Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-11-15 / 46. szám
Váci Hírlap 3 Helyi és vidéki hírek. Katonai lóversenyek. Vác, nov. 12. Három esztendő óta nem rendezett lóversenyt a helybeli huszárezred tisztikara s a múlt héten, hogy hire terjedt lapunk útján a 6. honvédhuszárezred lóversenyének, nagy érdeklődést keltett az. Nagyon sokan számon tartották a csütörtöki napot s délután egy óra felé népes vándorlás indult meg a Hétkápolna felé kocsin, biciklin, gyalog. Nem igen tudták a „cibilek“, hogy hol lesz a verseny s talán ennek tulajdonítható, hogy oly helyen foglaltak helyet, a honnan az összes futamokat, látták, de az eredményből senki sem tudhatott meg semmit, hacsak a célpontról, mely a Duna mellett volt, egy-egy tiszt nem hozott tudósítást, ismerőseinek. Két órakor valóságos kocsitábor állott a Hétkápolnától délre fekvő magaslaton, közelben mintegy 4—500 főnyi érdeklődő, köztük szép asszonyok, fiatal leányok, tisztek nagyszámmal Érsekújvárról. Budapestről. A fióktippelők, hogy ki lesz az első, sem hiányozlak s hogy néhányan a színházi látcsövet is elhozták : nem bánták meg. Hűvös, őszi idő volt. A versenyző tisztek is meleg kabátba öltözve ültek lóra, a közönség pedig nagyon meg volt elégedve, hogy téli felöltőt húzott. (Már a közönségnek az a része, a melyiknek van téli kabátja.) Nevezetesebb eseményekben nem bővelkedett a verseny. Csupán az első versenyben fordult le lováról az egyik tiszt, de baja nem esett. Az eredmény a következő : A szolgálati lovak versenye 3500 méterre. Első Vitéz hadnagy, második Darányi hadnagy, harmadik Ordódy hadnagy. Résztvettek 27-en. Draghunt steple chasse 6000 méterre. Első Rakovszky főhadnagy, második Tombátz főhadnagy, harmadik Scitovszky főhadnagy. Kilenc versenyző volt. Az utolsó szám az altiszti verseny volt 4000 méterre. Itt első lett Krajcsi őrmester, második Vérnél őrmester, harmadik Kovács őrmester. Mikor az altisztek csatakiáltasa a finiszben elhangzott, a kocsitábor felkerekedett s indult mindenki vissza a városba kocsin, biciklin, gyalog. A bírák : Marschall báró ezredes, Fur~ tinger, Thomka őrnagyok, Jóny es Brokés századosok kiosztották a dijakat s egy óra múlva csak a hatos számmal ellátott vörös zászlók jelezték a Hétkápolna alatt, hogy ott verseny volt. Este a tisztikar társasebédet rendezett a Kúrián, melyhez volt cigányzene, természetes tehát, hogy tánc fejezte be az érdekes és em- ! lékezetes napot. — Az uj kultuszminiszternél. A helybeli királyi siketnéma-intézet tanári kara küldöttségileg tisztelgett folyó hó 12-én dr. j Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség vezetője Borbély Sándor igazgató a váci intézetet, mint a mely majdnem 100 évig egyedül képviselte a siket- namák oktatását, jóindulatú figyelmébe aján- ! lotta a miniszternek, majd reámutatott az e téren újabb időben észlelhető fejlődésre és kérte a minisztert, hogy a siketnémák általános tankötelezettségének ügyét programmjába szintén vegye fel. — A miniszter kegyesen emlékezett meg arról, hogy az igazgatót személyesen is ismeri, az intézet múlt évi százados ünnepélyéről van tudomása és legelső kormányzati teendői közé sorozta, hogy az intézet meglátogassa. Bemutatva magúnak a küldöttség tagjait: Klis Lajos, Szotfrid József, Kegler Ferenc tanárokat: jó indulatáról biztosítva az intézetet, bocsátotta el a küldöttséget. — Vác remet© szobra. A monda azt tartja, hogy a mi városunkat egy