Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)

1909-06-13 / 45. szám

2 VÁCI HÍRLAP a Tornyosban székelő bizottság az azonos­sági tanuk tiltakozása dacára két halott ne­vében leadott szavazatot elfogadott. Második vádja, hogy Galgamácsáról »több« Ameriká­ban levő szavazó helyett mások szavaztak le. E két vádnál nem mondja, vagy nem meri megmondani a hős Kovács Péter, hogy melyik pártot: Miltényiét, vagy Preszlyét vádolja-e. A harmadik vádja az ismert négy gödi szavazat s itt már feljelentést tesz Rónay Géza küldöttségi elnök és Bngár János vá­lasztási jegyző ellen, kik a szavazatokat a városházán elfogadták. Dr. Knoblauch Géza ügyészi megbízott azt az indítványt tette az álnév alatt vádaskodó levelére, hogy az első kél esetben a váci rendőrség indítsa meg a vizsgálatot, a har­madik vádról pedig értesítsék a pestvidéki kir. törvényszéket. Sztanek járásbiró, kihez az ügy tartozik, mindezideig az ügyészi megbizott indítványa fölött még nem intéz­kedett. * A Váczi Közlöny legutóbbi számában dr. Forgó Kálmán káptalani ügyész cikkirásba fogott. Azt hisszük, hogy laptársunkat, a Váczi Közlöny lelkiismeretes szerkesztőjét hozta legjobban a cikkel zavarba. Mert Ivoncz József hires arról, hogy a legnagyobb pontossággal átnézi a kéziratokat s a mit ki lehet javitni, azt ki is javítja. Forgó Kál­mánnal nem birt. Hogy a cikk iró szavait idézzük: »Az embernek igazán megáll az esze, hogy a mai világban létezik ember«, a ki jó függetlenségi, magyar érzése mellett ekkora merényletet képes a magyar nyelven elkövetni, mint dr. Forgó Kálmán. Sok írás­tudó, olvasott embert kérdeztünk meg, mondja el annak a cikknek tartalmát. Min­denki zavarba jött e váratlan felhívásra. Hát igen. A ki úgy fejezi ki magát, hogy »először haldokló legigazabb barátom«, vagy »nem lévének ők sem püspök, sem kápta­lan«, az bizony ne cikket Írjon, hanem sze resse hűen, forrón, függetlenségi érzelmű szive tiszta melegével jelöltjét, ott nem lesz baj. De ha tollat fog, akkor Vigyázó Lacika talál egyszer kivételesen nem Forgó bácsi­nak, de Forgó bácsiról levelet írni! Vasárnapi levél. Kérjünk vasúti-felüljárót! Városunknak egyik legegészségesebb he­lye a Deákvár. A váci borok között pedig — azt hiszem — első helyen áll a Bácsika völ­gyén termett nedű. Deákvár és Bácsika is egy irányban — a vasút másik oldalán — feküsznek a város középpontjától. Mindkét hely csak kerülgetéssel közelíthető meg. Ha a város szivéből indulunk e két hely bár­melyikére is, vagy le kell kullognunk elő­ször a Honvéd-kaszárnyáig s az ottani alul­járón keresztül juthatunk a túlsó oldalra» vagy pedig fel kell, hogy ballagjunk a Kob­rák aluljárójáig. Mindkét esetben azután visszafelé kell haladni a Kötő-szövő gyárral szemben levő deákvári útig. Előre szívesen megy minden előre törő lény, hátrafelé még a maradiak sem mennek kedvvel. A könnyen való megközeiithetés, a jó közlekedés számos helyet virágoztatott fel már. A város jövő fejlődése érdekében a fentnevezett két helyet is könnyebben meg­­közelithetőbbé kell tennünk. Vác a Duna és vasút közé szorított város. Hosszában már amúgy sem fejlődhetik ; elég hosszú már igy is. Széliében pedig — a vásártér beépí­tése után — csakis Deákvár, Bácsika felé terjeszkedhetik. Ezt a fejlődést pedig elő kell mozdítanunk, mert különben más termé­szetellenes irányt vesz a terjeszkedés. A deákvári ut tengelyében a vasúton keresz­tül egy felüljáró építése volna a legegysze­rűbb és legcélszerűbb, egyszersmind legész­­szerűbb megoldása e kérdésnek. Nem is olyan nagyon régen e helyen volt egy vasúti átjáró. Annak idején — tudomá­som szerint — oly feltétellel zárták el, hogy szükség esetén — valamelyes módon — is­mét megnyitják. Ha igy van — mondom, nem tudom biztosan — atíkor itt az ideje, hogy a város követelje a vasúttól az Ígéret beváltását. Ha pedig csak mese az előbbi feltétel, akkor is kötelessége a városnak tenni, cselekedni ez irányban. Deákváron a lélekszám meghaladja a százat, ez már numerus, a melyről tudomást kell venni. A lakosok jogos és méltányos kívánságait teljesíteni kell. Tessék egy bizonyos össze­get e célra megszavazni s ennek alapján és a közbiztonság hatalmas érve alatt köve­telni lehet a vasút igazgatóságtól a felüljáró felállítását. Tessék csak megvigyázni, na­ponta mennyi rengeteg ember jár-kel az állomáson a vágányokon keresztül-kasul. S erre az utmutót, a példát maga a vasút adja, mert hisz az osztálymérnökség s egy egész csomó lakás a túloldalon van, melynek hi­vatalnokai, illetőleg lakói — férfiak, asszo­nyok, gyermekek