Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-11-17 / 90. szám
VÁCI HÍRLAP 3 — Melegedő szoba. Németh Péterné úrnő meghívót bocsátott ki társadalmunk mintegy száz tagjához, hogy a melegedő szoba felállítása érdekében gyűlésre jöjjenek össze. A gyűlés e hó 22-én (hétfőn) délután négy órakor lesz a váci nőegylet ovodahelyiségében. — Át kell adni a vasúti jegyet. Felületességből, puszta kedvtelésből eléggé gyakran fordul elő, sőt mondhatnám napirenden van, hogy az utasok nem adják át a végállomásokon, vagy egyáltalán ott, a hol leszálnak, a vasúti jegyeiket. Ez természetesen nagy akadálya az ellenőrzésnek s igy most a kereskedelmi minisztériumban oly rendelkezés megalkotásán fáradoznak, a mely az utazó közönség e hanyagságának elejét venné. A legújabban várható kereskedelemügyi miniszteri rendelkezés alapjául a német rendszert veszik, a mely szerint a menetjegy be nem szolgáltatása, bárha azt nem is haszonlesésből mulasztják el, a büntető törvénykönyv értelmében okirateltulajdonitás vétsége, tehát büntetendő cselekményt képez. — Hamisított vaj forgalombahozatala. Felmerült esetből kifolyólag elvi jelentőségű határozatban mondotta ki a földmivelésügyi miniszter, hogy 1895. XLVI. t.-c. szempontjából a vaj hamisított voltáért nemcsak a közvetlen árusító, hanem a közvetítő is felelős. Ha az ő közvetítésével hamisított élelmicikk kerül forgalomba, mint forgalombahozó büntetendő. — Elfogott betörő. Megírtuk lapunkban, hogy a váci rendőrség elfogta Kuruc Pált, a ki Szirákon dr. Csonka szolgabiró iakását kifosztotta. Dr. Csonka György sziráki szolgabirót rövid időközben már másodszor lopták meg. Nemrégen nagyobb értékű ékszerek tűntek el lakásáról és a tettes még ma sincs meg, — a múlt héten pedig egy uriasan öltözött egyén rabolta ki, még pedig azon nem szokatlan módon, hogy a cselédet egy nagy konyhakéssel megfélemlítette és a remegő cseléd szemeláLtára szedte össze az 1Ü00 korona értékű ezüst evőeszközt. A rabló munkája befejeztével a cselédre reázárta az ajtót és megszökött. A vizsgálat megállapította, hogy a vakmerő rablást Kurucz Pál berceli illetőségű pamutgyári munkás követte el. A minden irányban szétküldött sürgönyöknek eredménye volt, mert Kurucot a váci rendőrség letartóztatta és Szirákra kisérte. — Fák. rózsák, cserjék ültetése ősszel. Sokszor csodálatos, hogy az ember mily szívósan ragaszkodik hagyományaihoz és szokásaihoz s ismételt felvilágosítások és tárgyilagos oktatások dacára mily nehezen szakit azokkal s barátkozik újításokkal. Ezt az esetet különösen a fák, rózsák, cserjék stb. ül tetésénél^konstatálhatjuk. Még mindig túlsókat ültetnek tavasszal I Mennyi jóakarat, menynyi lelkesedéssel megkezdett kertészeti tevékenység jut ezáltal zátonyra! Ha a természet ősszel pihenőre tér s vele a fák és cserjék a nedvkeringést megszüntetik, ha a növények lombot hullatnak s a bekövetkezendő hosszú téli alvásra előkészületeket téve a növéssel és hajtással felkagynak, már a kezdő kertészkedő is megértheti, hogy a pihenés ezen állapotában az ültetést és átültetést összehasonlíthatatlanul nagyobb eredmények kisérik, mintha ezt tavasszal végeznők. A nedvkeringés már januárban indul meg, a nap melege már akkor ingerli megújuló életműködésre a rügyeket és gyökereket; nagyfontosságú tehát az ültetést ősszel végeztetni, hogy a fa cserje vagy a rózsa a következendő kihajtást zavartalan pihenésben előkészíthessék, Ha az ültetést tavaszra hagyjuk, a mikor már minden hajt vagy rügyez, viszont ősszel a fa, cserje, vagy rózsa teljesen pihenő állapotban jő uj rendeltetési helyére, az őszi és téli nedvesség kellő lehet a frissen felásott talajba, a növény gyökereivel ennek következtében leülepedik s mihelyt a januárban mindinkább magasabbra törekvő nap melege a növény életben észrevehetővé válik, a már őszszel ültetett fák és cserjék rügyei meg dagadnak, életműködésüket újból akadálytalanul kifejthetik. Mühle Árpád, az ismert temesvári faiskolatulajtonos kiterjedt vevőkörét évek hosszú sora óta lankadatlanul serkenti az őszi ültetésre s a kert-barátok érdekében ismételten fáradozik az őszi ültetés előnyeinek ismertetésében. Azok az általánosan ismert és méltányolt sikerek, melyek a temesvári faiskoláiból származó fákkal, rózsákkal stb-vel eléreltek, oroszlánrészben az őszi ültetésnek tulajdonitandók. Reynolds Hole, a világhírű angol rózsatenyésztő, más szaktekintélyekkel ellentétben, kik a fa- és rózsa ültetésről egész köteteket jrtak, mint a faültetés alfáját és ómegáját csak e két latba eső szót: »Ültessetek novemberben« hirdette barátainak. E bölcs mondás lapidáris rövidségében főfeltétele a fiatal ültetvények egészséges és erőteljes növekedésének. — Állandó tenyészállatvásár. Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló 1908 évi XLIII. törvénycikk felhatalmazza a földmivelésügyi minisztert, hogy Budapest székes főváros területén, vagy annak környékén tenyész- és haszonállat vásárok, kiállítások, díjazások és árverezések tartására alkalmasan berendezett állandó telepet létesítsen és ennek létesithetése céljából az 1895 évi XLV1I törvénycikkel egy millió koronával létesített s az 1904 év, XIV törvénycikk III fejezet 13 §. 4. szakaszának i. pontja értelmében három és félmillió koronával gyarapitott szarvasmarha tenyésztési alapot részben felhasználhassa. Tudtunkkal ezt a telepet sem Budapesten, sem környékén ez ideig nem létesítették, de tudjuk azt is, hogy annak Vácon leendő megalkotása iránt senki lépést nem tett, pedig a telepnek városunkban leendő létesítésének előnyei indokolás nélkül szembeötlők. Ilyen országos telep, tekintettel állandó jellegére, kihasználásának többféle módozataira, a város fejlődésére és vagyonosodására óriási jelentőséggel lenne. Állandó volna az állatfelhajtás, mi növelné a vámbevételeket, úgy a környék, mint a város termelőközönsége takarmányféléit előnyösen értékesíthetné, idegen forgalmunk hatalmasan megnőne stb. Tegyünk kísérletet a megszervezésére ! Érdemes. — Az iskolaszék joga. Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek egy rendelete érkezett a törvényhatóságokhoz, a melyben értesíti őket, hogy a jövőben az izraelita hitközségek a felsőbb iskolákban nem lesznek jogosultak a hitoktatásra felügyelni. Ezen jogukat csak a népiskolákban gyakorolhatják. — Mennyi pénz van forgalomban ? Az állami számvevőszék jelentést telt közzé, mely szerint összesen 7.442,360 db. ötkoronás, 90.045,743 db. egykoronás, 72.084,675 dr. huszfilléres, 93.968,372 jdb. tizfilléres, 334.771,544 drb. kétfilléres és 97. 528,046 db. egyfilléres van forgalomban, tehát összesen 158.352,126.54 korona. — Hullákat kiástak. A Grünhut-féle fatelepen Csibor Pál 16 éves legénykét a motor halálra zúzta. A járásbíróság megengedte a hulla eltemetését boncolás nélkül, a mi meg is történt. Tegnap azonban a pestvidéki kir. ügyészségtől sürgöny érkezett, melyben a kir. ügyész a hulla felásását és felboncolását követeli.- A sir felásása és hullaboncolás tegnap végbe is ment. Megírtuk azt is, hogy Bella József váci cipész Váchartyánban egy kútba esett és a vízbe fúlt. A vizsgálóbíró itt is boncolás nélkül engedélyezte a hulla eltemetését. Mikor már az megtörtént, az ügyészség kívánta a sir felását és hulla felboncolását. A hivatalos megkeresésnek szintén tegnap tettek eleget s a boncolásról szóló jegyzőkönyveket további eljárás végett az ügyészségnek küldötték meg. — A váci hengermalom részvénytársaság lisztárai 50 kgrmként. Buzaörlemény: Asztali dara AB szám 22 K. 40 fill. — Asztali dara C szám 22 K 00 fill. — Királyliszt 0 sz. 22 K 20 fill. — Lángliszt 1 sz. 21 K 80 fill. — Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 21 K 40 fill. — Zemlyeliszt 3. sz. 21 K 00 fill. —Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 20 K 60 fill. Középkenyér - liszt 5. sz. 20 K 00 fill. — Kenyérliszt 6. sz 18 K 90 fill. — Barnakenyérliszt 7. sz. 17 K 10 fill. 71/,, sz. 14 K 80 fill — 73/4. sz. 12 K 20 fill. — Takarmányliszt 8. sz. 7 K 90 fillér — Korpa finom F sz 5 K 7u finom — Korpa goromba G sz. 5 K 90 fill. — Ocsu 7 K 50 fill. Arpadara á 50 kg, 8 K. — Rozsliszt'. 1. sz. 15 K 60 fill. 2. sz. 14 K 60 fill. HÁLA késztet engem, hogy minden tüdő- és torokbajban szenvedővel szívesen és díjtalanul közöljem, mily módon szabadult most már tanító fiam egy egyszerű, olcsó és hatásos termék által hosszadalmas szenvedésétől. ^ g. Banmgartl, Gastwirt ln Nendek bei Karlsbad^ HA NINCS SZALMA, NINCS TRÁGYA. Ez a veszély fenyegeti a gazdaságot az idén, amely pedig nagyon megsínyli az állati trágya hiányát, mert annak különösen fizikai hatását a műtrágyáK sohasem pótoljáK. A szárított Hizósertéstrágyával kitűnő eredménynyel, jutányosán és biztosan pótolhatja mindenki BUDRPEST-KŐBRNYRI TRRGYRSZRRITÓGYRR a hiányzó istállótrágyát, ha ismertetést és ajánlatot kér a Bosányi, Schíetrumpf ét Tírsa cégtíl Budapest, IX., Qlléi-ét íl. szia.
