Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-04-01 / 26. szám
Huszadik évfolyam. 26. szám. Vác, 1906. április 1. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési arak • ti«*!) Ii«'ii ejry évre IS K. félévre <i k negyedévre :t K. YUirken : e^ry evre 14 K. félévié 7 K. Kjej e» szám líra IS íillf-r. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Bercsényi Dezső. Szerkesztfíség és kiadóhirmal: U;iri;i-T>ré:*iii-rali|>. *i. ára Q] centimétercnkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nvilttér sora <SO fillér. Vác hölgyei! Vác hölgyei! Vác, márc. 30. A magyar ipar pártolása már jó félszázad óta ot! van a magyar közvéleményben és a milyen általános a mondás: Pártoljuk a honi ipart! épp olyan általános e jelszó ellenkezőjét követni. Újabban e dologban lényeges változás állott be, mert a mostoha magyar ipar ügye szerető asszony-kezekbe került. A Váci Hírlap múlt száma közölte azt a lelkes felhívást, a melyet az iparpártolás ügyében bocsátottak ki a hölgyek, de a fölhívás magában nem olyan jelentős, mint ama mozgalom, a mely előidézte és a mely nyomában visszatarthatlanul támadt. A magyar asszonyok azt akarják, hogy ne vegyünk csak magyar portékát. És hogyha kevésbbé finom, kevésbé Ízléses, mint a külföldi, mégis magyar árut fogunk venni, a mely kelendőség mellett csakhamar utoléri, sőt túl is fogja szárnyalni az idegenből hozott iparcikket. A fővárosból indult útnak ez a lelkes mozgalom. a mel4v csak úgy juthat kellő veedmériyre, ha a vidék hölgyeinél a kérés visszhangra talál. Nagyon lényeges dolog ez a magyar ipar fellendítése. Nagy és hazafias küzdelem, ^mely fel akarja szabadítani a magyart a külföld bilincsei alól. Csaknem 1000 millió koronát adunk, ki egy év alatt külföldi áruért, a mig a magyar munkás rossz napszám és munkahiány miatt napról-napra uj hazát kénytelen keresni. Ha a magyar ipar pártolása és a magyar áru követelése nem marad üres frázis, rneg fognak telni völgyeink égbe meredő, sötét füstöt okádó gyártelepekkel, munkát kap a nép, és egyszerre meg lesz oldva a kivándorlás nemzet-ölő betegsége. A XX-ik század Kornéliája. Imádta az édes babát. Nem csoda, mert aranyos kis jószág volt s olyan szép, hogy a mikor pici, öt éves Tubit a pap Mariskának keresztelte, ilyen gyermek lebeghetett az antik kor nagy mestereinek látnoki szemei előtt, mikor a csodaszép angyalkákat, amoretteket festették. Igen, Hegyhátiné bálványozta az ő egyetlen kis leánykáját. Korán reggel, tiz órakor, mikor felébredt első mozdulata az volt, hogy megnyomja a villanyos csengetyű körtéjét. — Hazzák be Tubit. Két karját már az ajtó nyitásakor széttárta. Pirosra szitta a szép, pufók arcocskát, annyi csókot nyomott rá. Édes egyetlen boldogsága mamuskának! Szeretsz-e drága üdvösségem? — Szeretlek, de legjobban reggel. Miért, te hálátlan kis portéka ? Mert reggel nagyon jó vagy. Játszol velem itt az ágyban. Később nem vagy ilyen jó. Mikor felöltöztél, nem szabad összegyűrni a szép ruhádat s akkor már nem adsz csókot sem. Hozzátok szól ez irás, nektek beszélnek e sorok. Hazaszeretetben, önfeláldozásban mindig előljáitatok, mindig követni való példaképei voltatok a magyar asszonynak. Értsétek meg a magyar ipart védő bizottság végtelenül fontős hivatását és ha üzletbe mentek, követeljetek honi árut. Ha még ma nem is volna olyan jó, mint osztrák, de varázsos kezetek alatt finomabb, tartósabb, különb lesz. Alakítsuk meg itt is a magyar ipar pártolását célzó „Védő-egyesületet“, a mely makacs kitartással hajtsa végre kitűzött célját. Követeljük, hogy a kereskedővilág csak magyar árut tartson. A mit még nem gyárt magyar földön magyar kéz — nélkülözzük. Ezerszer drágább lesz az igaz magyar férfiúnak, ha testeket magyar daróc borítja, mintha bécsi patyolat. Az uj magyar szabadságharc az ipar jegyében vivődik. Ha az ipar itthon tudja tartani a külföldre vándorló millióinkat, hatalmas és gazda lesz ez ország, a mely játszva fogja lepattantani magáról a k&zésség1 büincsót. És ha majd gazdaságában, iparában a magyar vagyonos, hatalmas, — hogy ne lenne igazán független és nyelvében is magyar ! . . Vác hölgyei! Kérjetek mindenütt magyar árut és