egyaránt — hol kocsik között, néha kocsik alatt, hol pedig fékeken keresztül járva, bujkálva, kapaszkodva — rövidítik az utat s emelik a közbiztonsá­got (?!). Nem tudom van-e rá törvén)', jog­szabály, de a józan és előrelátó ész minden­esetre megadja a beleszólás jogát talán még a rendőrségnek is. A vasútnak a saját alkal­mazottait is alaposabban kellene védenie. A váci állomásba rövid időn belül két uj vonal fog befutni. Mindkettőnek a beszállási helye a túlsó oldalon lesz. Lehet, hogy a vasút fog is építeni felüljárót. Ha a város beleszól a dologba, az építendő felüljáró nemcsak a vasút, de a város érdekeit is fogja szolgálni. Kicsinynek látszó dolog, mégis jelentő­ségteljes. Érdemes felette gondolkozni s ezen felül valamit tenni is! Ne aludjunk rá sok­szor, mert nem lesz belőle semmi. Szentgyörgyi. Hírek. — Nyugdíjazás. A király elrendelte a várakozási illetékkel szabadságolt Furtinger Károly varasdi 10. honvédhuszárezredbeli alezredesnek nyugállományba való helyezé­sét és megparancsolta, hogy ez alkalomból a legfelső megelégedés kifejezése neki tudtul adassék. — A váci regatta nevezései. A Magyar Evezős Egyletek Országos Szövetsége tud­valevőleg idei vidéki regattájának színhe­lyéül, mint tavaly, ismét Vácot választotta, a melynek Dunájáról már a múlt évben úgy nyilatkoztak, hogy ideálisabb versenypályát nem is lehet elképzelni. A junius húszadikán lebonyolítandó regattának szerdán volt a nevezési zárlata, a mely elég ól sikerült, a mennyiben mind a hat versenyszámra ele­gendő nevezés érkezett. Az evezős szövetség versenybizottsága Perger Ferenc dr. elnök­lete mellett a Pannónia helyiségében tartott ülésén bontotta fel a nevezéseket és tett in­tézkedéseket a verseny megrendezésére vo­natkozólag. Alább közöljük a váci regatta nevezőit azzal a megjegyzéssel, hogy az egyesületek mellett lévő számok az indulók startszámát jelzik. I. Komárom város dija. (Palánkos négyes, vidéki egyesületeknek.) 1. Komáromi Sport-Egylet (Fábián, Pál, Biró, Farkas stroke, Ghyczy korm.). 2. Váci Sport-Egylet (Nagy, Tóth, Csányi, Schvanfelder stroke, Horváth korm.). II. Jubileumi emlékverseny-dij. (Négyevezős verseny.). 1. Pannónia E. C. (Szebeny A., Szebeny sütötte helyen láthatja a turista. Ha a nap csak néhány pillanatra is elhomályosul, a virág szemünk láttára csukódik össze. Ezt a tüneményt a Nap sütése és elborulása szerint egy negyedóra alatt 4—5-ször is szemlélhetjük. Hogy a növények tényleg Ízlelnek, bizo­nyítja az a kísérlet, hogy a peptonnak vég­telen kis mennyisége magához vonza a nö­vényi spórákat, mig az ecetsavat, vagy az alkoholt úgy kerülik, mint az ördög a töm­jénfüstöt. A konyhasónak pedig még a leg­­higabb oldata is megöli őket. Haberlaudt sokirányú vizsgálatait siker koronázta, mert legújabban a fény érző ké­szülékek után sikerült felfedeznie a növé­nyek tapintó szerveit. Ezek kis, alig Ü.7 milliméter hosszú szőröcskék, pamatos szá­lacskák és linóm tüskék, aminőket például a Mimosa pudicanál mindenki szemlélhet. Egy-két évtizeddel ezelőtt még puszta védő­eszközöket láttak ezekben a szervekben, amelyek feltűnő számmal találhatók a virág­tartó kocsánok tövén, mintha arra lennének hivatva, hogy visszatartsák a virágkehelyből a csúszó mászó és szárnyatlan bogárkákat, amelyek a virágpor átszállításával úgy sem tudnák kivenni részüket a termékenyítés munkájából. Némely növény zöld szára apró, mikroszkopikus hegyes mészkristályok­­kal van behintve, melyek a külső, mekha­­nikus hatások fokai szerint sebzik meg az állatok külső bőrét. Megáll az ember esze, mondja Haberlandt, ha megfigyeli pl. a Berberis tapintó szerveit, amelyek a virágokon a legérzékenyebbek és amelyeknek nagy szerepük van a termé­kenyítés munkájában. Ezeknek a szerveknek a Berberis-nél a hatportok szára a szék­helyük. A porzószálak rendszerint sugarasan terülnek szét és ráfeküsznek a virágszir­mokra. Amint azonban a legcsekélyebb inger is bat rájuk, egy olyan finom érintés, ame­lyet valamely nyalakodó bogár legfinomabb szőröcskéi okozhatnak, villámgyorsan fel­­penderednek és a portokok tartalmát a mézkostolgató vendég hátára öntik. A porzós virágok csak igy tudják megtermékenyíteni a termős virágokat a bogarak közvetítésével. Azért nagyon valószínű az a feltevés, hogy a virág azért izzad ki mézet, mert magához akarja csalogatni a bogarakat, amelyek ön­kéntes segédkezése nélkül nehezen juthatna el a virágpor rendeltetési helyére és nem tudna eleget tenni a termő az utódképzés nagy hivatásának. Dr. Horváth Hároly.

Next

/
Thumbnails
Contents