Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-06-13 / 45. szám
Huszonharmadik évfolyam. 45. szám. Vác, 1909. június 13. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptuiajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Miltényi feladja a küzdelmet. Csendes pótválasztás lesz. {Miltényi Aurél körlevele. — Az ismeretlen Kovács Péter. — Dr. Forgó Kálmán.) Vác, junius 12. Miltényi Aurél nem kívánja vidéki párthiveinek junius 18-án felvonulását a küzdelemre, tehát nem is hozza be Vácra: ez a hét utolsó napján kipattant szenzáció. Ez előre sejthető volt s irtunk is róla előzetesen, bár akkor még nem határozta el pártja, hogy a pótválasztásban nem vesz részt. Most Miltényi körlevélben küldötte szét ezt a sokat és sokakkal megtárgyalt elhatározását. Minthogy ezt a körlevelet Vác város polgársága, a melyet különösen érdekel a junius 18-ika, nem kapta meg, ellenben vidéken Preszly Elemér és Miltényi Aurél minden választója, lenyomatjuk egész terjedelmében : Igen tisztelt Uram! Fogadja őszinte köszönetemet és hazafias hálámat azért a szives támogatásért, a melyben szavazatával a f. é. május hó 26-án megtartott képviselőválasztás alkalmával részesített. Őszinte örömmel fogadtam el polgártársaimtól a jelöltséget s a függetlenségi zászló szentségéhez méltó tiszta szívvel és kézzel mentem bele a választási küzdelembe, ahol — sajnos — testvérharcot kellett vívnom. A harcból félreállanom azonban nem lehetett, mert engem a kerület szervezett függetlenségi pártjai ajánlottak polgártársaim bi zalmába s a szervezett pártok tekintélye is megkövetelte, hogy a hivatalosság színezetével fellépett ellenjelölttel felvegyem a harcot. A küzdelem eredménye mindenki előtt ismeretes. Törvénytelen eljárással megváltoztatták a választás valódi eredményét, a zárórán túl jogtalanul felvett négy szavazattal eltüntették szavazattöbbségemet. Én tisztességes harcra vállalkoztam s azt becsülettel meg is vívtam. Törvény szerint csak én lehetek a kerület megválasztott képviselője s minden erőmből azon leszek, hogy az igazságot a legfelső itélőszék előtt is diadalra juttassam. Indokolatlannak tartom a pótválasztás megtartását az első választás törvényellenes lefolyása miatt, de ennek kitűzését jogos panaszunk meg nem akadályozhatja, mert a fölött csak a végérvényes választás után dönthet a m. kir. Curia. Mindent elkövettem a megújuló testvérharc elkerülésére és polgártársaim békés nyugalmának megvédésére, de úgy az én, mint az országos függetlenségi párt nagytekintélyű vezérének, Kossuth Ferencnek minden törekvése hiábavalónak bizonyult arra, hogy az ellenjelölttel békés tárgyalásokba bocsátkozzunk. Rideg elutasítás volt a felelet. A testvérharcért, polgártársaim méltatlan zaklatásáért e fontos munkaidőben tehát a felelősség nem engem terhel. Én épen ezért nem kívánom vidéki párthiveimnek felvonulását f. hó 18 án az uj küzdelembe. Az én meggyőződésem az, hogy az első választás törvényes eredményét ezen áldatlan és indokolatlan harc nélkül is javamra lógja eldönteni az illetékes bíróság. Én ügyem igazába vetett erős hittel nézek a pótválasztás elé. egyetlen vértem az igazság s bármilyen legyen is e választás kimenetele, nem csügged lelkemben a hit, hogy törvényeink őrei és polgártársaim szintén a megsértett igazság védelmére fognak kelni. Tiszteljük hazánk törvényeit s ne feledjük, hogy csak törvénytisztelő lehet méltó a törvényhozói tisztre, a képviselőségre. A körlevéllel vitába nem állunk, csak annyit jegyzőnk meg, hogy előlegezni már most a Kúria Ítéletét, mely Miltényi javára kell, hogy essék, bizony, bátorságos dolog. Kossuth Ferencnek a békességes tárgyalásra való törekvéséről pedig sem Miltényi Aurél, sem dr. Preszly Elemér nem tudhat. Lehet, hogy Kossuthnak az a szándéka megvolt, de nevében, megbízásából senki nem közeledett sem ő hozzá, sem Preszly Elemérhez, hát akkor honnan tudja, hogy »rideg elutasítás volt a felelet ?