Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-11-15 / 46. szám
töltsék be a szakértő-mérnöki állást, mert e nélkül többek közt villamos- világítás nincs — mind falra hányt borsó volt az. A bizottság halasztó viselkedése a közgyűlés iránt tiszteletlenség, nekünk pedig jóleső elégtétel Hollós főmérnök szakértői véleménye. Az ő kijelentése elitélése a bizottság fukarságának, megnyilatkozott rövidlátásának. íme az eredmény. íme a példa, hogy túzok módra, homokba dugott fejjel tovább városi politikát nem csinálhat a pénzügyi bizottságunk. Be kell vallania nyílt sisakkal s ezért helyt is kell állania, hogy legelőször is, ha húsz percenttel is emelkedik a pótadó, a mérnöki állás szervezése égető szükség, mert a nélkül a város érdekében megoldani a haladás kérdéseit nem lehet.-----------Végezetül pedig hagy nyújtsuk az elégtétel pálmáját Gindrich Józsefnek és a hengermalomnak. Ok legelső ajánlatukban kimondották, hogy ebben a városban belátható időkig haszonnal villamosvilágitást saját berendezkedés mellett nem lehet produkálni. Az ellenkező hangulat megnyilatkozása elől ki- ; térni kényszerültek, ajánlatukat visszavonták s két évig kellett várnunk, hogy a pénzügyi bizottság rövidlátása folytán megtudjuk, hogy igazuk, nagyon igazuk van ! Döntő lépés a járvány-ügyben. (A járvány-bizottság permanenciáiban.) Vác, nov. 11. A járvány-bizottság tizenkettedik gyűlését tartotta az elmúlt kedden. Tizenkét gyűlés, 12 hetet jelent, 12 hét pedig idestova három hónap. Permanenciának bizony hosszú idő kissé. Nem csoda hát, ha a bizottság páratlan türelme fogyásnak indult. Csávolszky József elnök megnyitván a gyűlést, kéri a bizottságot, hogy az eddiginél va- ' lami erélyesebb eszközről gondolkozzék. Mert a járvány az alkalmazott eljárás dacára sem akar szűnni. Dr. Hörl Péter városi orvos jelenti, hogy a múlt gyűlés óta 8 uj megbetegedés (előző héten 11) és 4 haláleset (előző héten is 4) történt. A 8 uj megbetegedés közül egy vesegyulladás és csupán elővigyázatból vétetett fel a vörheny esetek közé. A szülők tagadják a vörhenyt. E szerint az uj megbetegedések száma valójában csak 7. A Vöröskereszt-soron egy már véglegesen fertőtlenített lakásba köszöntött be újra a vörheny. Nem állapítható meg, hogy vájjon a fertőtlenítés volt-e tökéletlen, vagy pedig idegentől való ragályozás útján kapta ez a másik gyermek a vörhenyt. Az összes betegek száma a múlt hétről maradottak hozzászámitásával és a gyógyultak levonásával : 10. Szeles József kérdi, hogy az iskolákat, körülbelül mikor lehet megnyitni ? A szülők tömegesen ostromolják őt kérdéseikkel a tanítás megkezdése iránt. Csávolszky József elnök szintén kérdi a főorvostól, vájjon praeventiv intézkedésekkel nem lehetne-e megnyitni az iskolákat? Dr. Freysinger Lajos azt látja, hogy még husvétkor is itt fog tárgyalni a bizottság. Dr. Hörl Péter úgy véli, hogy ha csak a járvány teljes megszűntekor akarjuk megnyitni 2 Váci Hírlap áz iskolákat, akkor ma még nagyon távol állunk tőle. Ha azonban az alsóvárost külön területnek veszszük, akkor lehetne gondolkozni, hogy itt és a középvárosban mikor nyittassanak meg az iskolák. A felsővárosi iskolák megnyitásáról azonban semmi esetre sem lehet beszélni. Dr. Vadas József az altalános nyugtalanságot tekintve indokoltnak tartja, habár az eddigi intézkedések is kielégítők, hogy még erélyesebben lassúnk hozzá a járvány elfojtásához. Még 50 őr sem képes megakadályozni, hogy a beteg gyermekek hozzátartozói másokkal ne érintkezzenek. Az elkülönítés ma csak látszólagos. A járvány addig meg nem szűnik, mig a betegeket járványkórházba nem viszik. (Közbeszóiások: Majd a jövő évben!) A tovább fertőzés igy ki van zárva ; igy mer beszélni az iskolák megnyitásáról. Dr. Hörl Péter: Bárminemű járványnak csirájában való elfojtása csak úgy lehetséges, ha az első esetet azonnal izoláljuk járványkórházban. Ezen már gondolkoztak is, meg is nézték az Istenmalmát es a kertészlakást, de egyiket sem lehet megkapni. Egyetlen mód a jarvanykórház, de nincs. Kórházunk azonban van, ez megfelelne; de szomorúan kell konstatálnia, hogy a városi orvosokon kívül a többi orvosok nem küldöttek be beteget a kórházba. A járvanykorház tehát eddig is működött. Nagyon elfogadja Vadas kollégájának javaslatát, ehhez azonban az szükséges, hogy a meglevő intézkedéseket pártfogoljuk. (Dr. Vadas József közbeszól, hogy a kényszer- szállítást értette,) Ez bajos. Egy sz. kir. városban akartak ezt, a ministerium azonban minden intézkedést letiltott, mert a diftéria- rendelet nem vonatkoztatható a vörhenyre. A közönség megnyugtatása végett közli a Székesfehérvárról kapott adatokat. Ott a vörheny 1902. január 1-től szeptember közepéig szórványosan fordult elő, ettől 1903. aug. közepéig 379 megbetegedes fordult elő 121 halálesettel, a mi a megbetegedéseknek 