Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-04-12 / 30. szám
Huszonkettedik évfolyam. 30. szám. Vác, 1908. április 12. Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. _______________________ Előfizetési árak : helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken : egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára Ej centiméterenkint 8 fillér. Nyilttér sora 60 fillér. Telefon-szám 17. Közgyűlés a városházán. Vác, ápr. 11. Harminchat pontba foglalták össze a meg- tárgyalandókat. Egy kicsit később is nyílt meg a közgyűlés, hát hosszú tárgyalásra volt kilátás. Virter Lajos dr. Mindjárt az elején szokása ellenére a polgár- mester állva mondott beszédet egy ősz pátriárkáról, ki dísze a képviselőtestületnek. A képviselők tudták, kiről van szó, rögtön meleg, őszinte éljenzésbe kezdtek s ünnepelték a 90 éves dr. Virter Lajost, ki képviselői kötelességének is mintaszerűen tesz eleget: nagy ritkaság, hogy egy közgyűlést is elmulaszt. A főpap néhány meleg szóval mondott köszönetét, aztán Donovitz Vilmos mondta: — Az eleje szépen kezdődik, ilyen lesz-e a vége? Bizottságok. Az esküdtképes egyének névjegyzékének összeállítására a polgármester elnöklete alatt kiküldték Bárdos tanácsost és dr. Oberländer Józsefet, a városi alkalmazottak nyugdijterve- zetének átvizsgálására a pénzügyi bizottságot, mely majd kiegészíti magát, szintén a péntigyi bizottságot, a mely majd még szakértőket is keres az építési szabályrendelet átvizsgálására. Itt a polgármester elmondotta, hogy 20 év előtt rendelte el a közgyűlés ennek a fontos szabály- rendeletnek elkészítését s Hübschl mérnök két év alatt megcsinálta a nagy munkát, hát dicséretet érdemel. Telkek. Egy csomó telekügy került napirendre, egyikmásikban határoztak, néhányat eltettek, igy az iparudvar nagy kertjét is, mert nem volt meg a szükséges általános többség, hogy tanácskozhassanak fölötte. A vadászterületet — alsót és felsőt — Rap- pensber^er Andor vette bérbe 1205 koronáért. Megkötik vele a szerződést. Bárdos tanácsos egy csomó illetőséget referál, minden illetőségi kérést elutasítanak. A duna—ipolvölgyinek. A duna—ipolyvölgyi vasút kéri a megszavazott 64 ezer koronáját. A tanács kérdést intézett egy néhány nagy pénzintézethez, hogy mily kamatláb mellett ad kölcsönt. Legelőnyösebb volt a váci takarékpénztár, mely a 64 ezer koronát öt és fél százalékra adja. A képviselőtestület szépen megköszönte, hogy a takarékpénztár ily jóindulatot tanúsít a város iránt s természetesen ajánlatát el is fogadták. A főgimnázium dicsérete. A menhely 600 korona segélyt kap a várostól, még 600-at kér. A közgyűlés erre az évre megadta az összeget, de kijelentette, hogy jövőben csak akkor szavazza meg, ha tisztázva lesz, hogy kié is a menhely. Mert Mahomed koporsójaként függ ez a levegőben. A város tartja, az iskolaszék parancsol benne. A főgimnázium évi kiadása 79128 korona, bevétele 47340 korona. A deficit eltüntetésére 3000 korona évi segítséget kér a várostól az igazgatóság. A pénzügyi bizotts4g hosszú mondatot kanyaritott ki, melynek minden szava dicséret. A főgimnáziumunk — mondja .— városunk büszkesége, jó hírneve országszerte ismert, a vezető piarista rend minden tiszteletre méltó — meg kell adni a segítséget. Nem csak megadták, hanem meg is éljenezték az előterjesztést jeléül, hogy a bizottsággal együtt gondolkodnak főgimnáziumunkról és vezetőiről. Meg kell öregednünk? A »teremtés koronájának«, a büszke embernek legforróbb vágya volt az, hogy minél hosszabb életet töltsön örömben és minden földi jó élvezetében megvénült földünkön, azért különösen olyan szerek feltalálására törekedtek, a melyek meghosszabbítják az ember életét. Minden időben kutattak olyan szeiek után, a melyekkel valamiképen megtudnák dönteni a mindent legyőző halál hatalmát. Persze mindig találkoztak olyanok, a kik ezeket a törekvéseket »hivatalból« lekicsinyelték. Mivel azonban a tudománynak újabban sok minden olyan sikerült, a melyet azelőtt lehetetlennek tartottak, ma már a hivatalos tudósok is komolynak látják a halál elleni küzdelmet. Paracelzus, Hufeland eltűntek ma már a semmiségbe