Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-11-04 / 85. szám

2

Váci Hiklap

két. Legyünk egyek a haza szeretetében. Bezerédy, Ocskay ti halálotokkal levezekeltétek bűneiteket. Megbocsátok nektek. A két férfi boldogan kel fel.

Az óriás nép vígan közeledik Pest felé, a hátsó sorok már nótára is gyújtanak.

(Kívül a Csinom Palkó hallatszik.)

Buda tornyai már integetnek feléjük. Szent István temploma Te Deumra hívja a közeledőket.

Egy kopott ruháju, zilált hajú férfi töri magát a tömegen keresztül Rákóczi felé.

— Lavotta vagyok, uram ! A magyar művészet hírnöke. A te nagyszellemed megihlette az én lelkemet. A te nótád varázshangokat csalt ki az én lantombol, ezekből született a Rákóczi induló, a

(a Rákóczi induló szól.)

népek szabadságának legszebb himnusza, mely élni fog, mig szabadságát féltő nép él a világon. Engedd meg nagy fejedelem, hogy ruhád szegélyét érinthessem.

Megkezdődik a bevonulás. Micsoda káprázat, micsoda tündérálom fogadja őket. Hová lett a régi kicsiny, szegényes Pest-Buda szürke németjeivel, rácaival ? A tüskés legelők, a nádas mocsarak helyén széltében, hosszában paloták emelkednek, mindenütt a technika csodás vívmányai. Az utcákon százezer számra tolong a nép. A tereken a hősök szobrai. Kint az ipar haladását mutató gyárkémények. A Dunán száz meg száz hajó. A vízben Buda tündérpalotái tükröződnek vissza. A parton a szabadság kupolás csarnoka. Oh ! hála neked magyarok Istene, hogy a fővárost ily széppé, hatalmassá tetted.

A hősök megérkeznek a szent István templomához. Leszállnak lovaikról s felmennek a lépcsőkön. Az ajtóban várják őket az ujkotnagy magyar szellemei: Széchenyi Wesselényi, Deák, a Talpra magyar, a Szózat lánglelkű költői: Petőfi, Vörösmarty s a nagy idők legnagyobb alakja : Kossuth Lajos.

A fényes szellemek közül előlép Kossuth:

— Epedő örömmel vártuk a nagy pillanatot, mikor visszatérsz a magyar haza keblére, Fejedelem ! A visszatért száműzött üdvözli a viszszatért számüzöttet. Hódoló tisztelettel hajiunk meg mindannyian előtted te legnemesebb, te legönzetlenebb férfiú. Te vagy a mi történelmünk világitó napja, te vagy a nemzet eszménye, te vagy maga a magyar szabadság. A te nagy szellemed varázsereje töltse be utódaink lelkét, jer, egyesüljünk a szent őrködésben a haza jövője felett. Hisz tudod, hogy ennek a nemzetnek nincs egy rokona, nincs egy jóbarátja. Ide van dobva a sorstól mint szirtkő az idegen népek tengerének közepébe. Csak a saját ereje s az őrök szelleme az, mely Istenen kívül bizalmat önt beléje. Jer, lépj be a magyar nemzet őrködő, nagy szellemeinek panteonjába s fogadd el ott fejedelmi széked. Üdvözlégy, Magyarország lejedelme !

(Te Deum dallama.)

A dörgő hangokat felkapja a szellő. A székesegyház kupolája visszaveri a nagy alföldre, le az Adriáig. A budai hegyek szétszórják Erdély bércei, a Tátra havas ormai közé, szét a hazában. Egy szent érzelemben egyesül az az egész ország s millió és millió ajak viszhangozza a kiáltást: Üdvözlégy Magyarország Fejedelme! . . .

Helyi és vidéki hirek.

— Katonai kinevezések. A novemberi katonai kinevezések alkalmával Benkő Sándor százados első osztályú százados lett ezredünk nél, dr. Tónay Dezső első osztályú, ezredorvos törzsorvossá neveztetett ki. Csendőralezredessé

a király Serédy Géza őrnagyot nevezte ki, a ki jelenleg a kassai IV. számú csendőrkerület parancsnok helyettese.

