Váci Hirlap, 1908 (22. évfolyam, 1-98. szám)
1908-04-12 / 30. szám
2 VÁCI HÍRLAP — És a másik? kíváncsiskodott dr.Matolcsy Sándor, de Donovitz rávágta: — A másik a vásártér parcellázása. Hát öt ezer koronát adnak a szivattyúzásra, ha elfogy, majd megszavaznak többet. Egy kis mosdatás. Szerényen húzódott meg a tárgysorozat végén Drajkó János kérése, hogy a Füredi-utcai közterületből 86 □ ölet adjon el neki a város. A telek az ő házához illik, sarokhely, jó fog járni vele. A pénzügyi bizottság 35 koronáért □ ölenkint javasolja az eladást. Chlapati János csodálkozva beszélt arról, hogy ily nagy összeget kérnek. A polgármester rögtön válaszolt, hogy ő csodálkozna, ha Chlapati úr nem csodálkozna. Chlapati az egyéni érdekét nem tudja a közérdeknek alárendelni, a pénzügyi bizottság meg mindig a közérdeket nézi és magánérdekekkel nem törődik. Így, ilyen tónusban folyt a mosdatás, végén már ha ötven koronát kért volna a bizottság a telekért, azt is megszavazták volna. A vége jó . . . Bárdos referálta az utolsó tárgyat. Schächter Mózes izr. metsző — úgymond — váci illetőséget akar, mert itt akarja tevékenységét folytatni, ha megszerzi a magyar honpolgárságot hat hónap alatt, kilátásba helyezhetik neki a váci illetőséget. Hét felé járt már az idő. Régen ült ily hosszú ideig együtt a képviselőtestület. De nem unatkoztak, egy kis csetepaté után mindent megszavaztak. Megszavaztak még vagy 150 ezer koronát is, hát jószivűek, vidámak voltak. Csak Fóti Gyula, a város lelkiismeretes számvevője volt komoly és mintha le lehetett volna olvasni arcáról: — Istenem, hol vegyem én ennek a rengeteg összegnek törlesztésére a pénzt?! Vasárnapi levél. A tornaünnepély után. Modern eszköz a látványossággal egybe- kötniamai társadalom leggyengébb oldalát : a jótékonyságot. Mert ha a szegény gimnáziumi tanulók máramarosi tanulmányútjára folyamatnak kell itt végbemenni, a mely ezeknek a tiszta vértesteknek megadja a a hatalmát, hogy saját testük ellen fordulhassanak. Metsnikov ki is tapasztalta ezt és ennek alapján magyarázza meg az öregedést. A szervezet szerinte a gyomorból és az alsó testből kiindulva önmagát mérgezi meg, a mit a célszerűtlen táplálkozás, különösen pedig a búsnak túlságos élvezete, a mely nagyon sok rothadási folyamatot okoz az emberi testben, idéz elő. Ez az az etmélet, a melynek célja, hogy az ember életét lehetőleg meghosszabbítsa. Persze ezt csak célszerű táplálkozás utján érhetjük el. A pátriárkái kort tehát a modern ember is elérheti, ha savanyú tejjel és növényi eledelekkel él, mert az az egyedüli üdvös és hosszú életet nyújtó helyes táplálkozás. Példa is akad, ott vannak kelet pásztornépei és pátriárkái. Ezek azonban részben régiek és messze vannak, közelebb találjuk a Balkánon a bolgár néptörzseket, a kik a savanyú tej egészen különös fajával táplálkoznak és nyomorúságos életviszonyaik ellenére is nagyon magas kort érnek el. Száz éven felüli kor nem is tartozik a ritkaságok közé. Savanyú tejüket maga Metsnikov is tanulmányozta és azt találta, hogy az gyűjtést rendeztek volna, szinte lehetetlen, hogy ugyanazok az adakozók szerepelnének a gyűjtőiven, mint a kik még a szakadó esőben is gyönyörködtek a főgimnázium disz- tornáján. Vájjon a nemes eszmének sikerült-e a szép célt elérnie, eljutnak-e a sors anyagilag ke- vésbbé kegyeltjei a tanulmányozó gazdag ifjúságot vivő robogó vonatra, azt most pontos adatok hijján nem boncolom, de maga a kettős gondolat egyesítése fejtegetést érdemel. Mindenek előtt egy nagyon fontos s városunkra kedvező tényt kell megállapítanunk : főgimnáziumunk öreg falai közé egy uj szellem költözött. Felesleges ezt bizonyítani: lépten-nyomon tapasztalhatjuk. S most, a mikor ezek az eddig talán elhanyagolt, vagy rejtegetett eszmék kitörnek és alakot ölte nett, látjuk mennyit mulasztott az eltelt sok esztendő. Okos elme pompás gondolata lehetett csak az ifjúság szellemi és testi nevelésének bemutatása a nagy nyilvánosság előtt összekapcsolva a szegény fiúk segélyezésével. Ha igaz az a mondás, hogy mens sana in corpore sano, úgy lehetetlen, hogy a mi ifjúságunk ne lenne fogékony eszű, jó tanuló, mert a disztorna fényesen igazolta az ép testet, az egészséges, friss, erőteljes, munkaképes fiatalságot. Mennyi erkölcsi, felemelő és buzdító tartalma van az ilyen tornai ünnepélynek. Az ifjak nemes versengését látni gyönyörűség. A szülők örömtelt büszkeséggel