Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)

1906-01-24 / 7. szám

Helyi és vidéki hírek. Farsangi naptár. január 24. Dalárda karlonestélye január 25. Gazdák mulatsága január 27. Ipartársulat bálja febr. 1. Az ev. iskola alapjára mulatság febr. 3. Egyetemi ifjak mulatsága febr. 4. A ref. dalárda mulatsága febr. 10. Dalárda dalestélye febr. 14. Dalárda kartonestélye febr. 17. Az ölik. tűzoltók mulatsága febr. 24. Dalárda kartonestélye febr. 27. Kát. olvasókör álarcosbálja. — Visszautasított Laszberg- és Rőmer­­akták. A közigazgatási bizotttság működésének szünetelése óta a bizottság elébe tartozó fon­tosabb és sürgős természetű ügyeket Laszberg Rudolf gróf főispán elnökiieg intézte el s ezzel az elintézéssel jutottak az iratok az illetékes fő­­szolgabirákhoz további eljárás végett. Minthogy ez a hónap második csütörtökjére kitűzött köz­­igazgatási bizottsági ülés sem volt megtartható, mert több bizottsági tag működési jogköre már ez év végével megszűnt, az uj bizottsági tagok választására illetékes törvényhatósági közgyűlés pedig nem volt megtartható, — ennélfogva igen sok közigazgatási bizottsági ügydarabot volt kénytelen Laszberg Rudolf gróf főispán elintézni, hogy ez által a közigazgatási ügy­menet fennakadást ne szenvedjen. Ezeket az igy elintézett ügyeket most a főszolgabirák és a végrehajtásra hivatott egyébb hatóságok mind visszaküldték Beniczky Lajos alispánhoz azzal a jelentéssel, hogy nem ismerik el Laszberg Rudolf gróf győri főispán intézkedési jogát. Beniczky Lajos alispán most sorba átvizsgálta ezeket a visszaküldött s Laszberg Rudolf gróf főispán által aláirt ügydarabokat s miután azok sürgős természetéről, meggyő­ződött, rövid végzéssel, hogy az elintézést megfelelőnek tartja, a saját neve aláirása u2 után foglalta el helyét, teljesen törvénytelen. (Helyeslés.) Helfy Ignác: Tisza, Tisza teremtette a hely­zetet. Az ugrai levél, házszabályrevizió . . , (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán : elismerem, hogy a fiam túllőtt a célon. Meggondolatlanul és talán rosszul al­kalmazott erőszakkal teremtett oly helyzetet, mely az országot ebbe a válságba sodorta, de... Beöthy Ákos: 0 az oka mindennek. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán ... a ki úgy ismeri fiamat, mint én, az megbocsát neki. Bartha Miklós : Soha ! Soha ! Soha ! (Óriási zaj.) Tisza Kálmán : Hiszen bűnhődött érte, pár­tunk, melyet 1875-ben alapítottam, szétmállott s ő is megtért, megbánta a mit tett. (Ellent­mondások.) Alapjában ha veszszük, ő céltuda­tosan működött. (Felkiáltások : Ah, ne mondja!) ő az erőszakos politikával felrázta a letargi­ából ezt a nemzetet, mely aludt, folyton csak aludt s melyet a hadügyi moloch már elpusz­títással fenyegetett. (Helyeslés jobbról.) Ha ő nem választat, akkor marad a statusquo ante, azaz a régi állapot, mikor — most bátran mondhatom már — Bécs akarata érvényesült 67 óta, soha a nemzeté. (Viharos taps és él­jenzés.) Horánszky Nándor: Mond valamit az öreg. (Derültség.) Tisza Kálmán: Áttérve a tárgyra, felhábo­rodással veszem tudomásul azt, hogy Fejérváry báró bitorolja azt a széket, melyben életünk­ben ültünk. Az élők kifejezték bizalmatlansá­gukat vele szemben, indítványozom, hogy mi Váci HiHLAf után küldötte ki újra az illetékes hatóságok nak hol azokat most már Beniczky