Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)

1908-05-06 / 36. szám

Huszonkettedik évfolyam. 36. szám. Vác, 1908. május 6. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára [[] centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Kossuth miniszter Vác városához. (A pályaudvar és más vasúti ügyekről.) Vác, máj. 4. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter vála­szolt a város közönségének a vasúti pályaud­var kibővítése és ezzel kapcsolatos kérdé­sekre. A legfőbb az, hogy végre pályaudva­runk 1908—1910. évek valamelyikén át lesz alakítva. Ezt Ígérte a miniszter egyik elődje, hisszük, hogy Kossuth Ferenc már nem az ígéret mellett marad. A miniszter leiratában egyébként kiterjeszke­dik a kiildöttségileg átadott kérvény összes pontjaira s mindegyikre részletesen, mint itt olvasható, válaszol is. A miniszter igy szól a város közönségéhez: Vác rendezett tanácsú város közönségének. A város közönségének folyó évi január hó 23-án kelt folyamodványára, melyben a m. kir. államvasutak Vác állomásán fennálló hátrányos állapotok miatt emelt panaszt, az alábbiakat közlöm a közönséggel. 1. Az állomás kibővítésének kérdése már előbb az 1904. évi beruházási hitel felhasz­nálása alkalmával szóba került, akkor azonban egyéb sürgős és halasztást nem tűrő munkála­tok miatt kivitelre nem kerülhetett. Tekintve azonban, hogy a felvételi épület­nek a közönség által használt helyiségei terje­delmük tekintetében az állomás jelenlegi sze­mélyforgalmának tényleg meg nem felelnek, az épületnek megfelelő kibővítéséről a m. kir. államvasutak vonalain az 1908—1910 években végrehajtandó nagyobb beruházások között Világosság és — a Nap. A mint az éj fátyla keleten fellebbentve, az égboltról lassanként lehull s a világosság mind hatalmasabb erővel ömlik szét a vilá­gon: a föld síkjáról előbb vörös, majd sötét­kékkel színezve mindjobban kiválik a hegyek és völgyek körrajza. Egy természettünemény sem ragadja meg mélyebben az ember ke­délyét, a lélek erőit egy sem gerjeszti ha­talmasabban teremtő átalakításokra, mint a hajnali világítás, a mely a legközönségesebb tájat is költői ihlettel sugározza be, Az ősnépek ébredő szellemében, a kik kö­zös hazájuk Előázsiában, először közeledtek az emberiség kullurfeladataihoz s vallásos és bölcsészeti nézeteiket az egész föld gyerme­keire hagyták örökségül, másként alakultak a Nap keltének benyomásai, mint a művé­szek képzeletében. Midőn az éjnek halálhoz hasonló szunnyadása után a visszatérő vilá­gosság a világot uj életre kelti: tiszta, ma­gasztos istenségül tűnik az fel, a mely életet és áldást áraszt a földre. A Nílus völgyi ha- miták előtt a világosság minden istenek atyja, a kit Memnon szobra korán reggel zengve üdvözöl. A sémi népeknél Baál az ég ura, a ki a világosságot hozza és a föld gyümölcsét fakasztja, a kinek Karmel és Libanon csú­megfelelő összeg felvétele utján gondoskodtam. Ha tehát a szóban levő beruházásokra vo­natkozólag legközelebb a törvényhozáshoz be­nyújtandó javaslatom törvényerőre emelkedik, az állomás bővítési munkálatai haladéktalanul folyamatba fognak tétetni. 2. A mi az állomás világítását illeti, miután a világítás a felvételi épület előterén és a hozzájáró utón tényleg kifogás alá eshetik, a m. kir. államvasutak igazgatósága, az állomás­nak villamos világítással való ellátása iránt már is tárgyalásokat tett folyamatba. 3. A panaszolt vonatkéséseket illetőleg köz­löm, miszerint a zsolnai csatlakozás bevárása miatt tényleg sokszor késtek az 1403. és 1405. számú vonatok 10—30 percet és az 1403. számú vonat késése miatt a 119. számú vonat is; óra számra való késések azonban nem voltak. 