32i)/0-a. Nálunk a folyó évben eddig vörhenyeset 317 esetben fordult elő, ebből meghalt 82. a halálozási százalék tehát 24. Ha a járványbizottság a kenyszerszállitást elrendeli, nagyon helyesen teszi. A kórházban van hely, csak beteget nem küldenek. Dr. Nagy Ármin a gyakorló orvosok reputációja érdekében szólal fel. Ha a belügyminiszter szükségesnek tartaná a kórházba szállítást, elrendelte volna. Ők bejelentik a járványos esetet, a többi a hatóság dolga. A városi kórházat nem tartja alkalmasnak. Csávolszlcy József elnök megjegyzi, hogy az elszállítás iránt való intézkedés tényleg nem tartozik a gyakorló orvosok hatáskörébe. Ez a hatósági orvos joga és kötelessége. A kolera idején a mostani kertészlakást használták járvány hórháznak és az teljesen megfelelt, kérdi, nem lehetne-e azt megkapni ? Dr. Zádor János polgármester: Ez irányban is történtek lépések. A főorvos kiment és mikor megmondta, hogy miért nézi meg a lakást, a kertész határozottan kijelentette, hogy inkább itt hagyja az állását, mert szerződése értelmében nem hajlandó kiköltözni. Erőszakkal pedig el nem távolítható. A kórházba szállításra vonatkozólag előadja, hogy a gyakorló orvosok a bejelentő lapon azt is kötelesek megjegyezni, hogy az elkülönítés megfelelő-e? Szükséges-e a kórházba szállítás? Felolvassa a székesfehérvári főorvos levelének egy részét: járványbizottsággá alakultunk, a diftéria-rendeletet alkalmaztuk, a betegeket járványkórházba szállítottuk, mire a belügymin. letiltó rendelete megjött, a járvány megszűnt. Dr. Lencsó Ferenc szerint, hogy a kényszer- szállítás mennyire fontos, a múlt bizonyítja. Elején jó lett volna. De ma már nagyon kényes kérdés, á nép elégedetlensége miatt nem is ajanlja. A fertőző anyag el van terjedve a városban, úgy hogy az eredmény is kétségeslenne. Az elkülönítés sem volt precizirozva: ez lett az összeütközések kiinduló pontja. Ha kimondjuk a kényszerszállitást, megjelölendő- a hatar, a melyen túl a házi elkülönítés nem megfelelő. Kalló Antal rendőrkapitány csak két helyet talált olyat, a hol az elszállítás nem szükséges. Az egészséges gyermekeket a legtöbb helyen elviszik hazulról, de hazajárnak enni. Több helyen bezárva találta az ajtót: a vörhenyes- gyermek egyedül maradt otthon, a szülő meg elment ki a piacra, ki meg munkába, ő a kivétel nélkül való elszállításnak a hive. A járványkóiházban legalább egy o.ivos kezelné az összes ragályos betegeket. Csávolszlcy József elnök határozatikig kimondja. hogy a bejelentett beteg felől a városi orvosok gondoskodjanak. Szintén az elszállításnak barátja. A székesfehérvári eredmény hatása alatt, ha nem is mondjuk ki az abszolút kényszerszállitást, de az eddiginél mindenesetre szigorúbban kell eljárni. Dr. Freysinger Lajos nem akar gyanúsítani,, de általános vélemény, hogy sok esetben titkolóznak, azért a kezönség megnyugtatása végett szükségesnek tartja, hogy a bejelentett eseteket a tiszti orvos azonnal nézze meg. A mulasztások a múltban súlyosak voltak. A járványbizottságban van a súlypont: az érdeklődés csekély volt. A tanítóság csakis azóta érdeklődik, (Nagy tiltakozás a tanítók közt) a mióta az iskolamegnyitás szóba került. A tanítók régen — mint Udvardy, Olgyay — a maguk buzgóságából érintkezésbe léptek a néppel és személyes tapaszlalataikkal segítségére voltak a járvány bizottságnak. Ez ma már elkésett. A tanácskozással ebben az alakban nem megyünk semmire. Vagy-vagy! Akármit csinálunk, de valahára már döntő lépésre kell elhatároznunk magunkat. A mint látja, a be- tegedések az iskolaköteles koron alul vannak. Talán a felsőbb osztályokat meg lehetne nyitni. A felelősséget azonban magára nem meri vállalni, azért indítványozza, kerestessék meg a hatóság, hogy közegészségügyi felügyelő jönne ki és annak javallata alapján intézkednénk az iskolák megnyitására nézve. Dr. Nagy Ármin a tanügy érdekében fontos mozzanatnak látja dr. Freysinger indítványát. Újpesten két év előtt a közoktatásügyi kormány kiküldöttje rosszalta a helyi orvos eljárását, hogy t. i. az iskolák bezárását javasolta. Tekintve, hogy a középiskolában semmi incidens nem fordult elő, szigorú óvintézkedésekkel a polgári iskola megnyitását lehetőnek tartja. Dr. Zádor János polgármester csatlakozik a Freysinger előterjesztéséhez. Annak a következő konkrét formát adja : A járvány-bizottság óhajtandónak tartja az iskolák megnyitását. A mennyiben pedig a felelősséget magára nem vállalhatja, kérjük az alispánt, hogy egy szakközeggel vizsgáltassa meg az itteni állapotot es határozzon az iskolák megnyitására nézve. Ezt a határozati javaslatot élénk helyesléssel a járvány-bizottság is magáévá tette. Dr. Hörl Péternek abbeli indítványát, hogy a járvány-bizottság ezentúl csak kéthetenként tartson gyűlést, Csávolszky József elnök felszólalására elvetették. Figyelő.
