Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-08-09 / 61. szám
Huszonkettedik évfolyam. 61. szám. Vác, 1908. augusztus 9. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. o Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Munkásbetegsegélyezés és balesetbiztosítás. Vác, aug. 9. (Minden 'munkaadó és munkás figyelmébe.) II. A bejelentést a törvény 12.§-aértelmében az üzem, vagy vállalat megkezdésétől számított nyolc nap alatt kell megtenni annál a kerületi munkásbiztositó pénztárnál, melynek területén az üzem, vállalat létesült. Az üzemi bejelentő lapot két példányban, egymással teljesen megegyezőleg, a legnagyobb pontossággal kell kitölteni s az illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárhoz beküldeni. Az üzen tulajdonosának(bérlőjének) személyében, toválbáaz üzemben előfordult azoknak a változásoknak bejelentésére, melyeknek a balesetbiztosítási kötelezettség, a veszélyességi osztályokba sorolás,vagy általában a baleset- biztosítás keresztülvitele szempontjából fontosságuk van, a jelen rendeletik sz. mellékletét képező mintának teljesen megfelelő nyomtatványt (Üzemi változást bejelentő lap) kell használni. E lapon tehát be kell jelenteni minden, az üzemi bejelentő lapon foglalt adat változását. Ezt a nyomtatványt is mindenkor két egymással teljesen megegyező példányban kell kiállítani s annak 1—3 rovatait mindig ki kell tölteni, ellenben a többi rovatok közül csak azokat, a melyeknek megfelelő viszonyok tekintetében változás állott be. Ha az üzem, vagy a vállalat megszűnik, vagy A modern nő problémája. Nagy és nehéz probléma. Ma csak mint különlegesség, társadalmi pikantéria foglalkoztatja a közvéleményt, de néhány esztendő múlva, mint égető, megoldandó kérdés fog jelentkezni. A feminizmus emlegetése sok ember agyában furcsa^ torzképeket szül; férfikalapos, bugyogós hölgyeket, buzogány helyett főzőkanalat, kard helyett kötőtűt forgató férfiakat ábrázolnak. Hogárth-szerű rajzok vonulnak el lelki szemeink előtt, látjuk a sok férjet, de mindegyikük háta megett az áriná- nyos fejős tehenet is, mely olyan, huncutul tartja a fejét, hogy szarvai, úgy tetszik a férj homlokán díszelegnek. Bizony-bizony, ha az asszonynak ugyanazok a jogai lesznek, mint a férfiaknak, alig kétséges, hogy a »Volt szeretőm tizenhárom« kezdetű dalból eltűnik a múlt idő, helyébe lép a jelen, hogy mindjárt helyt adjon a jövőnek. A komoly férfi gondolatvilágában más a képek sorozata. A rideg, zászlóbontó csatakiáltás talán valaki arcát idézi fel emlékében. Szőke, vagy barna leányét, kinek szegény, földhözragadt a családja, nyomorúság az otthona, hová nehéz testi mnnka után megtört, fáradt tagokkal vánszorog haza az apa, a fivér s hol tompa önmegadással fogyasztja életerejét a koravén édesanya. A leány lelke nagyobbra vágyott. Az iskola padján legyűrte ! időlegesen szünetel, az 1—3. rovaton kívül csupán a 1. rovatot kell megfelelőleg kitölteni. A biztosításra kötelzelt alkalmazottak bejelentésére az e rendelet III. számú mellékletét képező mintának teljesen megfelelő űrlap (Belépést jelentő lap) használandó, mely szintén két, egymással teljesen megegyező példányban töltendő ki. ugyanezt az űrlapot köteles használni a munkaadó abban az esetben is, ha biztosításra nem kötelezett, de önként biztosítható alkalmazottait maga jelenti be és biztosítja az országos munkásbetegsegélyzőés balesetbiztosító pénztárnál. Az előző 5. §-ban előirt űrlapot kell használni a biztosításra kötelezett egyének munkaviszonyában beállott olyan változások bejelentésére is, melyeknek a biztosítás keresztülvitele szempontjából fontoságuk van. Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárba önként belépni kívánó egyének belépési szándékukat e rendelet IV. szánni mellékletét képező mintának teljesen megfelelő űrlapon (Önkéntes biztosítást bejelentő lap) jelenthetik be annál a kerületi mun- kásbiztositó pénztárnál, melynek területén laknak. Biztosításra kötelezett alkalmazottaknak a munkából való kilépését a munkaadók e rendelet V. számú mellékletének megfelelelő űrlapon (Kilépést jelentő lap) kötelesek bejelenteni. A kilépés a kilépéstől számított nyolc nap alatt jelentendő be. a jómód gyermekeit, az ész, a lármás Írógép, az idegölő telefon mellett ábrándozhat a múlt szép emlékein. Az a leány ott az Írógép, a telefon mellett talán szeret is valakit, a társadalmi ranglétra néhány fokával magasabban állót, mint az ő családja. Hiába küzd egyénisége elismeréséért, a érvényesülés útja elzárva, a nőt a családja után ítéli meg, a szerint sorozza rangba a társadalom. Véle két szív is hiába szállna csatára, mert az apró tűszurások lassan, de annál biztosabban ölik meg a legigazabb szerelmet is. Pár titkon lopott csók és egyszer talán, a sok-sok ébredező remény vére- fogytán, inaszakadtán az érzékek tomboló mámora és véle a — bukás. A közvélemény eltöri a pálcát, odadobja a leány elé, a kinek magasbatörő szárnyait a szocietas metélte el, a reményeit az morzsolta szét és miért? mert egyedüli bűne volt, hogy elfelejtett szentnek születni. íme, két férfi agyának gondolatmenete, képzeleteinek csapongása. Sokan itt mindjárt le is zárnák a vitát, mondván, ma is módjában áll a nőnek, hogy érvényesüljön. Menjen férjhez, legyen hű feleség, szerető kézzel simogassa szét azokat a mély barázdákat, a miket az érdekharc von a férfi homlokára, végezze házi teendőit és neveljen a hazának hű polgárokat, odaadó honleányokat. A többit hagyja a teremtés urára. És ha nem mehet férjhez? Az a munkadó, a ki húsznál több nem állandóan alkalmazott biztosításra kötelezett egyént foglalkoztat, heti bérfizetési jegyzékkel, az pedig, a ki száznál több egyént foglalkoztat, havibérfizetési jegyzékekkel jelentheti be a törvény 13 §-a értelmében alkalmazottait, illetve az azok munkaviszonyaiban beállott s a biztosítás keresztülvitele szempontjából fontossággal biró változásokat. Ugyancsak a bérfizetési jegyzékkel jelentheti be alkalmazottainak a munkából való kilépését is. Jogukban áll azonban az említett munkaadónak is a bejelentések céljaira a bérfizetési jegyzékek helyett III és V számú mellékleteknek megfelelő egyéni lapokat használni. A mennyiben a bejelentések céljaira bérfizetési jegyzékek használtatnak, e jegyzékeknek mindazokat az adatokat pontosan tartalmazniuk kell, a melyekre az egyéni lapok ki terjeszkednek. A bérfizetési jegyzékekben az összes alkalmazottak oly kép sorolandók fel, hogy az ugyanabban a minőségben alkalmazott egyének a fizetés, vagy a bér nagysága szerinti sorrendben következzenek egymás után. A bérfizetési jegyzékek összes rovatai csupán az első bérfizetési jegyzék beküldése alkalmával töltendő ki valamennyi alkalmazottra vonatkozólag. Ellenben a további bérfizetési jegyzékekben amár korábban bejelentett .alkalmazottakra nézve csak a név-és a tagsági igazolvány számára és azr azt kiálAkkor menjen — cselédnek, hangzik a válasz. Álljunk meg itt egy pillanatra, vájjon szabad-e és lehet-e az emberiség egy egész nagy csoportjának, a nőknek sorsát tisztára arra alapozni, hogy mindenik számára akad majdan férfi, a ki megélhetését, egyéniségének legalább szűk keretekben való érvényesülését, bistositja? A férfi megél nő nélkül is, de a nőnek férjet kell keresni, hogyv megélhessen. Azaz rosszul beszélek! A nő nem kereshet férjet, mert hiszen nem invitálhatja eképpen: »Kérlek szépen, légy az én uracs- kám és tarts el engem, mert különben éhen halok.« A férfi megkérheti a szeretett nő kezét, mert hiszen megélhetést, társadalmi állást biztosíthat neki, a nő éppen ezekben szűkölködik. A milliomos kisasszonyokról persze nem szólok, mert azok pénzzel halásszák az éhes potykákat, csukákat. A nő ma rá van utalva a férfira, rákényszerül a főkötő rendszeres vadászatára, mert a társadalom nem ad neki módot arra, hogy tulajdon erejéből felemel- kedhessék, a körületnek önálló tagjává vál- hassék, mikor aztán valóban megkínálhatná az egész élet hűséges szerelmével azt a férfit, kiben egész valója hiányzó másik felét feltalálta. Én legalább azt hiszem, hogy Pierre Curie és Sklodowska Mária házassága a legideálisabb kötelék lehetett, a mi valaha két halandót összefűzött. És most, hogy a 1
