Váci Hirlap, 1909 (23. évfolyam, 1-101. szám)
1909-06-02 / 42. szám
42. szám. Vác, 1909. június 2. Huszonharmadik évfolyam. v J 42. szám. Vác, 1909. június 2. VÁCI HÍRLAP '4. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Hazafias kötelességből . . . (A pótválasztás előjátéka.) Vác, junius 1. A négy gödi szavazat ügye foglalja le azokat, a kiket érdekel az elkövetkező pótválasztás. És mert mindig sok szó esik a pótválasztásról, a négy gödi szavazó minden beszélgetésben előfordul. Értesülésünk szerint Miltényi Aurél több kiváló szakemberrel értekezett. Felkereste dr. Tetétleni Ármin és dr. Darvay Fülöp fővárosi ügyvédeket s előadta a négy gödi szavazat históriáját, sőt Aigner Lajost, egy érsekujvári pénzintézet könyvelőjét is megkereste, a kit kapacitásnak ismernek választói ügyekben. Arról is szól értesülésünk, hogy a szakértők úgy nyilatkoznak, hogy lehet Miltényi, de lehet, hogy dr. Preszly Elemér javára magyarázni a szavazatokat. A legfőbb fórum, a kir. lturia állásfoglalása az esetleges petíció esetén azonban igen, igen kétes. A Miltényi-párt »hazafias« kötelességből kifalragaszozta a négy gödi szavazatot. Olvasván azt minden elfogulatlan ember, ez az igazság jut eszébe : Ugyan, hiszen Miltényi vezető emberei nyolcszáz szótöbbséget vettek biztosra, mellyel győznek. Hát a nyolcszáz szavazattöbbség nincs, most azokat a szavazatokat, melyek nem estek volna semmi körülmények közt Miltényi javára, kívánják maguknak? Négy Preszly-szavazatot, hogy Miltényi Aurél képviselő lehessen ? Hát lehetséges, hogy Miltényi Aurél ilyen mandátumot kívánjon magának ? Bizonyos, hogy ez szalmaszálba való kapaszkodás és még most is kétségbe vonjuk, bogy Miltényi Aurél igy akarna győzni, igy akarná magát Vác és a kerület bizalmára érdemessé tenni. Egyébként módunkban volt a hires gödi szavazatokról Rónay Géza helyettes küldöttségi elnök előadását is hallani és mert az a nyilvánosságot érdekli, azt ide is igtatjuk : — Én nem voltam küldőttségi elnök, — mondotta Rónay tudósítónk előtt. — Dr. Huber József küldöttségi elnök a választás előtt lemondott s az egész nagy munka a harmadik küldöttség előtt reám szakadt. Gosztonyi választási elnök csak s/4 órára váltott fel, délelőtt négy, délután öt órán át egyedül az én elnöklésem alatt szedtük a szavazatokat. Nem vagyok olyan egészséges ember, hogy bírjam sokáig az ülést, ezért a Tornyosban, mikor a szavazók elfogytak, zárórát hirdettem. Ez alatt jött az értesítés, hogy Gödről négy szavazó érkezik. Mint megtudtam, a gödiek megérkeztek s mert nem tudták, hogy hol szavaznak, egyenesen Gosztonyi választási elnökhöz fordultak. Ekkor még nálam nem telt le a záróra. A választás elnöke elküldötte a gödieket a Tornyosba szavazni, én pedig ugyanakkor a városháza felé indultam. Az utón nem ismertek fel, a városházára ismét visszatértek a gödi szavazók s újból jelentkeztek. Megkérdeztem Gosztonyi Tibor elnököt: mit egyek? Erre a választás vezetője azt felelte: tessék felvenni a szavazatokat. Én nem tudtam, kire szavaznak, toll nem jelölte pártállásukat. Elfogadtam volna akár Miltényire, akár dr. Preszlyre szavazatukat. Nem igaz, hogy szavazásuk mellékhelyiségben, titokban történt. Az első bizottság előtt nem volt hely, hol a szavazó-jegyzéket kiteríthettük volna, hát a másik szobában egy csomó Miltényi és Preszly-választó előtt — ismétlem, választási elnöki intézkedésre és beleegyezésre — fogadtam el igazolásuk után szavazataikat. Rónay h. küldöttségi elnök eme kijelentése azt mutatja, bogy a Miltényi párt falragaszaival egyenesen a választási elnök ellen fordult, úgy látszik, Gosztonyi Tibor meg is elégelte őket, mert hosszabb időre elutazott Erdélybe, a junius 16-iki választásra nem jön haza s igy azon más lesz az elnök. Számoljunk be még a szemközt álló pártok hangulatáról, mely a pótválasztás ’ napjára már is