tanításukkal együtt, a melyet az élet meghosszabbításáról nyújtottak. A modern kor emberei jobban ragaszkodnak az élethez, mint a letűnt századokéi, mert akármerre járunk is, mindenütt találkozunk a mai korszak tipikus alakjával, a hipokondri- kus emberrel, a kinek végtelen keserűséget okoz az a tudat, hogy meg kell öregedni és a kérlelhetetlen halál ölelő karjai elől nincs menekülés, eljön az idő, mikor a »Circum- dederunt« fenséges, de velőtrázó dallamát nem ő, hanem neki éneklik a megszomorodott szivű (?) rokonok és jóbarátok. Legyenek azonban mindnyájan nyugodtak, nem kell kétségbeesni, az anyósok túlélhetik unokáikat, mert a modern természettudomány megtalálta ezen a téren hivatott kutatóját Metsnikovban, Pasteur ma már világhírű tanítványában és utódjában. Metsnikov elmélete az öregedésről és az élet meghosz- szabbitásáról nem egészen uj, mert lényegében nem egyéb, mint tovább fejlesztése az ismert fagocita — (falósejt) — elméletnek, a mely az állati test gyuladásának és a baktériumokkal szemben való ellenállhatásának megmagyarázására szolgál. T. i. az ember vérében kétféle fehér vértestek vannak. Az egyik fajta az önálló, egy sejtű állati lények élettulajdonságaival van felruházva; kisebbek a másik fajtánál és több magjuk van, a miért is Metsnikov őket kis evősejteknek nevezi. A mikrozitos nevű fermentum utján működnek, a mely azzal a képességgel ruházza fel ezeket, hogy a baktérium fajokat könnyen megemésztik, az állati sejtekkel szemben azonban, igy a piros vértestekkel azután a saját test sejtjeivel szemben, a meRegele Géza. A szegény városgazdának egy évi szabadsága lejárt. Állapota nem javult, hát gondnoka lemondott nevében az állásáról. 17 évig volt a város szolgálatában. 720 korona kegydijat szavaztak meg neki. Állását legközelebb betöltik. A Petőfi-utcaiakat megörvendeztették: kimondották, hogy csatornázni és kövezni fogják az utcát — 1909-ben. A kosdi út és a szőlők. A kosdiak már egy csomó feljelentést tettek Vác város ellen, hogy nem építteti meg a kosdi utat. Htibschl mérnök a régi tervet, melynek megvalósítása 80 ezer koronájába került volna a városnak, átdolgozta alaposan. Nem hagyja meg a mostani nagy emelkedést, ezért szerpentines utat tervez. 300 méterrel hosz- szabb lesz ez az út, egy pár szőlőt elvág, de nem lesz drágább és teherrel is járhatnak rajta. Annak emlegetése, hogy az uj út a szőlőkbe bele fog csavarogni, a gazdákat felszólalásra bírta. Heveskedtek, zajongtak, de vége mégis az lett, hogy csak kilencen szavaztak az uj terv ellen. Talán mégis meg lesz a kosdi út kiépítése. A vízvezeték. Hübschl Kálmán benne volt a referálásban, hát elmondta a vízvezeték ügyét is. Olvasóink ismerik: A Büki szigeten egészséges vizet találtak, most tudni kell, hogy elég-e ez a város ellátására, ezért meg kell szivattyúzni, de erre pénz kell. Donovitz Vilmos örömmel szavazza meg a költségeket, mert a vízvezeték egyik fontos, nagyon várt valami. lyek szintén állatiak, teljesen hatástalanok. A baktériumok tmadásaival szemben tehát sikeresen működnek és mint a testszervezet rendőrei a gyuladásoknál nagy szerepet játszanak. A fehér vértestek másik fajának, a a melyeket Metsnikov makrocitáknak (nagy- vérsejtek) nevez, csak egy magja van és nagyobbak. Ezeknek a fermentuma a mak- rozitos, a mely minden állati sejtet megemészt és a legnagyobb könnyűséggel oldja lel még a legellenállóbb részt, a magot is. A baktériumokkal szemben meg ezek hatástalanok. Feladatuk az^ hogy az állati parazitákat ártalmatlanokká tegyék, de az is, hogy az emberi testben tönkrement elmeket, a vértesteket, idegsejteket stb. eltávolítsák. Ezek a nagy evősejtek tehát, a melyek szintén rendőrök, katonák az emberi szervezetben, vagy ha úgy teszik sírásók, a melyek az öregedésnél veszedelmesek és ártalmasok lesznek, sőt Metsnikov szerint éppen ezek idézik elő az öregedést, mert a szervezet élő sejtjeit is megtámadják, hatalmukba kerítik a haj festőanyagát, a haj megőszül, feloldják az izmok, mirigyek, az agy elemeit és előidézik azokat a zsugorodásokat, a melyek az öreg embereket jellemzik. Metsnikov arra gondolt, hogy bizonyos
