Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-08-16 / 63. szám
9 VÁCI HÍRLAP ha a gazdaságban is meg lesz az egyenlőség, mely abban fog nyilvánulni, hogy a munka egyenértékű termelési tényező lesz a tőkével. A tőkének a munkával való összharmóniába hozatala és megfordítva, meghozza a várva várt gyümölcsöt: a magyar ipartermékek be csületét, úgy a magyarok, mint a külföldiek előtt. Ekkor gondolhatunk csak valódi, hamisítatlan iparpártolásra, másként nem. Ezeket a körülményeket sajnos, nem vették tekintetbe s ezeknek tudható he, hogy az iparpártolás eredményt nem tud leimutatni. Ha tehát az iparpártolással célt akarunk elérni, szükség van, hogy elismerjük a munkás társadalmi és politikai szabadságát. Szükség van arra, hogy a társadalom, különösen a mukaadók, a munkásokat emberbarátilag pártfogás alá vegyék, a társaság közé valóknak elismerjék, őket becsületes munkájukhoz képest kellő díjazásban részesítsék, szükség van végül arra, hogy az állam társulási és egyesülési ügyeiket elősegítse, bérfizetésük rendezéséről gondoskodjék, szóval társadalmi és politikai szabadságuk, mely 1848-ban törvénybe foglaltatott, tényleg elismertessék. E szempontokat kell figyelembe venni az iparpártolásnál, különben füstbe mennek az erre szolgáló pénzek, cikkek, beszédek és falragaszok. A hatósági mészárszék és a mészárosok. (A zalaegerszegi eset.) A hatósági mészárszék felállításának tanulmányozásara dr. Göndör Sándor főjegyzőt és Haraszti Ernő városi állatorvost a pénzügyi és gazdasági bizottság kiküldötte Zalaegerszegre, a hol egy hónap óta áll fenn a hatósági mészárszék, mely nem csak leszorította ott a húsárakat, de még haszonnal is dolgozik. Mire a két váci kiküldött Zalaegerszegre ért, a hatósági mészárszék be volt csukva. Pedig fényesen bevált a hatósági mészárszék, mert, mint az ottani lapban olvassuk, a város közönsége özönlött nap nap után a városi mészárszékbe, egypár óra alatt elkapkérdik, azt felelik »olyannak a helyére találtam ülni « Pedig dehogy ült, hisz majdnem közvetlenül érintkeztek és egy fertőzöttől megbetegszik: a falu apraja-nagyja, ifja-vére, reményteljes anyák, viruló hajadonok, csecse- mős asszonysereg és virgonc gyermekraj. A baj még veszedelmesebb, nagyobb ott, a hol a csókolódzás nagyon elterjedt szokás. Leginkább áll ez hazánk lakói közül a rácokra, a hol a csóknak fontos szerepe van, hisz ha csak ismerősök találkoznak is, már öt csókot adnak, homlok, áll, az arc két felére s végül a szájra. Lakodalmakkor pedig a menyasszony egész csóközönnek van kitéve és ezeket ő mind viszonozza. Csodálkozha- tunk-e ezek után, ha sokszor egész faluk sínylődnek ugyanabban a betegségben és nemzedékek korcsosodnak el, mennek tönkre a »felebaráti szeretet,« a »tisztelet,« a »rokoni érzések« túláradó hullámai miatt. Ilyen körülmények között nemcsak az »agarakkal hátrább«, hanem még a csókkal is és pedig nem annyira erkölcsi, mint inkább egészségi szempontból, mert a sok, mint minden jóból, úgy ebből is megárt. Doktor. kodták a húst úgy, hogy akárhányszor nap közben is vágni kellett, hogy az igényeket kielégíthessék. — Most, hogy e hó 1-én az uj husvizsgálati rendelet életbe lépett s nagy és növendék marha busát egy ugyanazon mészárszékben kimérni nem szabad, a város, úgy mint a többi mészáros és hentes, a piacon felállított sátorban is árusittatott húst. Ezt a sátort is annyira megrohanta a fogyasztó közönség, hogy nem lehetett megközelíteni s úgy elkapkodták a húst, hogy akárhányan üres kézzel voltak kénytelenek eltávozni. Mialatt a város emberei a mészárszékben és a sátorban mérték a bust, a mészárosok üzletei üresen álltak. Ezt látva a mészárosok értekezletre jöttek össze és elhatározták, hogy a hús árát mégis leszállítják s pedig a marhahúsét 44—48, a borjúhúsét 48—52 krajcárra. Ezt bejelentették a város polgármesterénél azzal a kötelezéssel, hogy a marha áraknak időközben netán bekövetkező emelkedése esetén a húsárakat a tanácsnál történő előleges bejelentés és ennek hozzájárulása mellett emelik föl. Kérték a városi mészárszék üzemének beszüntetését. Erről szól a következő kérvényük: Tekintetes városi Tanács! Alulírott Zalaegerszeg város összes mészárosai annak ellenében, hogy a tek. Tanács a városi mészárszéket beszünteti, kötelezzük magunkat a húsárakat a következőkben leszállítani : Marhahús 44—48 kr. borjúhús 48—52 kr. Ezen árak mellett mérjük a húst mindaddig— mig a marha, illetőleg borjú-árak nem emelkednek. A mikor az áremelkedés az állatoknál bekövetkezik, ezt bejelentjük a tek. Tanácsnál s ennek megtörténte