Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-09-02 / 68. szám
Huszonkettedik évfolyam. 68. szám. Vác, 1908. szeptember 2. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. ^ Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. A szalonok nyelve. Nem kell valami nagy megfigyelőképesség annak megállapítására, hogy az idealizmuson s annak egész szellemén és irányitó elvein rohamos decadencia vett erőt. Irodalom, művészet s ezeknek mindennemű faja határozott visszaesést mutat s üres, Ízléstelen és túlzó formákban dobzódik s talál gyönyört. tíz az egészségtelen s bátran betegesnek mondható irány, vagy ba jobban tetszik: szellem meleg otthonra talált ma már*a társadalmi érintkezés terén, az utcáról behatolt a szalonokba — szokásaival, hangjával s nyelvezetével együtt. Valami pórias, bántó, illetlen szót, hangot, patinát kapott egész társalgásunk, a mely tulajdonképen minden egyéb — csak nem szalonképes. Az ifjúkornak igé2Ő varázsa, melyről az újjászületés ragyogó korszakában, Firenzének költő fejedelme mélábus ‘hevülettel emlékezik meg, ma is megvan. Ma is ragyogó és tündöklő az a kép, melyet összejöveteleink mutatnak, azonban semmiesetre sem az a szellemtől pezsgő, eszményi lendületben és szépségben gazdag többé, a mi volt. A szellemességet a leggyakrabban illetlen fonákság, az eszményiséget durva hang, a szépséget minden izében kificamitott torz nyelv váltotta föl. S legbántóbb az egészben az, hogy ez a nyelv, ez a hang, ez a modor épen azt teszi semmivé, a minek mindenkoron eszményinek kellene maradnia, a nőiességet. tíz az eszményi, mindamellett élni és érvényesülni tudó szobor, ma már összetört tagokkal fekszik a porban. Pedig a szellemi erőnek, a széleskörű műveltségnek élet adó forrása volt ez mindenkoron. Egyedül a renaissance női oldották meg azt, a mire a modern nők közül már nagyon kevés képes: a női kellem és méltóság szolgálatába való vonását a műveltség mélységének sokoldalúságának, a cselekvésben való erélyességnek és bátorságnak. Azoknak az időknek társadalmi élete egészen más volt. mint a mienk. Fölötte a nők uralkodtak s ez tejti meg azt a csodás eredményt, bogy a túláradó erő mindenkor a szép törvényeinek rendelte magát alá és finom életszokásoknak és művelt Ízlésnek adott helyett a magánéletben. A nőben megvolt az a szellemi és erkölcsi érettség, hogy nem fogta el izgatottság idegeit, ba jelenlétében mindent megmondottak. De ő vezette az egész társadalmat és befolyása is behatolt mindenniivé, hol a személyi akaratnak működési köre volt. Abban az időben nem tátongott az a mélységes űr, mely ma a nemeket egymástól elválasztja. A renaissance hölgyeit nem tette nőietlenekké a kor művelődése. Ellenkezőleg. Eszközül szolgált legragyogóbb kifejtésére a női természetnek. A férfiak eszmecseréiben, szellemi élvezeteiben teljes odaadással vettek részt a nélkül azonban, hogy egyikük is egészen nőnek lenni megszűnt volna, tízek a nők szépek, életvidorak, szellemesek, a bölcseleti mélység és a vidám csevegés iránt egyenlően fogékonyak. Föllépésüket, szokásaikat, egész valójukat jellemző báj a művészetnek, a tudománynak és a költészetnek avatott bajnokait vonta össze abba a benső körbe, melyben éltek és a mely fölött uralkodtak. E kisebb köröknek bájos hölgyeiben találták meg eszményét a női szépségnek s ez ihlette meg maradandó műalkotásaikat. A létezőnek, a valónak szépségei s nem a kificamitott banalitás eltorzult vonalai bilincselték le a tekintetet. Mindenütt és mindenben szép valóságot kerestek s kívántak meg. tíz pedig ama ragyogó kor hölgyeinek az érdeme. Magaslatán a kor műveltségének, mely nőiességét legragyogóbb kifejlődésére emelte benők, az erőszakos politikai forrongások közepette melegen ápolták s finomították a szép, a magasztos iránt való érzéket s benső kőpeso- latot hoztak létre a művészet és az élet között. Mindezt nem azért mondottak el, hogy az erkölcsöt prédikáló barátnak .a csuháját oltsák magunkra. Az erkölcsi prédikációkat gyűlöljük. Nem is azért van ez, ha nem azért, hogy néhány vonással reámutassunk arra a varázzsal telt hatalomra, mely a nőiesség birtoka s a mely művészetben, tudományban és költészetben meg tudja nemesíteni az embeAz élet