőtt kilenc évvel nagy veszedelem érte a szentendrei] sziget virágzó községét: Tótfalut. A nyár közepén, déli órákban gyújtogatás következtében leégett a község házainak fele Akkor a pusztulás nagyobb volt, mint most, de akkor a tűzvész a jómódú emberek otthonát pusztította el. Most csupa szegény léleknek pusztult el a háza éppen a tél elején.

Szombatról vasárnapra hajló éjszaka történt a szerencsétlenség. Éjfélhez közeledett az idő, midőn a Dunaparton Tótfalu felől felvillant az első lángnyelv. Nem telt bele tiz perc, mikor a sötét égbolt ijesztő vörös fénybe borult a falu fölött s a fény az egész városban látható lett. Kilenc óra óta iszonyú orkán süvített a Dunán és a szigeten és ez még csak növelte a veszedelmet, mely percről-percre nagyobb lett. Fényárban úszott Tótfalu két tornya, melyekből a szél megszaggatva vitte mindenfelé a vészharang hangját. A roppant vihar nem tartotta vissza a váci önkéntes tűzoltótestület néhány derék tagját s fecskendőjükkel Täuber Ferenc parancsnok vezetése alatt neki vágtak a viharzó Dunának. Hosszú időbe telt, mig a kompot meokapták, még egy óra, mig az itélet-időben a túlsó partot elérték. Pedig ugyancsak hívta a segítséget hozókat a vészharang szüntelenül.

A túloldalon egész utat bevilágította nekik a tűzvész, vágtában iparkodtak a veszedelem színhelyére, a hová nem sokára megérkeztek a dunabogdányi és a monostori tűzoltók is és a tótfalusi tűzoltókkal próbálták menteni a viharban a menthetőt.

A tűz a falu alvégén a 369-ik számú alacsony kis házban ütött ki. A szél iránya déli volt: a mi ebben az irányban akadt, azt mind megemésztette a veszedelem. A ',aprój házak javarésze össze volt építve, a középen egy dombon szintén a viskók összeépített tömege : mind, mind a lángok martaléka lett.

A szűk közökben a tűzoltóság munkája nem is az volt, hogy a tüzet fékezze. A viharban az lehetetlen volt. Az a szegény nép, melynek otthona volt a leégett terület, javarészt Budapesten szolgál építkezéseknél, boltokban. Csak egy sereg gyerek volt otthon öregasszonyok felügyelete alatt. Ezeket kellett menteni és önfeláldozóan hordták is ki az égő házakból a sok didergő, siró apróságot. A falu alsó részén, künn a régi dézsmaháznál van egy mély gödör. Ide vitték a gyereksereget biztos helyre, ide már nem értek el a lángnyelvek.

Mig a gyereksereget mentették, addig elvégezte a pusztító munkáját a tűzveszedelem. Negyvenkilenc ház állott egyszerre lángokban,

legtöbbje beégett s benn pusztult a szegény nép minden téli élelme, ruházata, bútora. Ha akarták volna, sem menthetik meg, olyan volt a vihar, a szűk utcákban összefolytak a a lángnyelvek. Néhány ember mégis bátorságot vett és behatolt a házakba, ezek mindegyike meg is adta az árát: arcuk összeégett.

Reggel négy órára zsarátnok mutatta a veszedelem helyét, megszűnt a pusztulás, nem volt már mit megemészteni a tűznek. A kimerült nép kereste Grill Andrást, hogy elégtételt vegyen magának.

Mert a tűzet Grill András, egy részeg munkás okozta. Szigetmonostoron dolgozott, de ott hagyta a családját és hazajött Tótfaluba az anyjához pénzt kérni. Nem kapott, hát elment a kocsmába. Egész nap ott dorbézolt, beitta megmaradt kis pénzét, kis eszét. Akkor a nagy viharban felkerekedett és támolyogva ment haza. A kis viskó alatt gyufát vett elő és az ereszt, elérhette könnyen, meggyujtotta. Még bement a házba és újra pénz kért az anyjától, de nem kapott. Csak két forint kellett neki még. Mondják, hogy röhögve fordult ki az ajtón, de a nevetés megfagyott az ajkán, lángban állott már körülte minden ház. Szerencsére a csendőrök megtudták, hamarosan, hogy Grill András hol tartózkodik, elfogták és bevitték a községházára. Különben a nép ítélt volna.

Szívfacsaró látvány volt másnap azoknak a szegény embereknek hazaérkezése, kiknek midenük a lángok martaléka lett. Reggel vitték nekik a hirt Budapestre, mikorra már csak romok jelezték az otthont. Valóságos kis népvándor.ás indult meg a fővárosból, egész délután a kis Fürge csavargőzös zsúfolásig meg volt rakva; a károsultak iparkodtak baza. Jajveszékelés, sirás töltötte be az utcákat, mikor hazafelé mentek s a fájdalom kitörése csak nagyobb lett, mikor mindenüket elpusztulva látták maguk előtt. Még akkor is locsolni kellett a romokat, nehogy estére kelve újabb veszedelem származzék.