után emeljük a hús árakat a marha árak emelkedésével arányosan, vagyis a tek. Tanács hozzájárulásával. Zalaegerszeg 1908 júl. 30. kitűnő tisztelettel az összes mészárosok. Zalaegerszeg tanácsa 2845 kg. 1908. szám alatt ezt a határozatot hozta erre a kérvényre : Hajmási István és társai zalaegerszegi mészárosoknak azon ajánlatát, hogy a marhahúst 44—48 krajcáron, a borjúhúst pedig 48 és 52 krajcárért árulják kilogramonkint, ugyanezeknek azon ajánlatát, hogy ezen megállapított árakat csakis a marha-árak emelkedésével és a városi tanács előleges hozzájárulásával emelhetik fel, Zalaegerszeg r. t. város tanácsa elfogadja és ezen megállapodás alapján a városi mészárszék üzemét egyidejűleg beszünteti. Figyelmezteti azonban a tanács a mészárosokat, hogy azon esetre, ha ezen megállapodást megszegnék a városi mészárszék megnyitása iránt késedelem nélkül fog intézkedni. Miről az összes mészárosok értesítettéinek. A Zalaegerszegi mészárosok is diel öntették egy hónap előtt, hogy dehogy mennek le a húsárakkal s ime, méltányos árakon adják a húst. Ezért zárták he a zalaegerszegi hatósági mészárszéket. A mi két kiküldöttünk pedig ment tovább Szombathelyre, majd innen Veszprémbe s mire e sorok megjelennek, itthon is lesznek, hogy beszámoljanak a városnak s mielőbb a város közönsége érdekében előkészíthessék a váci hatósági mészárszék felállítását. Hírek, — Főgimnáziumunk uj igazgatója. Dr. Schweig hoff er János, főgimnáziumunk igazga- gatója szerdán érkezett uj otthonába s azonnal megkezdette az intézet és rendház átvételét elődjétől, Nemes Endre igazgatótól. Az uj igazgató már több helyen látogatást is tett. Nemes Endre, kit a kolozsvári főgimnázium élére állított rendkormánya, csütörtökön utazott el. — Szent István-ünnep Esztergomban. Államalkotó nagy királyunk, Szent István emlékezetét Esztergom város, mint szülőföldje, hazafias ünnepség keretében üli meg az idén is. — A két napra tervezett ünnep kiváló alkalmul szolgál az ősrégi város nevezetességeinek megtekintésére. A városi tanács mindent megtesz az ünnepség nagyszerűségének emelésére, miért is Szent István napján nagy diszfelvonulást rendez, a vidéki körmenetek bevonásával, a Széchényi-térről a főszékesegyházba, azután megkoszorúzza Szent István születési helyét, a várbástyák között lévő és Simor János bíboros, herceg- prímás által műtörténetileg restaurált kápolnában. Az ünnepség kiemelkedő része lesz az a magyar zenetetörténeti énekelőadás, a melyet Bogisich Mihály c. püspök, esztergomi prelátus-kanonok rendez a bazilikában. a főszékesegyház gazdag kincstára, a nagybecsű primási képtár és könyvtár, valamint a bazilika összes látnivalói a vendégek megtekintésére állanak. Közelben van Béiiv község is, az újonnan restaurált Árpádkori román-stilű templomával, a dorogi és tokodi hires kőszénhányák, Kovácspatak kli- nyatikus levegőjű kiránduló hely stb. — A felsőgödiek mulatnak. A Felsőgödi családotthon telepeseinek egyesülete augusztus 20-án, Szent István király napján a telepen és az ott levő (Horeczky féle) egyesületi helyiségben világposta, dijtekézés és tánccal egybe jtött nyári népünnepélyt rendez, melynek tiszta jövedelme a felállítandó iskola berendezésére és felszerelésére lesz fordítva. Nagyon kedvezőtlen idő esetén az ünnepély f. hó 23-án vasárnap lesz. — A váci—gödöllö—budapesti villamos kiépítése. A hivatalos lap szerdai és csütörtöki száma közli azt az engedélyokiratot, melyet a kereskedelmi miniszter adott ki ar engedélyesnek, ki a vác—gödöllő—budapesti villamos vasutat fogja építeni, az engedély- okirat a legk sebb részletekben megállapítja, hogy hogyan kell felépíteni a vasutat s kiköti, hogy az engedély okirat kiadása napjától számítva két éven belül ki kell építeni az egész vonalat. Tehát 1910 augusztus 12 én forgalom—'k már meg kell nyílni villamosunkon. Az „.gedélyokiratra még visszatérünk s itt csak annyit közlünk, hogy a váci állomás a vasúti állomásunkkal szemben fekvő osztálymérnökség előtt lesz, a honnan most bontják el a raktárt. A miniszter arra kötelezte a villamos vasút építőjét, hogy egy forgalmi irodát, egy kutat és egy 9ü méter hosszú nyitott váróhelyiséget építsen oda. így hát nem valami fényes lesz a vác—budapesti villamos vasút végállomása. — Kitüntetett iparos. Városunk iparosainak egyik tagját, Schwarcz Mór angol úri szabót (lakik Sz ^ n»háromság - tér) újból kitüntetés érte. Úri Közönségünk által kiváló munkáiról ismert, törekvő iparosunk csak nemrég Mt kitüntetve ~ oécsi országos kiállitá- í .... „,xost legují'u'az osztrák császár 6Ö