Lajos alispán aláírásával törvényszerűen elintézettnek tekint­sék és végrehajtják. Tegnap Vác város polgár­­mesterétől érkeztek vissza a hasonló okokból közigazgatási bizottsági ügydarabok. Ezeket az ügyeket is Beniczky Lajos alispán a fentiekkel hasonló módon fogja elintézni. — Országgyűlési képviselőnk új birtoka. Botllik János orsz. képviselőnk tudvalevőleg eladta vácdukai birtokát gr. Serényi Jánosnak, ki azt már át is vette s Vácdukán megtelepe­dett, Bottlik pedig Tibold-Darócra, Borsod­­megyébe költözött. Képviselőnk csak addig tartózkodott, szülei birtokán, mig új birtokot nem szerzett. Mint értesülünk, 370 ezer fo­rinton most megvásárolta a hontmegyei Ipoly­­nyéken Popper bankár birtokát, melyet ta­­vaszszal már saját kezelésébe fog átvenni. — Arányi Adila diadala Bécsben. Azok kedvéért, kik az Arányi nővéreknek városunk­ban való múltkori szereplésére szívesen emlé­keznek vissza, itt közöljük a Fremdenblatt szombati számában megjelent kritikát, mely Arányi Adilának az Ehrbar teremben aratott pénteki nagy diadaláról számol be. A német még jobban lelkesedik a szép művésznő játé­kán, " int a mi szerény kritikusaink s csak az esik neki zokon, hogy a kitüntetésül átnyúj­tott babérkoszorún nemzeti színű szalag volt. Ezúttal azonban a háromszinűség előtt még is zászlót volt kénytelen hajtani a kétszínűség. A legelőkelőbb osztrák újság igy ir Arányi Adiláról: „Az Ehrbar teremben fiatal hegedűs­nővel ismerkedtünk meg, kire, hacsak minden tekintetben nem csalódunk, nagy jövő vár. A mennyiben első fellépte után játékát jellemez­hetjük, alaphangja meleg, mély érzésből fa­kad, melyből néha az izzó szenvedély lángjai csapnak fel. A Bej.hovep koncertben, a mely­nek első tételét játszotta az estén, a fiatal művésznő az említett szenvedéllyel állt harc­is cselekedjük ugyanezt. (Helyeslés.) És eleve figyelmeztetni kívánom a képviselőházat, hogy e határozatot egyhangúlag hozzuk meg. (Általános élénk helyeslés.) Rigó Ferenc: Csak élnék, majd súgnék va­lamit a darabantnak, mint a granicsárnak. (Általános derültség.) Orbán Balázs báró: Elég szomorú Magyar­­országra nézve, hogy olyan alakok ülnek ott s még szomorúbb, hogy ezt a nép némán tűri. Károlyi Gábor gróf: Dobja le a magyar a hazáról ezt a keserves cakkumpakkot. (Derült­ség.) Tisza Kálmán : Az alkotmány forog veszély­ben, az ex lex már egy éve tart, a megyék ellentállnak, pénz, újonc nincs, igy kormányozni nem lehet, ezzel esik az ország, az ipar, ke­reskedelem, közgazdaság szenved. A nemzet ítélt, (ügy van! ügy van!) Hát miért nem respektálják Bécsben az ítéletet, mely őfelsége a király nevében mondatott ki 1905. január 26-án ? (Viharos taps és éljenzés.) Irányi Dániel: Mit hallok ? Tisza Kálmán is 48-as lett? Pulszky Ágost: Nem. (Derültség.) Tisza Kálmán : Én hive vagyok a 67-es alap­nak. Azt Deák Ferenc becsületesen és jól csi­nálta meg, s ezen az alapon igenis lehet tisz­tességes eszközökkel alkotmányosan kormá­nyozni. Károlyi Gábor gróf: Dehogy lehet. (Nagy zaj.) Tisza Kálmán: T. Ház! Röviden oda konk­­ludál indítványom, hogy fejezzük ki legnagyobb fokú bizalmatlanságunkat a táborszernagyból előléptetett miniszterelnök iránt, már csak azért is, mert a hazát nagy veszélybe döntheti tor­ban. B tétel kimagasló részeit, a melyeket a megállapodott és teljesen érett hegedűs lassú