Váci Hirlap, 1907 (21. évfolyam, 1-102. szám)

1907-03-10 / 20. szám

u2

Va c j Hírlap

kés felhívása kétségkívül visszhangra is talál Rákóczi nemzetében s a nemzet áldozatkész- sége minden bizonynyal közel hozza az időt, midőn II. Rákóczi Ferencnek honfiúi erényekben tündöklő nagyságát s a nemzet háláját pompás szoboremlék hirdeti a kuruc városnak főterén. A Rákóczi névnek el nem múló varázsa, a kuruc korszaknak lelkesítő emléke, a bujdosóknak temetését nemrégiben diadalmenetté avatott lelkesedésnek még meg nem gyöngült fölemelő hatása sokkal hathatósabban támogatják a szoborbizottságnak kérését, semhogy kételkedhetnénk az iránt, hogy a nemzet áldozatkészsége nem lesz kisebb annál a lelkesedésnél, amelylvel a Fejedelemnek s bujdosó társainak porladó hamvait fogadta s nyugvóhelyükre kisérte. A szobor céljaira szánt hazafias adományokat Kassa szab. kir. város polgármesteri hivatala veszi át és nyugtázza

— Megszigorítják a sorozást. Hir szerint a napokban uj szigorított sorozási szabályzatot fog kiadni a közös hadügyminisztérium. Az uj sorozási szabályzat szerint a látási és hallási fogyatékosságot nem fogják oly nagy mértékben okul venni a katonai szolgálattól való felmentésre, mint edÜig. Ez a rendelet is az idők jele. Manapság immár nem válogathatnak a katonaorvosok a sorkötelesek között úgy, mint régebben. A kivándorlás megtizedelte az ujonclétszámot alaposan Az ép, erős fiatalemberek Amerikában vannak. Ott dolgoznak a bányákban. A kik itthon maradiak, azok között pedig kevés akad olyan, a kit minden testi fogyatkozás nélkül be lehetne sorozni az ármádiába. így aztán szigorítani kellett a sorozási eljárást. Mert hát elvégre katonákra szüksége van — mondjuk —- a hazának.

— A sportegyesület közgyűlése. Ma, vasárnap tartja a váci sportegyesület éves közgyűlését dr. Göndör Sándor elnök vezetése alatt az Ipar udvarban levő saját helyiségében. Az egyesület elnöksége ez utón kéri az egyesület hölgy és ferfitagjait, hogy a közgyűlésen minél számosabban jelenjenek meg.

Tisztújító az egyetemi ifjaknál. A V. E. I. K. március 2-án tartotta saját helyiségében beszámoló és tisztújító közgyűlését. A kör szellemi életének főtényezője a vitaestélyek, felolvasások voltak. Különböző tudományos kérdések minél több oldalról való megvitatása

názta, igazolja az a temérdek szebbnél-szebb elismerő levél melyet hazánk legelső történet búvárai és arkeologusai intéztek hozzá.

De hogy a munka maradandó emlékét hagyjon maga után, a muzeumegyesület még ez évben márvány táblákkal fogja megjelölni a mai épületeken azokat a helyeket, a hol a régi Vác falai állottak.

A muzeumegyesület, melynek évi tagilletményét képezi a könyv, nem kiméit költséget, hogy a legkényesebb Ízlésnek is megfeleljen.

28 szövegkép és 14 melléklet gazdagítja a munkát, melyből többet maga a szerző rajzolt.

A fővárosi sajtó is elismerő szavakkal nyilatkozott róla és a tudományos lapok márciusi számai is foglalkoznak a kép és helyrajzi tanulmánynyal.

Sokkal avatatlanabbnak érzem magam, sem- rninthogy kritikát tudnék mondani olyanról, melyhez hosszú éveken át tartó tanulmány szükséges, de ha a tudósoktól jött levelek közt kutatva elfogadjuk az ő tárgyilagos és szak- birálataikat, úgy Tragor Ignác dr. fényesen oldotta meg feladatát és úttörő munkájával irányt mutatott a vidéki múzeumok példaszerű munkálkodásának.

