Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-03-01 / 9. szám
Váci Hírlap 2 megölő légnemű anyagra van szükségük, a mi a kilélegzés által eltávolodik, a mi a rothadás következménye a bomlásnak indult szerves anyagoknál, a szénsavra. Ezt szívják fel leveleik által és csodálatos! éltető levegőt lehelnek ki titkos pórusaikon, az élenyt, a mely nélkül megint emberi, állati élet lehetetlen. Felemlítek egy igen érdekes példát. Berlinben, Poroszország fővárosában valami tizenöt esztendővel ezelőtt óriási volt a halandóság. Az okot a kutató emberi szellem gyorsan felfedezte. A nagy város csatornáit a várostól messze eső anyaggödrökbe vezették és a szétterjedt csatornalé ott poshadt, romlott mindaddig, a mig a nyári hőség elpárologtatta. Az elpárolgott rossz levegő egy-egy erősebb szél által bevitetett a városba, a melynek levegője — mint általában a nagyvárosoké — amúgy sem volt jó és természetesen megfertőzte azt. Akkor jutott valakinek eszébe, hogy ez a lehetőség is fenállhat. Tanácskoztak, gondolkoztak, óriási költségekkel terveket dolgoztak ki a csatornalé egészségtelen felbomlásának megakadályozására. Ekkor egy jó német tudós azt mondotta: A mit eddig terveztek szép, de nem jó, ültessen a város erdőt a mocsarak körül, azokon beljebb létesítsenek kereskedelmi kerteket és a veszély meg fog szűnni! így is lett s ma Berlinben a halálozási arány egyéb nagyvárosokéhoz hasonlítva minimális és Berlin ezenkívül oly közgazdasági tényező birtokába jutott — mert a csatornalé a kereskedelmi kertekben öntösaraztam már ki, de csak azért, mert el voltam foglalva. Az első mulatságomról nem nyilatkozom, nem azért mert nem lett volna oly kedves, de azt mondhatom magának,' hogy nagyon, nagyon boldog leszek, ha mindegyik mulatságom, melyen részt veszek, úgy fog sikerülni, mint az első. ív dny os Marosa. Minden gondolkozás nélkül válaszom : legjobban szeretem a mászka-táncot. A nótám ... a nótám egy : őszi rózsa, szegény őszi rózsa .. . Milyen gondolattal mentem az első mulatságomra, hát vegyes érzelmekkel. Se nem csalódtam, se nem örültem. Táncost pedig kikosaraztam eleget rövid idő alatt, mióta a tánctermekben megjelenek. Miért, kérdi, mert hát muszáj volt. Többször foglalkozva voltam, többször meg a táncos ifjú nem tetszett. Szólt és táncosa karján el 1 ibbentett. Ifj. Olló Józsefné. A nótám régi, de jó : Csak egy kis lány van a világon . . . Táncom a valcer. Az első mulatságomra azzal a gondolattal mentem, hogy jól fogok-e mulatni és megtalálom-e az ideálomat? Hát aztán (és itt szerelmes pillantást vetett a mellette ülő fiatal férjére) megtaláltam. (Most aztán Ottó Józsi volt boldog és én nem zavartam tovább boldogságukban az ifjú párt.) Preszly LinusJca. Legkedvesebb nótám Huszka Jenő két kis erébje, legjobban szeretem csárdást. A ki zésre is felhasználtatott — hogy bátran lehet irigyelni tőle azt. íme, millió ember életét, egészségét őrzi pár száz holdnyi erdő és ugyanannyi holdnyi terület konyhakertészetének növényzete. Itt a tavasz, ültessünk fákat, legyen városi ház udvara, minden község utcája fásitva és egészségesebb lesz a nép! Cenzor. Ivánka Pál akciója. Vác, febr. 27. Ivánka főszolgabíró terve, hogy járásokban népolvasóköröket létesítsenek s ezek bevonásával a járási közművelődési egyesületet alkossuk meg, élénk viszhangra talált. Mutatja lapunkhoz érkezeit felszólalás, de az alábbi két levél is, melyet, hogy a jó ügy iránt az érdeklődést fenntartsuk, majdnem egész terjedelmükben adjuk : Köszönöm lekötelező szívességét, melylyel kibocsátott körlevelét nekem is elküldte s igy feltételezte, hogy nem csak érdeklődöm az abban felvetett eszmék iránt, — de szükség esetén számíthatni is fog majd közreműködésemre. Üdvözlöm főszolgabíró urat a nép nevelésért rajongó lelkem egész melegével, a miért kezébe fogta a legmagasztosabb ideál zászlaját. De, — és ennek a nagyon fontos „de“-nek a kifejtését szeretném. Tizenkét év óta szolgálom a közügyet, nem csupán hivatalomban, szűk, kicsi keretben, hanem a legtágabb értelemben ; nemcsak elméletben igyekeztem megismerni társadalmi bajainkat s az általános népnevelés eszméjét felszínre hozott szociális viszonyokat, de személyesen részt véve a mozgalmakban, valamint intézmények létesítésében, melyeknek ma is vezetője vagyok — gyakorlatilag is