élénk kepei vet. A Miltényipárt ama kijelentései, hogy 6—800 szótöbbséggel győz május 26-án s az ellenfél lebecsülése, hangossá tette híveit. Úgy viselkedtek, mint a választás előtt több nappal előbb megírtuk, mintha Vácon nem is akadna Preszly-szavazó. A választás rájukcáfolt. Nemcsak nem is győztek ily nagy számmal, de Vácon több szavazója volt dr. Preszlynek, Majdnem. Irta: Zöldi Márton. Cziber Gereben majdnem a világ legnagyobb kalandbőse volt. Majdnem mindennap veszélyeztette a maga és a mások életét. Gáláns kalandokban majdnem fölülmúlta Casanovát, férfias erényekben majdnem túlszárnyalta Bayard-1. Szüntelenül kalandok, izgalmak, veszélyek röpködtek körül. A halállal, a megsemmisüléssel majdnem állandóan kacérkodott. És csodálatosképpen soha semmi baja nem történt. Egy hajszála sem görbült meg, noha a szóban forgó hajszálak majdnem egész fején, kivéve a kopasz búbot, deresedni kezdtek. Vízvezetéki hivatalnok volt. Pontos, megbízható, sőt majdnem pedáns, a mi hivatalnokembernél becses kvalitás. Izgalmas, hajmeresztő kalandjait a hivatalon kívül élte át. Majdnem mindennapra esett egy őrületes salto mortale. Az az ember, a ki cigarettával dinamit-hordókon táncol, az jámbor nyárspolgár-életet él Cziber Gerebenhez képest. Majdnem ezer halált halt s á mellett egészséges maradt, mint a makk ... Érdekes, hogy egy kalandját sem hallgatta el. Nyugodtan, a legcsekélyebb izgalom és emfázis nélkül beszélt róluk. Uyeténképp : — Képzeljétek fiúk, ma majdnem fölfricskáztam egy lovassági tábornokot. —• Apropó, gyerekek, el kell mondanom, hogy az éjjel majdnem elszöktettem egy spanyol infánsnőt a Búzáikéból. És részletesen, kimerítően beszámolt azokkal a sajátságos körülményekkel, a melyek között a lovassági tábornokkal kínos konfliktusba elegyedett s azt a kalandos éjjelt, a melynek izgalmai között a spanyol infánsnővel megismerkedett. A közbevetett kérdések nem hozták zavarba. Pontosan számot adott a legjelentéktelenebb apróságról, a tábornok koráról, családi állopotáról, az infánsnő toalettjéről, hajszínéről, arckenőcséről stb. És a mellett nyugodtan pödörgette tüskés, fakó bajuszát és sodorgatta cigarettáját. — Bizony gyerekek, majdnem . . . A »majdnem« nélkül ezerszer átlyukgatott. csúfosan széjjelroncsolt törvényszéki hulla lett volna. Nemcsak ő, de mindazok, a Kik kalandjaik szféráiba kerültek. De a »majdnem« sohase hagyta cserben. Az volt őrangyala, nemtője. A »majdnem« őrködött fölötte, a mikor átúszta a Niagara-zuhatagot, a mikor leszállt a Vezúv kráterébe, a mikor glecsereken kúszott föl s hírhedt brigantikkal viaskodott életre-halálra az Abruzzók szakadékaiban. — Bizony, majdnem otthagytam a fogamat . . . Megjegyzem, egy foga sem hiányzott. Fakók, plombosak voltak, de teljes számuak. Sőt, jó órában legyen mondva, testén a zúzódásnak sehol a legcsekélyebb nyoma sem volt fölfedezhető. Jól táplált, kissé lomha test. szívós szemekkel s néhány szabálytalan alakú szemölccsel. Az úgynevezett por hüvely nem jelezte, hogy majdnem a legrettenthetetlenebb lelkek egyikét hordozza. Megvallom, sok élvezetet találtunk előadásában. c,gy szavát se hittük, de szívesen hallgattuk. Mert az idők során bizonyos artisztikus módszert sajátított el. Meg tudta festeni kalandjainak milieujét. A részletekben szürkeségre törekedett, a nüanszokban diszkrécióra. Aztán tudott a valószínűségekkel manipulálni. Nápolyi kalandokat akkor hallottunk tőle, ha két hétig Káposztásmegyeren tartózkodott. Ilyenkor néhány olasz szót is kevert az előadásába: per bacco, corpo di dió . . . stb. A távolabbi zónákba eső kalandokat olyan időszakba helyezte, a mikor még nem ismertük. Ha nőkről beszélt, csak kezdőbetűket említett. — Roppant érdekes volt, mikor 1). E. őrgróf leányát szöktettem meg. A csónak majdnem fölborult, az őrgróf majdnem lelőtt, a lovak majdnem elragadtak . . .
