Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-08-29 / 66. szám
Hu szadik évfolyam. 66. szám. Vác, 1906. augusztus 29. VÁCI HÍRLAP Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési árak: helyben egy évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Vidéken: egy évre 14 K, félévre 7 K. Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső Szerkesztőség és kiadóhivatal: Mária-Terézia-rakpart 6. Hirdetések ára □ centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora 60 fillér. Az olcsó piacért. /A heti vásárról szóló szabályrendelet elkészült) Vác, aug. 2i. Az a harmincegy városi polgár, ki nem tudta már tovább nézni a piaci garázdálkodást és a város tanácsához kérvényben fordult, hogy a piaci rendről, annak olcsóbbá való tételéről a maga hatáskörében is gondoskodjék, gratulálhat egymásnak: Kálló Antal rendőrkapitány elkészítette a piaci rendtartásról szóló szabályrendeletet. Környékünkön mindenüti (hogy példát mondjunk: a közeli Szentendrén is) rendezve van szabályrendeleti útor a piacon való árulás és vétel, csak éppen Vácnak nem volt erről szóló szabályrendelete, mert néhány év előtt az ilyen tervezetet a belügyminiszter visszautasította azon a címen, hogy a szabad kereskedelmet nem gátolhatja. így lett aztán a váci piac a legdrágábbak egyike, melyet, még drágít nem csak a főváros közelsége, a hova minden tér mékkel leszaladnak a termelők, de nyaranta drágítanak a verőcei, nagymarosi nyaralók, kik valósággal megrohanják piacunkat. A rendőrség pedig nézte, nézte a folytonos drágulást s mért nem volt joga a beavatkozás** a-a^sszautasitott szabályrendelet miatt, a mi piacunk valóságos menhelye volt a könnyű keresetforrásoknak, a kofák által diktált élelmi szerek j mesterséges drágításának. Az elkészült szabályrendelettől sem igen vár- . A modorosság. Metternich herceg szerint a legcsiszoltabb orosz is magái an hord egy rabiátus tatárt s ha az oroszt ingereljük, nyomban a benne rejlő tatár néz velünk farkasszemet. Ugyanez áll minden szinészre nézve, természetesen azzal a külömbséggel, hogy az előadó művészet felkentjei nem tatárokkal,hanem apró „Delobolle“ekkel szaturálva járnak közöttünk. Ki ne ismerné Delobolle t, Daudet ez utolérhetetlen művészettel megrajzolt színész alakját, a modorossák e remek prototípusát, kinek minden gondolata,érzése, szivdobbanása hatásra számitó külsőség, ki neje temetésén midőn a legigazabb fájdalom hasogatja érzésekben nem szegény kebelét, még akkor is időt szerez, hogy e drámai jelenethez méltó pozituráról gondoskodjék. Nálunk ez alakot Szigeti József a színpadon mutatta be, oly hatalmas és humortól duzzadó szerepet teremtett belőle,mely kedélyünk minden parányát elejétől végig művészi gyönyörűségekben ringatja. És mind e mellett kénytelenek vagyunk bevallani, hogy maga színpadunk e régi titánja sem ment minden modorosságtól az életben, ő például nagy intellegenciája mellett szereti az egyszerű parasztészjárásu embert affektálni és e „modort“ Tóth Vilmos volt belügyminiszterrel szemben is igen klasszikusan tudta érvényesíteni. Valami ánkét reperálgatta akkoriban a nemzeti színház akkori financiáit és Tóth Vilmos belügyminiszter azt találta megkockáztatni, hogy a nemzeti színház művéhatunk alapos javulást. De azt igen, hogy minden alapos panaszra jogosan avatkozhatik majd a rendőrség a piac rendjébe, az elárusitás szabályozásába s igy mégis megvédheti a zsarolástól a város lakosságát. Harmincegy polgárnak felszólalása tehát megtett' a maga hatását. A készséget látjuk a haladásra. Éppen ezért felvehetjük a kérdést, hogy több, hasonló közérdekű kérdés megoldására nem lenne-e jó ismét szövetkezniök ? Lám például az utcáknak éjjel és gépekkel való söprése nemde könnyen, minden nagyobb előkészület nélkül megoldható lenne, ha — harmincegy városi polgár kérné? A nagyfontosságú és közérdeket szolgáló piaci rendtartás szabályrendeletet itt közöljük: Szabályrendelet gabona, takarmány, borjú, malac, baromfi, tej, vaj, túró, tejföl, tojás, gyümölcs, illetve élelmi cikkek kereskedelmi célra való eladása, i'letve megvétele ideje és helye megállapítása tárgyában. 1- §• A vásárok tartama. 1. A heti vásárok (kedd és péntek) reggeli hattól délután ketlő óráig. % A napi vásárok reggeli hat órától délelőtt tiz óráig. 