Váci Hirlap, 1906 (20. évfolyam, 2-99. szám)
1906-01-24 / 7. szám
Huszadik évfolyam. 7. szám. Vác, 1906. január 24. / Politikai lap, megjelenik szerdán és vasárnap. Előfizetési arak : li«Mj l»en egy évre 13 K. félévre W K, negyedévre 11 K. Vidéken : egy évre 14 K. félévre 7 K. Egyen nzitni ára 13 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Máriu-Teréziu-rakp. «. Hirdetések ára Q centiméterenkint 8 fillér, többszöri hirdetésnél árkedvezmény. — Nyilttér sora WO fillér. Jegyzőink és a nép. Vác, jan. 21. A Váci Hírlap olvasóközönsége a tanú rá, hányszor hivta fel Ivánka Pál főszolgabiró járásának jegyzőit, hogy gondoljanak a néppel, törődjenek ügyes-bajos dolgaival. Lehet, hogy többen megfogadták ezt az intést, a mely nemcsak a magyar lélekből eredt s abból kötelező is, de intés, figyelmeztetés nélkül is kötelesség. És most arról értesülünk, hogy egy községből tegnapelőtt négy parasztgazda indult útnak Amerikába. Azaz csak hajdan voltak gazdák, az idő lassankint megtörte őket s elpusztult vagyonuk roncsai közt a nyomor és kétségbeesés örvénye tátongott előttük. A szegények közül négy indult az uj hazának. Pusztulni éhen, vagy hazát cserélni: ez volt nekik a válaszút. A hivatalos statisztikai jelentés azzal indokolja a mind erősebben fellépő kivándorlást, hogy erőt vett népünkön a meggazdagodás ingere s csábítja őket a kivándorlásra. Nagyon csekély részben lehet ez igaz. / A mi népűnk soha sem volt pénzsóvárJ megelégedett a7?.0', ba kis házikójában nyn-. galmas otthont teremtett magának, ha az ekevas szarvártál elfütyürészhetett naphosszat néhány hold f'öldecskéje munkálásában, mely neki és családjának meghozta a mindennapi kenyeret s nem kellett azon aggódnia, hogy vájjon holnapra lesz-e betevő falatja. Boldog volt akkor szerény körében, eszébe sem jutott, hogy szülőfaluján kívül nagyobb, szebb, boldogabb világot is lásson. Itt baj van! Nagy betegség! Itt nem politizálni, hanem tenni kell. Poli tikával nem lakik jó a vagyonából kiforgatott szegény éhező család. A baj üterére kellene tapintani, de nincs meg a bátorság. Agyon kellene ütni az uzsorát, kiirtani a nép megrontóit, segélyt kell nyújtani az ügyefogyott, a törvényt nem ismerő embernek, hogy ne tekerhessék ki a nyakát úton-útfélen járatlansága miatt. Ki tudja hány ezer családot juttattak tönkre törvényes úton-útfélen járatlansága miatt. Ki tudná megmondani, hány ezer csaladot juttattak tönkre törvényes úton fondor gazemberek. Hányszor megesett, hogy a szegény ember házacskát, vagy pár hold földet vásárolt magának s gyanútlanul élte napjait, mig egyszer egy keserű reggelen arra ébredett, hogy kis birtoka felett megütötték a dobot a nélkül, hogy ő egy garassal is adós lett volna. Régen nem igy volt ez sem. Nem bogozták körül a szegény embert a törvény paragrafusai, hogy ne tudjon belőlük kibontakozni. A törvényig nem azért kell megcsinálni, hogy tönkretehessék vele a népet, hanem hogy oltalmat találjon nála, a kinek segítségre van szüksége. Ott volna törvénymngyarázónak, tanácsadónak a községi jegyző, de a mai jegyzők egy része nem atyái, hanem ellenségei a népnek. Aztán ha már van valamicskéje, a hova a lábát letegye, a nyakára zúdítják az adók G-yülés a parlamentben. Mindenki tudja, hogy a „legmagasabb“ királyi kézirat immár rövid idő alatt négyszer napolta el az országgyűlést. Azonban, mint tudósitónk értesít, az elmúlt éjjel gyűlést tartottak a parlamentben az elhalt honatyák szellemei. Nem vagyunk spiritiszták s nem is hiszünk a szellemek megjelenésében, azonban ez egyszer mégis hitelt kell .adnunk szellemes munkatársunk szenzációs tudósításának, mert a szellemek csak a gonosz lelkek uralmakor jelennek meg, hogy intő például szolgáljanak az utódoknak s ha lehet — a mit a mai állapotok mellet alig hiszünk — megjavítsák őket. A tudósítás a következő: Jóval éjfél előtt élénk mozgás és suhogás volt hallható a parlament folyosóin. Az ülés terméhez nyiló ajtók zajtalanul tárultak fel s a villanylámpák is mint ha maguktól gyulladtak volna ki. Ária vetődvén, a parlament épülete előtt bámulva láttam, hogy ki van világítva. Mi történhetett itt ? Hogyan jutok be? A kapuk zárva. De hisz bent ülés folyik! Szinte lehetetlen ! Meg kell győződnöm mindenről. Minden újságíró leleményes, én is. A kapushoz becsöngettem. Álmosan kel fel és dörmögve kérdezte, mit akarok. Majd mikor