szentéletű remete alapította, a ki a Naszálban lakott s Vácnak hívták. A kegyes alapítványi pénztár szép uj házán ennek a remetének emlékét örökítette most meg, midőn a ház káptalanutcai részén emlékszobrát fel áll i ttatt a. A remete szobra jól sikerült, a mellette álló szarvasról ezt nem mondhatjuk. Egy kissé bántja a szemet az is, hogy a remete is, a szarvas is roppant csokoládé színű, valamint egy cseppet sem tartjuk stilszerűnek az aláírást, a mely modern — szecessziós. Egyébként örvendünk, hogy a kegyesalapitványok pénztára ily emlékműre áldozott. Kapás Sándor fiatal szobrászunk munkája Vác remete szobra. — Köszönet az adományokért. Gróf és megyés püspök urunk névnapjának és a közelgő karácsonyi ünnepek örömét fokozandó fejedelmi ajándékozásai és segélyezései közben kegyes volt a tud. és szépirodalmi Líceumról is megemlékezni olyan módon, hogy a fölmerülendő költségek fedezésére száz koronát juttatott az elnökség kezéhez. A nagylelkű adományáért ezen úton is hálás köszönetét mond a Líceumi Bizottság. Püspök urunk egyszáz koronát utalványozott az Ipartestület elnökségéhez, hogy ez az elszegényedett iparosok felsegélyezésére fordíttassék. Az elnökség ez úton is hálás köszönetét tolmácsolja a kegyes adományért. — Ismét újabb terminus. A sorozás határnapjait újra kitűzték (hogy meglesz-e tartva, nagy kérdés). Az uj terv szerint Vácon december 7-ikén és 9 ikén, a váci járásban november 30-án, december 1. 2. 3. 4. és 5-én lenne a fósorozás. — Villamosvilágitásunk. Hollós József főmérnök szakértői véleményét e héten terjesztette be a polgármesterhez a villamos- világításról s a polgármester, mint a világítási ügyben kiküldött bizottság elnöke azonnal intézkedett, hogy péntek délutánra hivassák össze tanácskozásra a bizottság. A városi tanács tagjai hivatalból érdeklődtek az ügy iránt, a mi szerencse, mert ha ők nem jelennek meg, a bizottsági ülést meg sem lehetett volna tartani. mert Reítter Ödön kivételével a világítási bizottság egy tagja sem jött el. A^ ülést mégis megtaitották, nehogy ennek elmulasztásával húzódjék a világítás ügye. A polgármester ismertette a szakértői véleményt, mely összevetés után 36 ezer koronával előnyösebbnek mondja a városra nézve a Ganz-féle ajánlatot, a mely nagyobb telepet is épít a hazainál. Egész, bírálat tárgyává főleg a Ganz-féle szerződést teszi, melyen több pontot javítandónak vél s tübb uj pont felvételét kéri, egyben Ígéri, hogyha a szerződés megkötésére kerül a sor, jelen lesz a tárgyalásokon és felvilágosításaival iparkodni fog a város javára közreműködni. Végül kimondja, hogy a központi villamos telepet feltétlenül a Dunaparton levő sörház telkén kell megépíteni, mert ez központon van, innen sokkal kevesebb vezetékhálózatra van szükség, a Duna vize legjobb az üzemre s a szénszállítás is olcsóbb a Dunán. A szakértő táblázatos összehasonlítást is csinált a két ajánlatról, melyet sorra vett a bizottság. Legnagyobb érdeklődést keltette az évi kiadások és bevételek rovata. E szerint Ganz-nál 600 lámpánál 54114 K. 80 fillér a termelési költség, a bevétel csak 16096 korona, 1200 lámpánál 56151 K. 80 fillér kiadás, a bevétel 27392 K. , 1800 lámpánál pedig 58048 K. 40 fillér lesz a kiadás, a bevétel 38688 K, — A hazai ajánlatánál a bevétel és kiadás rovata még szembetűnőbb aránytalanságokat mutatja. Ha 400 lámpát instatáltak a hazai ajánlata szerint 57278 K. 84 fillér a kiadás, a bevétel 19352 