menetben hódit meg, ő rohammal vette be, mint az ellenséges várat. Uj, érdekes valóban fiatalos felfogással játszotta a koncertet, mely a zene tartalmánál fogva dacára annak, hogy a megszokott úttól eltért, meggyőzően hatott. A Bach airjében és a ráadásul adott Godard adagio pathetiquejében a g húron a hangok­nak olyan teltségét és szépségét hallatta, a mi­lyent ritkán és nőnél sohasem hallottunk. Be fejezésül a pompás Bach ritardandót adta elő, játékából kitűnt, hogy a zenei érzés egész tár­házával rendelkezik. Tanárja Hubay .Jenő ze­­phir románcában, valamint Schumann Treu­­merei-jában és Sarasate rajongó spanyol tán­cában művészi tudásának teknikai oldalát mu­tatta be. Az ezt követő tapsvihar, a művé­szete iránti valódi lelkesedésnek volt kifeje­zése. Kár. hogy a kapott babérkoszorú ma­gyar nemzeti színű szalaggal volt ékesítve.“ — A Dalárda kartonestélye. Ma, szerdán este tartja a Dalárda második kartonesélyét. Az első is igen kedélyes volt, eltekintve attól az emlékezetes tragikus esettől, ami hajnalban történt — de a mai még jobbnak Ígérkezik. A program ismételten rövid de annál csinosabb lesz; a dalárdisták egy szép magyar egyveleget adnak elő, lesz két humoros kupié és egy vig monológ. A városban általánosan el van terjedve az a hir, hogy annyira megkedvelték hölgyeink a kartonestélyeket, hogy már kevés­nek bizonyulnak az eddigi divalárúkereskedések s tisztán a dalárda kartonestélyeire nyitotta üzletét Simalcsik a Monszparl féle lisztkeres­kedés helyén. Még a múltkori kartonestélyen láthattunk itt-ott selyem ruhákat, de a main bizonyára nem lesz már egyse ép úgy, mint a hogy hiányozni fog a fehér kezlyű fiataljaink kezéről. Egy kis családi perpatvarról is sug­dostak a múlt héten a városban, hogy t. i. egy kis leány mindenáron el akart menni a da­vénytelen uralma, de másrészt azért, mivel rést nyit a meztelen abszolutizmusnak és a katonai uralomnak. (Helyeslés.) Az ilyen kisebbségi kisded csapat nem halad, hanem marad, sőt annyira marad, hogy nincs kilátás arra, hogy egyhamar távozzék helyéről. Már pedig, ha nem távozik mihamarább, a nemzetnek a sírját ássa meg. (Éljenzés és taps.) Major Ferenc jegyző: Győry Elek. Győry Elek: T. Házi Örömmel látom, hogy Tisza Kálmán, ki életében nem sokkal volt jobb a Deákné vásznánál, (Derültség.) azaz a mostani bécsi kirendeltségnél, most újból le­vette a szegről a régi és igazi elveket s velünk érez. (Élénk tetszés.) De örömmel veszem azt tudomásul, hogy a függetlenségi párt az uj vá­lasztás óta 184 taggal szaporodott meg. (Él­jenzés.) Károlyi Gábor gróf: Kossuth Ferenc a ve­zére, kit mindig becsültem. (Éljenzés.) Helfy Ignác : Kit gyermekkora óta szerettem. Bár köztük lehetnék. (Mozgás.) Győry Elek: Midőn elfogadom Tisza Kálmán miniszterelnök indítványát, még azt bátorko­dom indítványozni, hogy üdvözöljük Kossuth Ferencet és a függetlenségi pártot, üdvözöljük az egyesült ellenzéket s kérjük őket, hogy tart­sanak ki továbbra is, ne csüggedjenek, ne lan­kadjanak el a fáradságos munkában, a mi ál­dásunk kiséri majdan minden lépteiket s a haza szent ügye végre valahára diadalmaskodni fog. (Viharos, szűnni nem akaró éljenzés és taps.) Károlyi Gábor gróf: Beöthy Aldsi mig élt, nem volt ilyen 48-as. (Derültség.) Beöthy Algernon : De hazámat mindig sze­rettem.

Next

/
Thumbnails
Contents