A házak nagy része nem volt biztosítva. Elpusztult 49 lakóház és sok melléképület. Grill Andrást, mikor kialudta magát, elvitték a csendőrök Szentendrére. A nép megakarta verni, a csendőrök védték meg. Nyolc csendőr négyszöget csinált, középen haladt Grill András a börtön felé.

— Kik a jövő évi esküdtek? A városházán összeállították a jövőévben esküdtképes egyének névlajstromát. A polgármester most hirdetményben tudatja, bogy ez a névlajstrom a városházán megtekinthető bárki által s esetleges felszólalásokat ellene 15 nap alatt lehet megtenni.

— Kezdődnek a liceum-esték. A liceumbizottság, melynek élén dr. Galcsek György apátkanonok, szemináriumi kormányzó áll, ismét megkezdi mőködését és a Kúrián tizenkét estén sorozatos előadást rendez. Az első előadás már e hó 24-én lesz s az összes estékre most bocsátják ki a meghívókat. Nem érdektelen, hogy ez idén a hölgyek is részt kérnek a munkából s Németh Ilonka, Németh Irénke és Zalánffy Gizella urleányok neveit is ott találjuk a felolvasók között. A liceumesték előadói előadásuk sorrendjében a következők lesznek: Fábián Gáspár, Kerékgyártó Árpád, Fridrich Sándor, Czettler Jenő dr., Molnár István dr., Piukerl Ede dr., Matzenauer Oszkár, Maxincsák Gyula dr., Miskovszky Ernő, dr. Katona Lajos, Dercsényi

Dezső, Hörl Péter dr., Lukács György, Csősz Imre dr., Boroviczény Nándor dr., Éder Kálmán dr., Schürger József dr., Alter Béla dr. és Hübschl Kálmán. — Meg kell még jegyeznünk, hogy ez évben az összes előadások szerdai napra esnek.

— Esküvő. Dr. Krakker Kálmán Pestvármegye aljegyzője, tart. honvédhuszárhadnagy f. hó 14-én tartotta esküvőjét Hufnagel Pistikével Budapesten a Bakács-téri róni. kát. templomban. Az esketést a menyasszony nagybátyja, Trümmer Ferenc pápai kamarás, esperes-plébános végezte. Tanuk voltak a menyasszony részéről Krátky János székes fővárosi műszaki tanácsos, a vőlegény részéről Kiss Pál nagykőrösi földbirtokos.

— A függetlenségi kör Katalin-mulatsaga. A Váci Alsóvárosi Függetleuségi és 48-as Kör saját pénztára javára november 21-én (vasárnap) a Lövőház nagytermében Katalin-bált rendez. Belépő dij személyenkint 1 korona, családjegy né_;y személyre 3 korona. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadják és hirlapilag nyugtázzák.

— Halálozás. Fesszel Ferenc miniszteri számellenőr élete 28 ik évében rövid szenvedés után elhunyt.

— Kinevezés. Szigvárt János helybeli gyógyszerészt akirály november elsejei ranggal gyógyszerész-ügyi segédtisztté nevezte ki.

— Politika Dunabogdányban. Dunabogdányból jelenti tudósítónk, hogy az ottani függetlenségi kör vasárnap este népes gyűlést tartott, melyen Weresmarty Miklós orsz. képviselő állásfoglalásával foglalkoztak. A párt Fallósy János, Öry Lajos, Stágel Endre felszólalása után csatlakozott az ellenzékhez, üdvözölle Justh Gyulát és helyeslését fejezte ki képviselőjüknek az önnálló magyar bankért folytatott küzdelméért.

— Enyhe tél lesz. Hogyha az előjelekben hinni lehet: az idei tél enyhe lesz. Ebben ugyan semmi szokatlan nincs, mert enyhe telek voltak hajdan is. A meteorológiai följegyzések megemlékeznek olyan telekről is, a mikor jégnek, fagynak és hónak híre sem volt s a nap oly melegen sütött, akárcsak nyáron. Az 1185-iki tél nevezetes volt. Svájcban még január hóban is virágoztak a fák; a rákövetkező esztendőben májusban volt az aratás és augusztus elején a szüret. Ugyancsak enyhe tél volt 1289-ben Dél-Németországban a leányok mezei virágokból készítettek bokrétákat, a fiuk a szabadban fürödtek február hóban. A múlt században kiváltképen két enyhe télről beszélnek a krónikák : 1822. és 1839-ben október elején Marseille környékén virágdíszben állottak a mandulafák; hazánkban november hóban újra gyümölcsöztek a fák. Heilbronn környékén zöldeltek a mezők. Ausztriában 1868-ban volt hasonló enyhe tél. Stájerben január 3-ikán rózsát szüreteltek.

— Teaest a sportegyesületben. A sport egyesület otthagyta nyári otthonát és téli tartózkodásra felvonult az Iparudvarban levő helyiségeibe. Alig hogy elrendezkedett, már is arra gondol, hogy tagjainak szórakozást nyújtson. Múlt évben a családias teaesték jól beváltak, ennek folytatására gondolnak most is. Az egyesület elnökségétől nyert értesítés szerint az első teaest az idén november 27-én lesz a sportegyesületben. Minthogy külön meghívókat a családi színezetű mulatságra nem bocsátanak ki, a teaestére lapunk utján hívják meg az összes tagokat.