— Rákóczi-ünnepélyek az iskolákban.Városunkban lefolyt Rákóczi-ünnepélyekről még a következőkben emlékezhetünk meg. A tanintézetek ifjúsága mindenütt megható módon hódolt a nagy fejedelem szellemének.

A siketnémák váci intézetében az ünnepély Vgll órakor vette kezdetét, miután a növendékek a nagytemplomban részt vettek az isteni tiszteleten. Borbély Sándor megnyitó beszéde után és a tanárok éneke után a növendékek vették át a szerepet és szavalatok ■ kai áldoztak a kuruc idők emlékének, közben pedig Moussong tanár és egy növendék magyarázta a többieknek a nap jelentőségét. — A polgári leányiskolában Ulrich Károly ének tanár vezetése mellett elénekelték a Szózatot, Himnuszt, Rákóczi kesergő énekét, két kurucdalt és az Óh életünk reménye kezdetű Mária éneket, majd érzéssel szavalta el Zoller Elza a Rákóczi lobogója, Millnuvm Katalin a Rákóczi Ferencné és Veigl Margit a Rákóczi Ferenc Rodostón c. verseket. — A szép ünnepség befejezte előtt Schwarcz Gusztáv dr. segédtanfelügyolő alkalmi beszédet intézett a növendékekhez Rákóczi Ferenc életéről, különösen kiemelve annak mély vallásosságát. — A középvárosi fiúiskola nővén iékserege ifjúi tűzzel és lelkesedéssel adta elő a nagy szorgalommal betanított es betanult szép énekszámait és szavalatait, kikhez Bitesek István apátplebános, iskolaszéki elnök tartott hazafiasán lelkes beszédet Magyarország egykori Vezérlőfejedelméről. — A felsővárosi fiúiskolák növendéksége, mintegy 500 fiú, leány, kokárdával felékesitve vonult a székesegyházi gyászistentisztelet után a felsővárosi iskola nagytermébe, ahol a Szózat és Himnusz eléneklése után Schmidt János kanonok-igazgató tartotta vallásosságtól áthatott hazafias emlékbeszédét. A műsor 14 számból állott, melyet nagy közönség hallgatott végig. Lélekemelő volt az ének, melyet Szarka József és Dobó Katinka tanítottak be és amelynek minden száma a bús időket dicsőítve szólalt meg. — Az őrt. izr. népiskolában is szépen ünnepelték Rákóczi emlékét. Az ünnepély a Himnusz éneklésével vette kezdetét. Ezután Schönfeld Helén VI. o. t. szavalta Rákóczi bucsuja cimű verset, ezt Lövi Lea II. oszt. tanuló Magyar vagyok cimű versszavalata követte. Majd pedig Berger Mór ig. tanító magyarázta a gyermekeknek a nap jelentőségét. Beszédében Rákóczit állítva oda mintaképül, a gyermekeket vallásosságra és önzetlen hazaszeretetre buzdította. Még a Szózatot énekelték el a tanulók s ezzel az ünnepély véget ért.

— Martin Péter temetése. Igaz részvéttel kisérte ki a város társadalma Martin Péter kegyesrendi tanár hült tetemeit csütörtökön az alsóvárosi sirkertbe. A magába vonuló filozófus-tanár páratlan népszerűségre tett szert tanítványai közt, kik rajongva beszéltek róla s most, hogy koporsóját körülállták, köny szökött szemükben. Volt tanítványai hálájuk jeléül koszorút tettek ravatalára, melyet még kilenc más koszorú díszített. A temetést a tanári kar, a növendékek s nagy gyászoló közönségjelenlétében Bucsek István apátkanonokplébános végezte. A jó lelkű tanár emléke mindig élni fog tanítványai szivében.

— A rendőrök karácsonya. A püspöki iroda száz koronát küldött a rendőrkapitányhoz, mint azt az összeget, melyet a grófpüspök a rendőröknek szánt karácsonyra. Kálló kapitány úgy intézkedett, hogy az összeget egyenlő részben az összes rendőrök közt oszszák ki.