« Vác város közönsége »festői« látványosságtól tehát elesik, nem lesz felvonulás. Azonban azok, kik a békét szeretik, bizonyára örömmel üdvözlik Miltényi elhatározását, hogy a hetivásáros napon békesség lesz a városban. * A napokban a váci ügyészségi megbízotthoz egy zárt levelezőlap érkezett. Ebben Kovács Péter (?) feljelentést tesz a május. 26-iki képviselőválasztáson történt három szabálytalanság miatt. Első vádja az, hogy Éreznek-e a növények? A felelet nagyon egyszerű és rövid, t. i., hogy: igen Sokaknak ugyan hihetetlennek látszik ez és pedig azon egyszerű oknál fogva, mert mindent emberi mérték szerint mérnek és ami az ő egyszerű, régi ismereteiket meghaladja, szerintük legalább is lehetetlen. A tudomány azonban nem törődik ezzel, halad a maga útján, jól tudván azt, hogy az idő a legjobb orvos, amely a beteg, életre nem való tudományos elméleteket eltörli, az egészségeseket azonban ezer ellenkezés ellenére is a köztudatba juttatja. Haberlandt grazi egyetemi tanárnak vannak ezen a téren korszakalkotó felfedezései: Vizsgálatai minden kétséget eloszlatva meggyőznek bennünket arról, hogy a növényeknek vannak fényérző készülékeik, tehát a növények látnak, azután szagolnak, Ízlelnek, tapintanak. Azt azonban, hogy gondolkoznak is, már kissé merészség még most rájuk kimondani. De talán lesz idő, amikor ezt is bátran megtehetjük, mert már eddig is határozott nyomát találták egyes tudósok az ingervezető elemeknek. Nem tudjuk, igaz-e az az amerikai hir, hogy Chilében egy tanár olyan növényt fedezett volna fel, amely köhög és tüsszent. Állítólag a legkisebb porszemecske, amely megérinti a növénynek felette gyengéd leveleit, vagy a leggyengébb fuvallat is elegendő, hogy a köhögéshez és a tüsszentéshez hasonló ingert váltson ki a növényből. Sőt a levelek a köhögésbe egészen belevörösödnek ! Azt azonban már nem mondja az újság, hogy ezt a ritka növényt hogyan hívják és merre lehet találni, mi azonban annyit mondhatunk, szerencséje annak a növénynek, hogy nincs Vácon, mert itt bizonyára tüdőgyúladást kapna. Hogy a növények csakugyan látnak, vagyis hogy van érzékük a napfény iránt, azt, nem is említve a nagyitóval tett vizsgálatokat, már egyszerű, közönséges szemmel is észrevehető tünemények igazolják. Minden növénytani tankönyvben meg van említve a geotropizmus (a íöld felé való fordulás) és a heliotropizmus (a Nap felé való fordulás) tüneménye. Lehet ezt szemlélni a pincében csírázó burgonyán, amint sárga hajtásait erőlködve növeszti a pinceablakon beszűrődő csekély világosság irányában. Télen át az ablakba tett virágok hajtásaikat mind kifelé, a Nap felé fordítják. Figyeljünk meg más növényeket, akár magát a virágzó rétet, a zöldülő lóherét, vagy akácfa-ültetvényeket nappal s azután éjjel, sajátságos dolgokat fogunk tapasztalni. A rét, amely nappal teljes pompájában virít, az éjszaka beálltával nagyon komor, mert éjjel, a nappal viruló réten egyetlen egy virító virágot sem látunk. A nappal kék, vagy vörös színben pompázó lóheretábla, éjnek idején ugyanazt a képet nyújtja, mint a rét, mert a lóhere virágjának nemcsak a feje konyul le, hanem még a hármas levele is összecsukódik. Az akácfa levele, amely nappal vízszintes helyzetben van, az éj beálltával teljesen megváltozott képet mutat, mert a közös levélnyélben elhelyezett levélkék vízszintes helyzetüket megváltoztatják és a közös nyélen lefelé konyulva, a levélnek sátorszerű alakot adnak, még a közös nyél is lefelé konyul. Ezt a tüneményt már Linné Károly is ismerte és a növény alvásának tartotta, amely észleletét a „Somnus Plantarum“ című dolgozatában irta le. A növény, tehát a fény változása szerint, hol- nyitja, hol csukja virágját. A legszebben, az egyik leírás szerint, a Zernest felett emelkedő, virágaink legritkábbjait nevelő Királykövön észlelhető ez a tanulságos jelenség, a bájos és valóban magyar Dianthus callizonus nevű szegfűn. Ezt a remek, rövidszárú, pompás színekben ékeskedő szegfű tallérnagyságú kiterjesztett virágát csakis nap-
