Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-08-15 / 63. szám
Huszonharmadik évfolyam. 63. szám. Vác, 1909. augusztus 15. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A váci városi és járási baromfikiállitás, ló és szarvasmarha jutalomdijkiosztás. Vác, augusztus 14. Említettük már, hogy Pestvármegye Gazdasági Egyesülete Vác városában a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében tenyészbaromfivásárt díjazással és baromfi tenyésztési eszközkiállítást rendez a Lövöházban f. évi szeptember hó 25. 26. és 27-én. A vásár, illetve a kiállítás és dijazás a m. kir. földmivelésügyi miniszter támogatásával és a baromfitenyésztők országos egyesülete közreműködéssel rendeztetik, melyre Peslvármegye, Budapest székesfőváros és Kecskemét th. város tenyésztői jelenthetnek be tenyészbaromfiakat, modelleket, továbbá úgy hazai, mint külföldi gyárosok a baromfitenyésztés és feldolgozás és kivitelre alkalmas eszközöket és gépeket. A kiállítás három részre fog osztani, úgymint I. mindhárom napon fog tartani a baromfikiállítás, vásár és dijazás, valamint a baromfitenyésztési eszközkiállítás, II. 26 án (vasárnap) lódijazás és III. ugyancsak 26 án szarvasmarha dijazás. I. A tenyészbai orafikiállitáshoz bejelenthetek : a) magyar, továbbá hazai fajták nemesitésére alkalmas külföldi fajta tyúkok és ezek keresztezése, b) gyöngytyük, c) pulyka, d) lúd, e) kacsa, f) galamb, g) házinyúl, h) baromfitenyésztéshez,hizlaláshoz, szállításhoz, feldolgozáshoz alkalmas gépek és eszközök. Vadászat a Buki-szigeten. Bodros és Cucor barátaim elhatározták, hogy felkeresik a Buki-sziget foglyait. Gondolták, hogy a hajtóvadászatnak nagyobb sikerei lesznek s igy e mellett döntöttek. Hajtóknak Bojtos barátunkat, meg engem kértek fel. Vadászaton még soha sem voltam, nagy lelkesedéssel vállaltam tehát e | megbízást. A hajtást a vadászat-üzése első lépcsőjének tekintem. A vadászatot evezéssel kötöttük egybe. Mindhárom barátom elsőrangú evezős, (az egyik már érmet is nyeri) én pedig afféle műkedvelő csónakos. Egyszer már én is ültem angol csónakban. A „Vác“ nevű lapos fenekű csónakon igyekeztem fel. Ők egy dublón siklottak a cél felé. Engem egy órával előbb indítottak útnak, mégis egy negyed órával előbb értek fel. A Büki-csárdában találkoztunk. A csárdás területe a Büki sziget, tőle kértünk engedelmet. A vadászat tehát az ő engedelmével. az ő javára történt. A lelőtt foglyok az övék. Hallgatólagosan megegyeztünk, hogy ha ötnél többet puffantunk le, az ötön felüliek a mieink. Cucor és Bodros a dublón, Bojtos és én a „Vác“-on keltünk át. Természetesen ők előbb értek át. Már a parton voltak, mi A köztenyésztéshez alkalmas baromfi a szükséghez képest esetleg megvásároltatik. Díjazásra az egyesület és egyesek készpénzt, illetőleg értéktárgyakat, továbbá arany , ezüst-, bronzérmeket és okleveleket tűztek ki. Az állatok etetése, itatása, gondozása és tűz elleni biztosítása beszámittatik a térdij öszszegébe, mely nagy rekeszért 25 K, ketrecért 6 K, szabad térért 1 K, fedett térért 2 K. Bejelentési határidő 1909. szept 1. Pestv. gazd. egyesülete címére, mely részletes tervezetet és felvilágosítást készséggel nyújt. II* A lótenyésztési jutalomdijkiosztásoknál kiosztatnak: 1. állami dijak sikerült szopós (idei) csikóval bemutatott anyakancákra 60 R és 20 K. 2. Három éven felüli kancacsikókra 100 koronás állami díj. 3. Állami dijak 2 éven felüli kancacsikókra 80 K, 10 K és 20 K. 4. Egyleti dijak tenyészkancák, vagy kancacsikókra 100 K összegig. A díjazások d. e. 10 órakor kezdődnek, pénzdíjban csakis kistenyésztők részesittetnek, nagytenyésztők arany , ezüst- és bronzdiszoklevelet nyerhetnek. Ez év folyamán már díjazott állat dijat nem nyerhet. Jutalomra pályázhat minden pestvármegyei tenyésztő, a ki felmutatja a saját tenyésztése beigazolása céljából a fedeztetési jegyet. A pályázó köteles a kijelölt nap reggelén a dijosztó