megismert, nyájasabb lón. Azt hazudtam neki, hogy nappal itt felejtettem a háznagyi hivatalban a pénztárcámat Dessewffy Aristid asztalán s azért jöttem, hogy megkeressem. Ötölt-hatolt, de nagysokára bebocsátott. Egy perc alatt az irói karzaton voltam. Elámultam, a mit láttam. A képvise lőház határozatképes számban ült együtt. Csupa régi jó alakokat láttam. Az volt különös, hogy majdnem mind feketében voltak. Az elnöki székben Szilágyi Dezső ült s hiuz szemével hol a jobb, hol a baloldalra tekingetett. A miniszteri székekben ültek Tisza Kálmán miniszterelnök, Baross Gábor kereskedelemügyi, Szapáry Gyula gróf belügyi, Trefort Ágost közoktatásügyi, Pauler Tivadar igazságügyi, gróf Ráday Gedeon honvédelmi, gróf Bethlen András földmivelésügyi, Kerkápoly Károly pénzügyi és Bedekovich Kálmán horvát miniszterek. Szilágyi Dezső elnök : T. Ház! Van szerencsém az ülést megnyitni és régi, valamint uj képviselőtársaimat üdvözölni. A mint a Ház naplójából látom, a képviselőház junius 21-ike óta folyton el van napolva. (Mozgás.) Életemben már sok törvénytelenséget láttam és tapasztaltam, de ilyet még nem. (Helyeslés.) Veszélyben a haza alkotmánya, a rend fejtetőre van állítva, azért voltam bátor a t. képviselő urakat mára összehívni, hogy tanácskozzunk, mit tevők legyünk ? Az élők jelenlegi kormány • elnöke, mint olvasom a „Napló“-ban, nem a többségi pártokból, hanem kisebbségből került ki. (Gyalázat! Alávalóság! felkiáltások.) Fejérváry Géza báró táborszernagy (Mozgás minden oldalon.) már harmadizben van megbízva, jóllehet a t. Ház egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott neki. (Óriási zaj.) Erőszakossága miatt, ezerféle faját. Minden keresménye oda megy adóba. Sőt nem is elég. Pár esztendő alatt utána vándorol az egész szerzemény. Ő meg mehet családjával együtt, a merre a szemével lát. Ott állunk, hogy az egész országban innen is, onnan is inségmunka után kiáltoznak a kormányhoz. » Pestvármegyénkből is másfélév előtt járt fent egy deputáció a Tiszakormánynál. ínség!! . . . Pár évtizeddel előbb nem ismertek ilyet Magyarországon. Ha sáskahad, vagy dögvész pusztitott, ha az elemi csapások tüntetették a zöldelő mezőket, még akkor is volt neki az előző évekből egy kis tartalék, nem kellett félnie az éhenhalástól. Ma megfeszített szorgalom és munka után sem képes megszerezni, a mi élete fentartására szükséges. Nem, mert ma a sáskahad nemcsak egyszer-máskor látogatja meg, hanem mindig a nyakán ül. Az uzsorások, a végrehajtók és a kereskedelem piócái. No meg a pálinka. Veszettebb dolog ez millió sáskánál. A jogot sem úgy szolgáltatják a szegény embernek. Csűr és-csavarással, intrikákkal könnyen kijátszák. Nincs pártfogója, nincs tanácsadója. Papjához hiába fordul: annak nem hivatása a törvényismeret. Jegyzőjéhez meg nem mer fordulni, mert az még rosszabb, ha hozzá fordul. Hisz a jegyző a bankok, bankárok barátja, nem az övé. így megy aztán tönkre és jut Amerikába.Pedig hányán jönnek ma onnan vissza üres marokkal. szinte a csodával határos, hogy még tartja magát. Mindenesetre idők jele, hogy ily nyomorúságos állapotok fordulhatnak elő Magyarországon. (Általános helyeslés.) Napirend tárgyát képezi: A képviselőház határozathozatala a törvénytelen kormány politikájáról s az erről szóló jegyzőkönyv közöltetik Justh Gyula elnökkel és a koalícióval. (Helyeslés.) Napirendhez kiván Tisza Kálmán miniszterelnök szólni. Tisza Kálmán miniszterelnök : T. Ház ! (Halljuk ! Halljuk!) Az uj parlamentben még nem voltunk . . . Bartha Miklós: Én most is a helyemen ülök, jóllehet Lovászy névjegyét látom itt, Tisza Kálmán: De hisz nem azért jöttünk ide, hogy az én általam alapított uj országházat megtekintsük, hanem azért, hogy a felforditott parlamenti rendszerről s a valóban roppant súlyos helyzetről tanácskozzunk és eme határozatunkat közöljük az élőkkel. (Helyeslés.) Minket most már pártszempontok nem különítenék el egymástól. Gsanády Sándor: Hát az átkos közösügy, meg a bihari pontok ? (Derültség.) Tisza Kálmán : Gsanády bátyám téved, inert mind a kettőt a földön hagytuk. (Általános derültség.) Azért említettem, hogy minket nem különítenek el pártszempontok, mert abban az országban, hol jelenleg szellemünk él, együtt van ma már ellenség és jó barát s minden gyűlölködést a földön hagyott mindenki. (Élénk helyeslés.) A földi kormány, mely Pista fiam