3. Vasár és ünnepnapokon reggeli hattól d. e. I kilenc óráig. Norma napokon vásár nem tartatik. (Husvét, pünkösd és Űrnap.) 4. Az országos vásárok kezdeteiket veszik szeinek fizetésé egy kissé túlságos, mert hát némelyiké nagyobb a miniszteri tanácsosénál, sokaké egyenlő az államtitkáréval, sőt — horibile d.ctu! olyan is van, mely megközelíteni iparkodik a miniszterét, holott ezeknek az uraknak mennyi tömérdeket kell tanulni, küzdeni, taktitázni és a mi a. fő, mennyi ideig kell várni és imádkozni, hogy elődjük kegyvesztett, vagy nyugdíjazott legyen. Szigeti József az ő „modorával“ ilyenkép válaszolt: házunknál iskolavégzett, okleveles ember a kórusban is akad, van vagy három r.égy színműírónk, ha jól megszorítjuk államtitkárnak, vagy miniszternek való talantum is találkozik itten. De már arra a fejemet teszem, hogy az összes minisztériumokban egy se tudná elcsinálni „Vén bakancsosban“ a „Frici“-t, pe dig nem is nehéz szerep. Persze Szigeti Józsefnek még modorosságán is zseniálitás csillog keresztül. És itt sietünk egy distinkcióval. A valódi művész, az Isten kegyelméből való színész, csak az életben lehet modoros, a színpadon soha. Ott, hol lelke szárnyakra kap, hol tehetség a géniuszszal ölelkezik, hol művészi egyénisége, temperamentuma önállóan iparkodik érvényesülni, ott a művész megszabadul a modorosság tehetség nyűgöző bilincseitől és mint a rut megszokás által reá aggatott sallangokat szenvedélyesen eldobja magától. Mert a modorosság semmi egyéb, mint a tehetetlenség elpalástolására szolgáló formulák sokasága és igy a sokaság épp oly sokszerű, vasárnap reggel hat órakor és tartatnak másnap, illetőleg hétfő estig. 2. §. Minden eladó kö.teles áruival azon helyet felkeresni, mely illető áru eladása céljára hatóságilag megállapított. Más helyeken, de különösen vámoknál a város határában vezető utakon útközben is tilos árulni, illetve venni. 3. §. Mindenki, a ki előzetes megtisztítás nélkül közvetlenül fogyasztás alá kerülő cikket u. ni. tejet, vajat, tejfölt, túrót, húst, gyümölcsöt; továbbá oly árúkat, a melyeknél az alapos megtisztítás meg van nehezítve, avagy lehetetlen, eladni szándékozik, kötelesáruját tiszta festetlen könnyen súrolható faasztalra, padra, vagy állványra helyezve áruba bocsátani. 4. §. Az eladó egy és ugyanazon áru iránt egy időben egyszerre csak egy féllel bocsátkozhatik alkudozásba. A mig az alkudozás tart, ugyanazon más venni szándékozónak ajánlatot tenni nem szabad. A már eladott árura felüligéretet tenni, vagy azt elfogadni nem szabad. 5. §. Minden \ gabonatérre érkező eladónak jogában áll az eladásra kínált gabona készletét próba gyanánt az e célra felállított városi mérlegen felméretni. A felmérésről az illető igazolványt kap. mint a maga tehetség, melynek pótlására tólakodóan jelentkezik. Azoknak a színészeknek, a kik csak szerződésüknél fogva művészek, a modor az egyetlen váruk ; ez segiti őket kétes diadalokhoz és biztos kenyérhez. Színpadjainkon a modorosság leginkább a szavalásban jelentkezik. Csaknem félszazadon át grasszált nálunk az a kegyetlen és a németektől importált deklamáló hanghordozás, mely mint a tó hulláma meggátalkodott egyhangúsággal hömpölyögteti habjait mig hátán szerelemféltés, gyűlölet, bosszú és egyéb érzés, vagy szenvedély ugyanegy tempóban úszkál szin és élet nélkül. E deklamáló modor (melyét Egressy Gábor kottára szedett beszédnek mondott) még ma is gyakran megcsendül színpadjainkon ; az uj, egészséges s mi fő,természetes beszélő irány,mely nemzeti színpadunkról sugárzik szét, még nem tudta teljesen kiirtani. Mert a modoros színész, ki a színpadon begyakorolt sémák szerint döngeti a színfalakat, az életben sem akar banálisán gondolkodni és érzéseit közönséges ember módjára kifejezni. Annnyira hozzá szokik az elnagyzoláshoz, hogy az szinte második természetévé válik. Hetényi igazgató például oly virtuozitással tudott sopánkodni, hogy a ki őt hallgatta, kész volt elhinni, hogy ez a derék ember már legalább háromszor halt meg éhen családostul. Egyszer Somogy megyében néhány földbirtokossal borozva sietett feltárni előttük helyzetét. És ez a helyzet természetesen tele volt a