szemlélik gyermekeik ügyességét. A nagy közönség nyugodt megelégedéssel és dicsérő jóakarattal mondja ki Ítéletét: ilyen gimnáziumban neveltessük fiainkat. S végül az ezt létrehozók, a tanári kar, lelkiismert megnyugvással hallja és látja mindezt s érzi, hogy betöltötte tisztét, megtette kötelességét. Es mindezek a gyönyörök és élvezetek még tovább haladnak, elviszik a szegény tanulókat tanulmányútra, ismeretköreiket szélesbitik, tudásukat növelik, gondolataikat gazdagítják. Eljut városunk hire a messze távolba, a mármarosi ifjak közé, megmutatva, hogy a váci főgimnázium hogyan neveli tanulóit és hatásában a leghalálosabb ellensége minden olyan erjedést okozó anyágnak, a mely az emberi szervezetben az önmérgezést, a mint a közönséges halandó különben öregedésnek nevez, előidézi. Azt a megfigyelést, bogy a tojásfehérje, különösen pedig a hús túlságos élvezete káros az emberi testre, megerősítik mások is. Welber angol orvos tapasztalata szerint a 80 éven felüli embereknek csak öt százaléka volt erős húsevő, a többiek nagyon mértékletesen éltek, de különösen a hús élvezetétől tartózkodtak. Hogy az alkoholos italok túlságos élvezete mennyire ártalmas, azt mindenki tudja, különben megállapított tény, hogy az iszákosoknak számolni kell a korai halállal. Mindezek után azonban hátra van a les- nagyobb kérdés, hogy t. i. le tudunk-e mondani a pátriárkái kor kedvéért élvezeteinkről, de meg bizonytalan az is, hogy önmérgezéshez szokott gyomrunk, meg tudná-e szokni a sovány étkezést ? Iioroáth Károly dr. a gazdag miként nyújt segítséget a szegényebbnek. Sokat lehetne még erről szólni, de eleget nagyon nehéz mondani. Csak az nyugtat meg a levél befejezésénél, hogy a tanári kar bölcs gondolkodását megértik Vácon s kívánjuk is, hogy számtalan ily Nemes törekvés hirdesse városunk büszkeségét: főgimnáziumunk dicsőségét! Drész. Hírek. A huszárok lovas versenye. Csütörtökön tartotta meg az ekvitáció huszárezredünkkel együtt díjlovaglását és díjugratását a gyakorlótéren. A tiszteken kívül élénk érdeklődés mutatkozott a versenyek iránt s az nap reggel bérkocsi bizony aligha volt kapható a városban. OyÖmrőy Félix százados és Békéssy Béla főhadnagy rendezők a legaprólékosabb részletig kidolgozták az érdekes nap programját s a sződi határba kivonuló néző közönség úgy is találta, hogy minden katonai pontossággal folyt le. A reggeli bécsi személyvonat a pálya előtt állt meg, a melyről Rohr altábornagy, lovassági felügyelő, Lázár daudárpurancsnok, az első számú huszárezred tisztei és igen sokan érdeklődők szálltak le. Nem sokára kocsi kocsit követett s a hideg, borús idő nem akadályozott senkit, a ki részt akart venni, bogy a pályára ki ne jöjjön. A versenyek eredményei ezek : I. Díjlovaglás. A dandártiszti iskola hallgatóiból hatan vettek részt. Az első dijat Karácson Pál hadnagy (5-ik ezred) nyerte Kalandor nevű lován, a másodikat Barcza Dénes hadnagy Odysseus lován, a harmadikat Szelke József hadnagy (első ezred) Mihók lován. II. Díjugratás. Az első dij nyertese Széli Kálmán, ki Fördős főhadnagy lovait lovagolta, másodiké Konkoly Thege Kálmán főhadnagy Radnót lován, a harmadiké Lenk Béla hadnagy Nem Marad lován. A második csoportban az első dij nyerője Katzenbach József, a második Barcza Dénes hadnagy (4-ik ezred). III. Jeu de barre. A első dijat Valérián Zsigmond hadnagy huszárezredünkből Antológia nevű lován, a másodikat Katzenbach József ugyancsak a mi ezredünk hadnagya vitte el. IV. Az altisztek díjugratásában 13 altiszt indult. Az első dijat nyerte Csirke József őrmester. a másodikat Árendás András, a kit a versenytéren br. Naqy Gyula ezredes őrmesterré léptetett elő, a harmadikat Kovács János őrmester. V. Vadászverseny. Igazán látványosság volt. Békéssy főhadnagy vezette a lovas társaságot kilométereken át s az utolsó akadály átugrása után őrült iram fejlődött ki. Az első Valérián Zsigmond hadnagy Szilvoriumlován, második Konkoly Thege Kálmán főhadnagy Radnót lován, a harmadik Szelke József hadnagy April lován. A versenyeket caroussel fejezte be s két órakor Csorba József őrnagy neje osztotta ki a boldog győztesek között a dijakat, melyek általános érdeklődés tárgyát képezték. — Baj van az orvosokkal. Az egész országban harcban állanak a munkásbiztositó pénztárak az orvosokkal, csak Vácon volt beke, mert az előrelátó munkásbiztositó igazgatósága felemelte a díjazásokat s az orvosok teljesi-