— A grófpüspök a Rákóczi-ünnepélyről.

A múlt hétfőn lefolyt a Rákóczi ünnepről még mindig a legnagyobb elismerés hangján beszélnek a városban. Ilyen sikerült ünnepély — ez a véleménye azoknak, kik bejutottak a Kúria nagytermébe, még nem volt Vácon. Grófpüspökünk, ki megjelent a Kúrián, igy nyilatkozott a városi tanács és a dalegyesület által rendezett Rákóczi-ünnepélyről:

— Nem volt szándékom az egész programot végig hallgatni, mert beteges vagyok, de mondhatom, hogy sok ily ünnepséget láttam, azonban egy sem hatott meg úgy, mint á hétfői. A műsor minden száma annyira lebilincselt, hogy nem tudtam elmenni. Igazán örvendek, hogy a szép Rákóczi-ünnepélyen jelen lehettem.

— Összejövetelek a kát. körben. A kát. kör igazgatóválasztmánya terjedelmes programot dolgozott ki abból a célból, hogy a kör látogatottságát emelje. Ezt a programot megkapták az összes tagok. A terv szerint november

8-ikától minden csütörtökön délután összejövetelek lesznek, november 6-án, december 4 én és január 8 án, keddi napokon pedig társasvacsorákat rendeznek. Egy teríték ára 1 K 40 fillér. Megtartják a szokásos böjti felolvasó estéket is, melyről külön meghívókban értesítik a tagokat. A liceum-bizottság is megkezdi működését s programját e hó végével teszi közzé.

— Lalika halála. Bolgár Géza honvédfőhadnagyot és nejét súlyos csapás érte : ártatlan kis gyermekük, Lalika hosszas szenvedés után meghalt. A kis holttestet Budapestről hazahozták és pénteken délután nagy részvét mellett temették el a Rókus-kápolnából a család középvárosi temetőben levő sírboltjába.

— Pestvidéki esküdtbirák kisorsolása. A pestvidéki törvényszéken most sorsolták ki a november havi ülésszakban birói tisztet gyakorló esküdtbirákat. A kisorsoló bizottság elnöke Rónay Kamill elnök volt, tagjai a bíróság részéről : Sz. Kiss Gyula es K. Nagy Sándor birák. Kisorsoltattak rendes esküdtbirákul Vácról: Oberländer József ügyvéd, Tragor János kereskedő, Végh Lajos tiszttartó, Komáromi János csizmadia, Laszka Nándor kárpitos, Barátit Janos pénztári ellenőr, legifj. Csereklye János telkes és Schneller Miksa kereskedő. Pótesküdtek lettek : Bartos János ispán és Adóim Rezső könyvelő. Az esküdtbirósági ülésszak november 26-án kezdődik s eddig egyetlen egy ügy van, a mely főtárgyalásra kerül benne.

— Furtinger alezredes távozása. Furtinger Károlyt, a váci 6-ik számú huszárezred alezredesét a varasdi 10-ik számú huszárezredhez helyezték át. Helyére egy őrnagy fog jönni.

— Kárpótlás a behívott póttartalékosoknak. Vác város katonaügyi előadója közhírré teszi, hogy azokról a családos póttartalékosokról szerkesztett kimutatást, a kik az 1905, évi ujoncozás elmaradása miatt a békelétszám fentartására kivételes tényleges szolgálatra behivattak és családjukat a tényleges szolgálat idejére kenyérkereső nélkül hagyták vissza, f. áv november 1-től 8-ig bezárólag hivatalában betekintés végett közszemlére kitette s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető s a segélyezés iránt tett véleménye ellen az érdekelt póttartalékos, illetőleg családtagja f. év november 14-ig felszólamlással élhet, a kimutatásban foglalt adatok ellen pedig bárki észrevételt tehet. Tájékozás céljából közli, hogy segélyre csak nős és családos póttartalékosoknak van igénye, mig nőtlen póttartalékosok csak különös méltánylást érdemlő esetekben és csakis a honvédelmi miniszter határozata alapján kivételesen segélyezhetők.