szereztem tapasztalatokat. Ezen tapasztalatok alapján kimondom nyílt őszinkosarazásról és az első mulatságomról nem nyilatkozhatok, hisz még nem voltam bálban ! Presdy Olga. Legkedvesebb dalom a Bob herceg belépője, a táncok közül pedig a keringőt szeretem legjobban. Kikosarazni . . . nem, nem, soha! Az első mulatságomra azzal, a minden leány fejében megforduló gondolattal mentem: vájjon nem fogok-e petrezselymet árulni. Ulrich Károlyné. Legkedvesebb táncom a valcer, legkedvesebb nótám : Két gyöngye volt a falunak — és a banknóta. A legelső mulatságomra milyen gondolattal mentem? Ugyan, hogy kérdezhet ilyet, hiszen már fiz esztendős assszony vagyok, biz én arra nem emlékszem. Udvardy Erzsiké. Bármelyik táncot szeretem, de legjobban mindig azt, a melyiket jó táncossal táncolom. A nótám (ezt nagyon komolyan mondva): De ki tudnám panaszolni magamat. Táncost nem kosaraztam még ki, nem is akarok. Az első mulatságomról is nyilatkozzak? óh, azt. nagyon fényes, valami roppant nagy valaminek gondoltam mielőtt beléptem és úgy resz- kedtem, mint a nyárfalevél. De aztán . . . aztán jól éreztem magamat és bizony nem csalódtam egy mulatságomban sem. Velzer Álajosné. Azt hiszem, minden magyar asszonynak legkedvesebb tánca a csárdás. A nótám: De ki tudnám panaszolni magamat. Táncost nem teséggel, azt a legjobb és rég óta kiforrott meggyőződésemet, hogyha igazában célt akar érni a kormány a népnevelés terén, úgy mindenek előtt meg kell akadályoznia a munkásoknak bármi néven nevezendő szervezkedését és erélyes kézzel bármi nő ok alapján fel kell bontania a már meg lévő szervezeteket. Főszolgabíró úr, mint protestáns ember ismeri, a Bibliát s tudja, hogy az egyptomi szolgaságból kikerült népet Mózes nem vezethette az ígéret földére, hanem uj nemzedéknek kellett támadnia, nevelődnie. Tudom, hogy tervemmel — szemben találom magamat sokakkal, kik népneveléssel foglalkoznak s a kik tévesen értelmezik a humanizmust; — jag annak a betegnek, — ha orvosát annyira ragadja a humánus érzés, hogy kését, nem meri megforgatni a veszedelmes fekélyben. — A legveszedelmesebb fekélyek pedig a nevezettek, — no meg a kinövésekben gazdag sajtószabadság. Összeálltunk egynehányan és elláttunk 110 nyomorgó iskolás gyermeket egész évi élelemmel. hogy eljárhassanak az iskolába s tanulhassanak. A már felnőtt nemzedékkel mit sem lehet tenni, annál többet azonban a következő generációval: De ebben is csak a kormány tehet valamit azzal, ha elrendeli a 15 éves iskolai kötelezettséget s minden iskolával kapcsolatban a napközi otthonokat. Az ismétlő iskolák és tanonc-tanfolvamok fél batkát sem érnek; 15 éves koráig szakadatlanul kellene a gyermeknek iskolába járnia, hogy kiolthatlan maradjon lelkében az iskola hatása. Egy levélben csak nagyon röviden jelezhettem azokat az eszméket, miket évtizedes szakadatlan tapasztalat érlelt meg bennem ; remélem. hogy főszolgabíró úr alkalmat fog nyújtani ez eszmék bővebb kifejtésére. De bár tudom, hogy sokak előtt reaktionáriusnak tűnik föl gondolkozásom s igy nem csak megvalósítására, de még népszerűségre sem számíthatok, mindenkor megtudok es megfogok hajolni bármilyen törekvés előtt, mely igazán óhajtja a nép boldogitását. sokat kosaraztam ki. Az első mulatságomra azzal a gondolattal mentem, vájjon táncolok-e Ő vele ? És . . . és táncoltam vele ! Velzer Lajosné. Nem szeretem a táncot — — — Velzer Manci. A nótám: Lehullott az őszi rózsa levele, táncom : a boszton. Vermes Marianne. Az en nótám: Miért is szeretlek oly nagyon ... a legkedvesebb táncom a boszton és a csárdás, egyébként nincs tánc, melyiket ne szeretném. Az első bálomba nagyon kedves érzéssel, boldogan mentem, hisz a tánciskolába én voltam a kis bálkirálynő. De aztán itt volt az első csalódásom is. Képzelje, a négyes táncosom nem jelent meg és egy másik táncossal kellett táncolnom. De nem csalódtam az elsőben mulatságomban sem, sem a többiben. Walla Lászlómé. Nincs kedvesebb táncom a szupé csárdásnál, de csak azzal, a ki . . . A legjobban szeretem „A kis ablakom be van nőve virággal“ nótát. Ha pedig azt kérdezi, hogy sok táncost utasitottam-e el, ójje, bizony sokat, tőleg az udvariatlanokat (ilyenek is vannak.) Az első mulatságomat pedig szépnek gondoltam, szépnek, de bizony gondolataim, melylyel odajöttem, nem teljesedtek . . . y