bizottságnál jelentkezni. Részletek a falragaszokon lesznek megtudhatók. III. A szarmarhatenyésztési jutalomdijazásnál jó tenyészképességet Ígérő, jól ápolt és egészséges állapotban lévő simmenthalis jellegű pirostarka tehenek és üszők dijaztatnak. A tehenek borjúval, vagy anélkül, üszők egy éves kortól a leellésig mutathatók be. Dijak : Tehéndij 1 első 50 K, 2 második 30 K, 3 harmadik 20 K. Üsződij 1 első 100 K 1 második- 70 K, 3 harmadik 50 K és 5 negyedik 20 K. Ezenkívül a bizottság rendelkezéséhez képest tehenek és üszőkre 300 K egyesületi dij osztatik ki. Pénzdíjban csak kistenyésztők részesittetnek, nagytenyésztők arany-, ezüst- és bronzoklevelet nyerhetnek. Díjazott állat ezen évben más díjazáson dijat nem nyerhet. Pályázni kívánók részvételüket tájékozás végett saját elöljáróságuknál is jelentsék be. Állatkereskedők állatai dijat nem nyerhetnek. Bővebbet falragaszokon. Születésnap. 1904—1909. augusztus 15. Nem leng a zászló házak tornyain, miként a király születése napján; nem csendül a pohár s vidám köszöntő sem hangzik el a népek ajakán. Pedig uralkodó születését ünnepli ma a munkás szeretet, öt éves gyermek még csupán ez az uralkodó: a váci szervezet! Álljunk meg itt, tekintsünk a múltba, mikor még nem volt munkás szeretet, mikor nem volt, ki egymásba szőj je még a közepén eveztünk. Rekkenő hőség . tüzelő nap . . . Még a csónakból láttuk, hogy a szigeten lévő bajtársaink iszonyú hadakozást visznek véghez valami láthatatlan ellenség ellen. „Siessetek, siessetek, de hamar — mondja Bodros, mert megesznek a szúnyogok!“ A mikor a közelükbe értünk, már mi is láttuk az ellent. Annyi szúnyogot az egyiptomi hét csapás óta nem látott az ember. Mi — Bojtos, meg én — összenéztünk . . . és szó nélkül fordultunk vissza. „Ne bolondozzatok, mert belétek lövök“ kiáltja Cucor. Mit tehettünk: kikötöttük. Most már nem ijednénk meg Cucor uramtól. Bebizonyította a vadászaton: nem igen tud az lőni. Partra szálltunk. Egyelőre hadonászással és futással mene kültünk a szúnyogok elől. Nem egyformán érte mindnyájunkat a szunyogcsipés. Legjobban Bodros és Bojtos barátainkat csípték véresre a szúnyogok. Persze ők evezős „kosztümben“ voltak. Rövid nadrág, kivágott ing. Én rendes polgári öltözetben hajtottam, Cucor kománk szvetterben és túlságosan fehér nadrágban — szinte már nem is szalonképes — akart foglyokat lőni. Bodros állított fel bennünket. Egy vadász, egy hajtó, egy vadász, egy hajtó. Bodrosnak és Bőjtösnek a kukoricás, Cucornak és nekem a [bozót jutott. A bozót nyakig ért. Bodrosnak csak térdig ért volna! Bodros kiadta a jelszót. „Előre!“ Ók a kukoricásban könnyen haladtak, de mi ... a bozótban csak nagynehezen. Valóságos akadályverseny volt. A szúnyogok százával korzóztak rajtunk. A közeli halálomat éreztem olykor-olykor. Rösteltem is, hogy szúnyogok végeznek ki. Még ha moszkitók lennének, de ilyen nyavalyás ici pici szunyogocskák s még hozzá a Buki-szigeten. Még ha Mexikóban, vagy Észak-Afrikában érne ilyesmi. Dicsőség volna. De igy . . . és itt. Szégyen, . . . gyalázat. Hál’ Istennek néhány száz hólyagon kívül nagyobb baj nem ért bennünket. A bozótban úgy kellett utat csinálni. Kézzel, lábbal, puskával. De im a nagy törtetés közben, felrebben egy fogoly. Cucor barátom felkapja a puskát . . . puff . . . és . . . nem találta el. Bodros szerencsésebb volt. I Nemsokára egy újabb felrebbenés, újabb puffanás ... a fogoly lepottyant a bozótba. Már jó sokáig kerestük, mindhiába. A Sajó kutya segített! rajtunk. Sajó a csárdás kutyája. Juhászkutya: vadászatra kiképezve. Szóval inteligens állat. A lövéseket hallotta meg. Ezeknek a zajára úszott át row-overben hozzánk, a szigetre. Meg is találta hamarosan első, leteritett vadunkat. A hajtás most már tökéletesebb volt. A kutya is segített. Még egypár felrebbenés, még egynéhány szerencsétlen lövés. De akadt egy szerencsés is. Még hozzá az én uram, Cucor