K. ; ha 800 lámpa lesz 59943 K. 02. fillér kiadással szemben 24104 K. bevétel áll, 1200 maximális lámpa mellett pedig 61097 K. 62 fillér lesz a kiadás, a bevétel pedig csak 33856 korona. A megújító alap teszi drágává a világítást, mert évente 12-14 ezer koronát kell félretenni, hogy ha a gépek elkopnak, azokat ebből a félretett összegből pótolják. Szóval nincs rá eset, hogy jövedelme legyen a városnak a villamos világításból, de sőt, a mire nem számítottak, évente a 8—10 ezer koronát kell a világításra ráfizetni! Ha most azt vesszük, hogy a berendezkedés költségeit a mai világítási összeggel törlesztik, mégis rá kell fizetni 600 lámpa mellett 21 ezer, 1200 lámpa mellett 12 ezer, 1200 lámpa mellett négy ezer koronát, a villamos világítást a városra nézve nem mondhatjuk jövedelmező vállalkozásnak, sőt inkább olyannak, a mely ha reális gazdálkodás tárgyát képezi, még újabb megterheltetéssel jár a városra. A bizottság a felfedezésen sokáig tárgyalt s kimondottak, hogy az ajánlattevő Ganz-gyárt iparkodnak rávenni, hogy míg a telepet kezelni fogja, a megújítási alapot is fizesse. A bizottsági ülés végén érkezett dr. Freysinger Lajos, a ki azzal mentette ki magát, hogy nem ő vette át a bizottsági meghívót s így annak üléséről nem is tudott. A polgármester megígérte, hogy a pénzügyi bizottság keddi ülésében újra ismertetni fogja a szakértő véleményét, melylyel mi különben lapunk első helyén foglalkozunk. — Jelölés az elnökségre. Csütörtökön este tartotta az ipartársulat választmánya ülését, hogy a rendkívüli közgyűlésre az uj elnökjelölt személyében megállapodjék. Mint említettük, az iparosok közt két név került for- ga’omba : Schmidt Ferencé és Fedor Sándoré. Schmidt Ferenc azonban kijelentette, hogy csak akkor fogadja el Hafiner Ferenc örökét, ha megválasztatása egyhangú lesz. Az ipartársulat választmányának ülése e miatt hangos volt s arra törekedtek ott, hogy Schmidet egyhangúlag jelöljék. Fedor Sándornak, a jelenlegi alelnöknek pártja azonban fenntartotta Fedor jelöltségét is és ezért a választmány kimondotta, hogy mindkettőt jelöli és a közgyűlésre bízza, hogy szavazatának többségével melyik jelöltet emelje a tisztes elnöki állásba. — Csinosára Béda halála. Az irgai- masok helybeli rendházáról lobogó gyászt hirdet: Csinosára Béda György még egy hónappal is a váci rendház főnöke Egerben 42 éves korában meghalt. Gsincsara Vácon született 1861. nov. 13-án s 1878-ban lépett be az irgalmasrendbe. 1885. december 8 an tett ünnepélyes fogadalmat Budán. Volt Egerben, Budán és Pozsonyban főgyógyszerész, Pozsonyból ment házfőnöknek Kismartonba, hol két évig működött s innen Vácra került, hol hét évet töltött. Szülővárosában a régi rendház érdekében sok jót tett s általános tiszteletnek örvendett. Alig néhány hónap előtt ülte a rendbe való belépésének negyedszázados évfordulóját s ezt a napot családi ünneppé avatták a rendház tagjai. Nagy pártolója volt a váci iparosoknak s munkájukat mindig jól megfizette. A folytonos munka nagyon kimerítette erejét. Nagy nehezen rávették, hogy a Balaton mellé menjen pihenni, de alig egy hét múlva itthon volt már: nem tudott nyugodni. Betegsége rohamosan rosszabbra fordult, ezért a rend október elején hidegvizkúrára az egri rendházba küldötte. Innen érkezett a távirat, hogy a köztiszteletben álló házfőnök éppen születése napján demencia paralitika progresszi- vában elhunyt. Egerből szombaton szállították