Révész Sándor dr.

| mindig nagyszámú hallgatóság elölt folyt le. Ezentúl a kör még sűrűbben fog alkalmat adni az ilyen önművelő szellemi tornára, másrészt a zenekar állandósításával és erős fejlesztésével oda akar hatni, hogy városunk közönsége e téren is méltányolhassa a kör törekvéseit. A tisztújító közgyűlés a következő eredménynyel folyt le: Elnök lett: dr. Knoblauch Géza, I. alelnök: dr Kresák Pál, ügyv. alelnöki dr. Meiszner János, titkár: Néder Károly, főpénztáros: Zsidek Gyula, alpénztáros: Szungyi Gábor, ellenőr: Novotny Károly, jegyző: Dnray Kálmán,. karnagy : Pertik Béla, háznagy : Kaién esik Ferenc. A tiszt újítást kedélyes társas vacsora követte.

— Tűzoltók egy éve. A váci önkéntes tűzoltó testület március. 17-én délelőtt 10 órakor a városháza nagy tanácstermében tartja éves közgyűlését. A közgyűlés tárgysorozata ez: 1. Parancsnoksági jelentés az 1906. évről. 2. Az 1907. évi költségelőirányzat megállapítása. 3. A múlt év számadásai és a vagyoni leltár előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentései alapján a pénztáros és szertáros részére a felment vénynek megadása, vagy megtagadása. 4. Bizottság választása a jegyzőkönyv hitelesítésére. 5. Indítványok. 6. Szolgálati érmek kiosztása.

Révész István búcsúja Dunakeszitől. Közel húsz esztendeig volt Révész István Dunakeszi plébánosa. Sokkal korábban került a jó jövedelmű plébániára, mint kortársai és sokkal hamarább hagyja el azt, mint hívei remélték. Nagygyá nőtt ez idő alatt ez a kis község, melynek népe most búcsúzott el volt plébánosától, ki a kecskemétiek plébánosa lett. Ivánka Pál főszolgabiro személyesen ment le, hogy a község ünnepén elnököljön. Rendkívüli közgyűlést tartott a község képviselőtestülete, melyen Ivánka főbíró méltatta Révész István busz éves működését a közügyek terén, majd dr. Cseresnyés János orvos mondott a képviselőtestület nevében búcsút volt plébánosuknak. Egymás után szólaltak fel ezután a képviselő- testület többi tagjai, mind dicsérőt tudtak mondani Révészről, Révész két. évtizedes eredményes munkásságáról. Este társas vacsora volt, melyen a község intelligenciája búcsúzott Révész Istvántól, kinek kecskeméti ünnepies beiktatója már a legközelebb megtörténik.

— Uj alapító tag. Tragor József ny. kir. kát. főgimn. tanár városunkban állandóan letelepedvén. a múzeum iránti rokonszenvének méltó kifejezéséül az ffeyesület alapitó tagjai sorába lépett. A kitüntető megtisztelésért az egyesület elnöksége a nyilvánosság előtt isigaz háláját fejezi ki a bőkezű pártfogásért.

— A szegénykonyhát bezárják. A tavaszi szép idő a szegénykonyha ezidei szezonjának végét jelenti. Áldásos működését egész télen át folytatta, naponta 80 — 90 szegénynek nyújtott meleg ételt. A szegénykonyhát néhai alapitójának, Gsávolszky József püspöknek névünnepén, e hó 19-én zárják be.

— Selyemtenyésztés Vácon. A szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség ez idén is kiadta Pestvármegye selyemtenyésztéséről szóló tájékoztatóját. A legtöbb város és község népe már szép eredményt mutat fel, Vác még mindig hátul kullog e téren. A jelentésben ezeket olvassuk városunkból : Vác városában 1906. évben egy selyemtenyésztő 07 kr. gubót termelt és egy koronát keresett. A selyemtenyész- tés megkezdése óta 512 koronát fizettünk ki a városban. Szederfaállománya: Az országos selyemtenyésztési felügyelőség kiosztott részint a városnak, részint a városba lakó magánfeleknek működése óta 16,500 drb. 2 - 3 éves szederfacsemetét. A faiskolának állapota rendes. Ezúttal is melegen kérjük a városi tanácsot, fektessen nagy súlyt a faiskolában a szederfatenyésztésre és a befásithato közterületeket fokozatosan ültesse be szederfával. Ha megfelelő szederfaállománya lesz a városnak, úgy idővel itt is a szegény népnek egyik jelentős keresetforrásává fog válni a selyemtenyésztés.