kérdése. Előre is kijelentem, hogy biztos feleletet a felvetett tételre nem adhatok, de azért érdekes beletekinteni a zűrzavarba, a mely azt a kérdést körülveszi, annál is inkább, mivel biztos dolgot nagyon, de nagyon keveset tudunk, legfeljebb jótétlélekkel elhiszünk. A jelen alkalommal azonban egyik vallás hitére sem támaszkodunk, hanem csak azt nézzük, a mit erre vonatkozólag a természettudományokkal foglalkozók állítanak. Honnan eredt az élet? ki hozta azt létre? Olyan kérdés ez, a mely már a legelső természettudományi alapon álló filozófusok lelkét megihlette. Filozófiai kibabrálása a filozófusok dolga, hitük szerint ők a hivatottak ennek a kérdésnek az eldöntésére. Mi az igaz, még a jövő titka. Nem ülünk fel Darwinnak, még kevésbbé Haeckelnek, hanem vizsgáljuk, hogy mit állítanak. Már a görögök idejében élt az ős nemzésről (generátió aequivoca) való hit, t. i. hogy békák keletkeznek az iszapból és az még ma is él az egyszerű emberek hitében nálunk, hogy e balhák, ezek az egyetemes háziállatok porból jönnek létre. A tudomány különösen Pasteur vizgálatai alapján, megdöntötte mai nap már ezt a téves felíogást is visszaállította a Harwei-léle> Omne vivum e vivo « ( minden élő élőből származik) tant a maga érvényességébe, de a szerves élet keletkezésének kérdését egyáltalában nem fejtetle meg. 0 csak azt mutatatta ki, hogy a jelenleg élő növényi, vagy állati szervezetek csak élőből keletkezhetnek, a mit azután a fejlődéstan nagyobb haladásával és a petéből kiinduló barázdálódási folyamatok ismeretével igy is forjnuláztak : «Minden sejt sejtből jön létre > ! Mert azt, hogy valamikor a szerves élet is a szervezetből fejlődhetett, Pasteur sem tagadhatta, ha saját logikus leszármazástani tanát nem akarta megtagadni; Haeckel sokkal merészebb mert, műveiben határozottan állítja, hogy a szerves világ a fejlődés történet egy bizonyos pontjában szervetlenből fejlődhetett; hogy most fejlődhetik-e, az közönbös előtte. Szerinte az akkor előállott szerves lény még korántsem bir sejtalakkal, sem sejtmagot, sem szerkezetet nem tesz fel benne, pusztán protoplazma rögecskének te kinti még, mely az élőlények legegyszerűbb alakját s az élet legelemibb tüneményeit tüntetné fel. tíz röviden Haeckel theoriája, amely tetszetős, de nagyon kalandos és minden po- zitivus alap nélkül való. A laikust könnyen megveszti de, ha a tudományos burkot lehúzzuk róla, nem marad semmi való, csupán metafizikai szofizma és misztikum. A Richter— Helmholtz-féle elmélet talán még kalandosabb. A komolyabbak közül való Preyer theoriája, bár ő is inkább szellemes, mint tudományos hipotézissel teszi fel, hogy maga az ősanyag lett volna életképes, hogy az kamassza, a melyből az égi testek kialakultak, élő volt a szó legprimitivusabb értelmében s hogy ebből az élő tömegből vált volna ki mint kiválasztási tér nék a szervezetlen világ és azután belőle tovább fejlődött a szerves. Van azonban egy nagy baj, t. i. egyik elmélet sem állja ki a kritikát, mert lehetetlenek. Lehetetlenek pedig azért, mert az említett búvárok mindegyike egyszerre egy-egy világot tevemt egy másik világból és nem egy-egy molekulát a másik molekulából. Haec- kelnél a szervetlen anyagból egyszerre előáll az amoeba, Richternél és Helmholtznál más bolygóról már készen átrepül valamelyik mikroorganizmus, Preyer pedig már az ős anyagot is élettel ruházza fel. A részletekről azonban mindnyájan bölcsen hallgatnak, pedig ha tovább kutatnak, mindjárt egyszerűbb és világosabb lesz a kérdés. Miből áll t. i. az amoeba (legalsóbbrendü, egysejtű állat), vagy a mikroorganizmusok bármelyike? Protoplazmából. Hogyan keletkezik ez a protoplazma? Különböző szerves anyagok vegyi egyesüléséből. Mik ezek a szerves vegyi anyagok ? Fehérjék vagy fehérje származékok. Honnan származnak ezek a fehérjék, illetőleg szerves vegyi anyagok ? Szervetlen vegyi anyagokból. S hogyan származnak e szervetlen vegyi anyagokból azok a szerves vegyi anyagok, melyek a protoplazma alkotásában, ez áltál a Protozoonak (legelső és legalsóbbrendü állatok mai ismereteink szerint) testének építésében és igy aszervesvilág teremtése résztvesznek? tíz már azután a végső kérdés, a mely n nem kozmológiai többé, hanem vegytani,