ne vegyetek idegen gyártmányt. Mert igy és csak igy pártolhatjátok igazán a honi ipart! Uj évnegyedben. Április elsejével a Váci Hírlap 20-ik évfolyamának második negyede kezdődik. Ez alkalommal tisztelettel kérjük városnak közönségét, hogy eddig iapasztalt pártfogásában részesítse lapunkat. A Váci Hírlap programját matatja minden egyes száma, mely hetenkint kétszer kopogtat be elő— Adok most helyette; adok tizet, százat, ezret. — Aztán elmégy sétálni. Délután nénike, bácsika jön s nekem még a szobába se szabad belépni. Este mindig elmentek és én annyit sírok. — Igen. mert te egy kis zsarnok vagy, a ki azt követelné, hogy mamus szakadatlanul a sarkába legyen. Oh, biz úgy lehetne, édes egyetlen kicsinyem! De mikor mamusnak ezer kötelessége van. Az ám, a mamusnak kötelességei, életbevágó kötelességei vannak: reggel 11-órától fél 2-ig toalettet, fél egytől két óráig a koronaherceg-, utcán korzózik, (vérszegénység cime alatt teszi napi sétáját) aztán ebédel, egy kicsit pihen s ekkor következik: télen a korcsolyázás, színház, bál, és a „jourok“ tavaszszal pedig lawn tennis, futtatások, gummikerekün való korzózás a Stefánta-uton és az ég tudja miféle sport, a miből egy vérszegény mamának lehetetlen magát kivonnia. Nyáron aztán tengeri fürdőre megy, a hol feltétlen nyugalomra lévén szükség, Tubit falura viszi magával nagyanyja. Mindez a házi orvos recipéje után történik. De az év többi szakában reggel 10-től 11-óráig csak a Grachusok anyja vetekedhetnék Hegyfizetőinkhez. Előfizetőinknek nyugtáját a lapkihordók lakásukon kézbesítik, ennek beváltását tisztelettel kérjük. Uj előfizetőinknek, ha egy levelező lapon hidalják kiadóhivatalunkkal belépési szándékukat, a Váci Hírlap következő számát már lakásukra viszi lapkihordónk. Balkay István öngyilkossága. Vác márc. 30 A futó tűznél gyorsabban terjedt el a városban pénteken delben Balkay István kir. tanácsos, fegyintézeti igazgató öngyilkosságának hire. Óriási, szomorú szenzáció volt ez, mindenki erről beszélt. Természetesen ezernyi híresztelés röpködött a levegőben, mindenki tudott újat, adta tovább és nőtt, nőtt a szenzáció egész a botrányig. Mi megkíséreljük kronologikus sorrendben a való igazat összegyűjteni. Ama kínos jelenet óta, mely március 5-én Monszparth János és Balkay István közt a Műcsarnok-kávéházban lejátszódott, az amúgy sem közlékeny ember még inkább megváltozott, Elvégezte ugyan, napi sétáját, kikocsizott, de utolsó időben mar rendes délutáni társaságát nem kereste fel. Monszparth ellen feljelentést tett a bíróságnál, hol dr. Peréngi Jenő albirónak rövid néhány nap múlva alkalma volt az ügygyei foglalkozni. Monszparth ügyvédje dr. Németh Béla azonban viszonvádat emelt-ellene rágalmazás és személyes szabadság megsértése miatt s most már kétszer halasztották el a tárgyalást, hogy újabb tanukat hallgassanak meg. Ez alatt pedig megindultak a békitési kísérletek. Balkay felkereste többször dr. Morlin Zsigát, a ki Németh Béla ügyvéddel módját akarta ejteni annak, hogy a kínos ügy bírói ítélet nélkül fejeződjék be. Balkay Morfinnak hátinéval az anyai szeretetben. Ő maga legalább erről van meggyőződve. Egy napon azonban változás állt be a sorrendben. Reggel nem hozhatták be a Tubit a mama ágyába, mert éjszaka magas fokú lázt akpott és az atyja, mielőtt fölment a minisztériumba, a hol mint titkár ^mozdítja elő a közművelődés ügyét, elsietett a doktorért, a ki nyomban megállapította diagnózisát: Tubinál a vörheny föllépését konstatálta. — Vörheny! sarlah ! hevenyragály ! Délután már a kis ágynál ott ült a nagyV mama, Hegyháti László édes anyja, mert Hegy-\ hátiné juinior mihelyt meghallotta, hogy életének egyetlen boldogsága ragályos kiütésbe esett, szinte visszaszédült az ágyba és csak órák múlva birt annyi erőt venni magán, hogy a pamlagig visszajött. Maga elé húzott egy kis asztalkát s ott irt meg egy pár lemondólevelet amaz ismerőseinek, a kikkel valamelyes terve volt. Két hétig sehova se mehet, mert gyermeke beteg. Hegyhátinét azonban gyönge szervezete miatt nem bocsátották a beteg szobába. Csak az ajtón át nyögdicséit be mijiden délelőtt. Hogy vagy, kis üdvösségem ? Mikor látha