— Elbocsátás a honvédség- kötelékéből.

A m. kir. honvédelmi miniszter rendeletével a honvédség kötelékéből elbocsáttatott 1907. március hó 1 - ével a szolgalati kötelezettség teljesítése után tiszti rendfokozatának megtartása nélkül saját kérelmére Intzédy Soma budapesti 1-ső honvédgy. ezredbeli és Rosenberg József váci 6. sz. honvédhuszárezredbeli tartalékos hadnagy.

— Mikor a baba csacsog. Lapunk egyik olvasója írja: Mulatságos jelenet játszódott le a napokban a verőce—gödi vasúti vonalon. Verőcén elegáns hölgy szállt fel, babaszerűen öltözött kis négy esztendős leányka kíséretében. A kupéban több ur ül és hallgatagon újságot olvasnak. A kis leány kíváncsian körülnéz és látszik, hogy nagyon szeretne sok-sok kérdést intézni környezetéhez.Anyja észreveszi a leányka mozgolódását, halkan a fülébe súgja :

— Baba, itt nem szabad hangosan beszélni!

A kis baba azonban nem képes elviselni a

hallgatást és rövid idő múlva anyjához fordul.

— Anyuskám, miért nem szabad szólni apuskának, hogy mi Gyula bácsival voltunk sétálni?

— Mert magam akarom neki megmondani, eleli a hölgy bosszúsan, miközben elpirul.

Az urak feltekintenek újságukról

— De hát miért küldesz ki mindig, amikor Gyula bácsi nálunk van ? — folytatja a rettenetes baba a kérdezősködést.

A hölgy idegesen rászól a gyermekre.

— Hagyj már békében !

A kicsi egy kicsit gondolkodik, majd újra beszél :

— A bácsi öreg, ugy-e? Van már tízéves is?

A nő örömmel kap a szón.

— Bizony öreg, van legalább 15 éves s ezért nem akarom, hogy vele játszál. Tehoz- zád már nagyon öreg.

Ebbe aztán belenyugszik a kis despota. Az urak megint belemélyednek olvasmányaikba. Egyszerre csak újra megszólal a kis baba.

— Nézd mama, annak az urnák, a ki most beszállott, éppen olyan szép. nagy fekete bajusza van, mint Gyula bácsinak!

Az egész hallgatóság hangosan kacag. Őnagy- sága pec^ig Gödön gyorsan kiszáll a kocsiból.

Hány negyvennyolcas honvéd él még ? A „Hadsereg“ című lap hivatalos kimutatást közöl arról, hogy a múlt év végén hány negyvennyolcas honvéd volt még életben. E szerint: egy tábornok (Görgey Arthur), 17 törzstiszt, 675 főtiszt, 8715 altiszt és közhonvéd élt még a múlt év végén. Az özvegyekkel együtt ma 10 082-en élveznek még nyugdijat az egyre kevesbedő öreg hadfiak közül.

— Egy váci rendőr a szabadkai törvényszék előtt. A múlt évben történt, hogy a rendőrkapitány megbízta Pápa János váci rendőrt, hogy egy a {'egyházból kiszabadult fegyencet illetőségi helyére, Szabadkára kisérjen. Pápa el is ment a volt fegyenccel, de vissza is jött azzal a hírrel, hogy útközben a vonatról megszökött tőle. Utóbb, néhány hét múlva a volt fegyenc jelentkezett a szabadkai rendőrség előtt és elmondotta, hogy eddig az ottani közkórházban feküdt betegen. Hogy jutott oda, az is érdekes. Éjszakákat lumpolt át Pápával a fegyházban keresett pénzén s minthogy természetesen a fegyintézetben ettől ugyancsak elszoktatták, a lumpolás megártott neki s inig Pápa rendőr magába borozott, ő elbotorkált.