4. Vasár-, ünnep- és bucsunapokon, de különösen országos vásárok alkalmával a váci állomáson is, úgy mint más nagyobb forgalmú helyen, igen sok utas gyűl össze. Ily alkalom­kor azonban az ottani állomáson emlékezet szerint sérülés nem fordult elő: vásárkor pe­dig a z-sebtolvajok úgy mint másutt, itt is működtek, de hogy a lopás tényleg az állo­máson, vagy már előbb történt-e, nem voit megállapítható, egyébkor pedig zsebtolvajlás nem fordult elő. 5. A be- és kijáratnál levő tolongás a kö­zönség magatartására vezethető vissza, ezért a vasút a mely ennek elhárítására egyébként még rendőri segélyt is igénybe vesz, felelőssé nem tehető. Különben nappal két perron keri- tési ajtó van nyitva, éjjel pedig egy. Megjegy­zem még, hogy a közönség közül értesülésem csaira tüzet gyújtottak és a tirusi hajós soha­sem merészkedett az Óceánra, mig a nap­istennek nem áldozott. Mikor azonban a Nap emésztő tüzét a földre önti, az ég csatornáit elzárja és a népeket éhhalál és betegséggel sújtja, akkor reszketve hajoltak meg az ir­tózatos Moloch előtt, de haragját nem bikák vére, hanem csak fiuk és leányok áldozata engesztelhette ki. Az árja népek szellemében az éj és fény eszméi világosabbak. Két világ van—mondja Zoroaszter — az Ormuzd kormányozta fény­birodalom és az Ahrimánt uraló sötétség országa; bár a fény istene nagyobb és ha­talmasabb, a sötétség fejedelme mégis minden tisztát, jót és szentet — a mit a másik te­remtett — elhomályosítani és megsemmisíteni törekszik. Mig az élet és a nappal, a tiszta állatok és növények, a lélek eszméi Ormuzd- tól származnak: Ahriman a halált és éjét, a mérges növényeket, ragadozó állatokat, a bűnt és szenvedélyt helyezi a világba. Az a nagy gondolkodó pedig, a ki a Gen- zis első fejezetében a világ teremtését a Nap keltének képletében állította elén! még magasabb eszméhez emelkedett, midőn a sötétséget és világosságot, az eget és földet s azon minden életet, egyetlen, örök erő te­remtményéül ismert fel; soha az emberiség­szerint Vác állomásán eddig senkit sem gázol el a vonat. 6) Az utasoknak a felvételi épület előterén, a magán és bérkocsik, valamint egyéb szeke­rek által való veszélyeztetéséért a vasút szin­tén nem felelős és ez csakis annak tulajdonít­ható, hogy az ott álló városi rendőrök köte­lességüket nem teljesitik és a rendzavarokat megbüntetés végett nem jelentik fel. 7. A hozzávezető utón és a járdán a forga­lom ezen utak megfelelő méreteinél fogva aka­dálytalanul lebonyolítható. 8. A felvételi épületnek vendéglő helyiséggel való ellátását Budapest közelségére való te­kintettel indokoltnak nem találhattam. Éppen úgy az iránt sem intézkedhetem ez idő szerint, hogy szigetperronok és ezek között gyalog aluljáró létesittessék, mert egyéb helyeken ennél sokkal szükségesebb munkálatok végre­hajtását is el kell odáznom. Végül megjegyzem, miszerint a város felter­jesztésében megpendített utca- és térnyitások végrehajtása — mint városszabályozási kérdé­sek megoldása — nem képezheti a vasút fel­adatát. Budapest, 1908. évi április hó 24-én. Kossuth. Nyelvében él a nemzet. Jön-megy. Olyan testvér ez, mint a hogy testvérek pl. egy fiú s egy leány. Nagyon rokonok, nagyon közelállók egymáshoz, mégis merőben különbözők egymástól. Mi e szók használatánál a hiba? Az, hogy ma már alig­ben magasztosabb eszme nem fogamzott s minden későbbi bölcsészet annak csak más fogalmazására és közelebbi meghatározására szorítkozott. A mai természetvizsgálat is a Napot min­denható erőnek tartja, a mely nemcsak a föld, tenger és szél mozgásain uralkodik, de a melytől a föld minden teremtménye testét és életét kapta, mert az egyik merész hipo­tézis szerint az élet sem más, mint a nap­sugarak energiájának átalakulása. Tény az hogy a Nap mindazoknak az erőknek ha­talmas forrása, a melyek mozgásban tartják a Földet és rajta az életet. Bolygórendsze­rünk szive, a mely a rendszer tagjaira életet áraszt. A Nap hője emeli fel a vizeket pára alakban s okozza az esőket és viharokat, igy táplálja a patakokat és folyamokat, tartja ezzel folytonos kőrútban a vizet. A Nap me­lege kelti fel a szeleket, hajtja általuk a fel­hőket, tartja cseppfolyós állapotban az óceá­nokat és okozza á tengerek áramlását. Ha a Nap sugárzása nem érné a Földet, minden kihalt, életnélkiilt volna, csak a vulkáni tü­nemények, lávafolyások és a Föld kérgének gyűrődésekor fellépő jelenségek okoznának a felszínen változásokat, különben teljes csend és némaság borulna reá. bőt némelyek sze­rint még a vulkánosság sem volna, mert

Next

/
Thumbnails
Contents