Váci Hirlap, 1903 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1903-04-26 / 17. szám
Váci Hírlap 3 Ezen részt vett Békéssy Béla huszárezredünk főhadnagya, 1902. év bajnoka, kinek a második csoportban három győzelme volt. A bajnokságot Mészáros Ervin hadnagy nyerte el, Békéssy Béla harmadik helyet foglalta el, a mi azt mutatja, hogy a főhadnagy ma Magyar- prszág legjobb vivócsapatában az elsők közt foglal helyet. Békéssy főhadnagy különben részt vesz Filótás Ferenc főhadnagygyal a most folyó magyar atlétikai szövetség vivó- bajnokságáért való küzdelemben is. — Nyári menetrendünk. Néhány nap még s benn leszünk az exlexben és a nyári menetrendben. Az államvasut igazgatósága kiadta már az uj menetrendet s ebből konstatáljuk, hogy a múlt nyáritól nem külömbö- zik ez. Az első vonatunk Budapestről 6 óra 52 perckor érkezik, tehát újságot korábban fogunk kapni, a mi a mostani zavaros világban mindig érdekes is lesz s nem áll be az uborkaszezon. Életbeléptetik a múlt nyári helyi gyorsot, mely 2 óra 15 perckor indul Budapestről s 33 perc alatt teszi meg az utat. Az éjjeli bécsi vonatra nem lehet ismét felszállni, de 30 perccel későbben (a mostani menetrendnél 10 perccel korábban) indul a zsolnai személyvonat. E korai indítás miatt főleg a szinház- és cirkuszlátogatók sapánkodhatnak. Budapest felé 5 óra 35 perckor lehet lesz menni s nyolc óráig gyors - egymásutánban jönnek, mennek a vonatok, sőt a ki ezeket elkési, mehet a 9 óra 8 perei gyorssal, vagy a 10 óra 4 perei leglassubb érsekujvári tejesvonattal. Jó változás a nyári menetrendben, hogy 9 óra 37 perckor és 10 óra 34 perckor este lehet Vácról visszatérni a fővárosba s nem kell lóhalálába futni, hogy a 9 órai gyorsot elérjék. A rendes vasárnapi és ünnepnapi vonatokat is életbeléptették, igy ezekkel van Budapestről 15 vonatunk, Budapestre 18 vonatunk. Egyébként a nyári menetrendet egészben lapunk hirtetései közt találják olvasóink. — A Lövőház és a Pokol. Ez a két hely úgy került most egymásmellé, hogy egyiknek sincs vendéglőse, bár mindenfelé kerestek. Mit vétettem én, hogy igy megbecstelenitenek engem ? — Fiam, ne tüzelj, hát nem azt mondtad, hogy Erzsikét nagyon szereted; hát az mit csinál, ha te elmégy ? — Azt tudom, hogy az mit csinál, ha én elmegyek; de mit csinálok én, ha el nem megyek! Mindenki künn van a csatamezőn, csak én ülök itthon a kemence mögött ? Én merjek aztán más ember arcába nézni? Nem! én megyek! Jól állt a fiúnak ez a vitézség. — Fiam, nem mész, van helyetted valaki, a ki örömmel, bátran megy; — a ki van még talán olyan vitéz legény, mint jó magad, forgatja a kardot úgy, a hogy te és nincs néki szerető fiatal kedvese, a kit elhagyjon. Nem te miattad megy, a ki megy, hanem a feleséged miatt. Ma egy éve ott lett volna a helyed az első sorban, én átkoztalak volna meg, ha nem kértél volna ott helyet magadnak, de ma?! . . . Gondold meg, azok a szép szemek; még ki sírja utánad ! — Hátha nem sírja ki, hanem kiég a szeme a szégyentől? — Ne félj, titeket nem Ítél meg senki . . . — Hát mi önmagunkat! — Ti itthon maradtok, érted, én akarom. Helyetted el megy valaki, a ki titeket > szeret, a ki azt akarta, hogy a mézet élvezzétek, a mit az Isten csöpögtetett a szivetekbe. Helyetted el megy valaki . . . De, úgy látszik, hogy nem sokáig tart az „ex- lexes állapot“, mert Bayer Adorján, ki ezelőtt a Csillagon volt, bevonul legközelebb a Lövőházba s a Pokolnak is akad korcsmárosa, mert egyik fiatal, törekvő borkereskedőnk szándékozik kivenni s a Pokolba itcést állítani. — Pestit felmentették. Pesti Ferenc volt tudvalevőleg a budapesti IV. kerület elöljárója, midőn Kecskeméti elkövettek világhírű sikkasztását. A nagy felzúdulásban nem csak a pénztárnokot és az ellenőrt, hanem Pestit is felelősségre vonták s az anyagi felelősséget mindhármukra kimondották., A belügyminiszter most hozta meg ítéletét s úgy a pénztárost, mint az ellenőrt megfosztotta állásától, mig Pestit teljesén felmentette. — Uj esküdtek. E héten volt a pestvidéki törvényszéknél májusi ciklusra az esküdtek kisorsolása. Városunkból rendes esküdtek lettek: Ileiniscli Richard kéményseprő, Fajcsik Mihály csizmadia (ez idén már másodszorsorsolják ki esküdtnek) Bercsényi Dezső lapszerkesztő és Bauer Mihály földbirtokos. A pótesküdtek közé dr. Lengyel Soma ügyvédet és Alberty Ferenc magánzót sorsolták ki. — Halálozás. Nagyszombatban hosszas és ki nos szenvedés után halt meg dr. Szekeres Oszkár pozsonyvármegyei járási orvos, Nagyszombat városi képviselője 49 éves korában. Temetése e hó 33-án ment végbe osztatlan részvét mellett: a koporsó után tizenhárom apátián gyermek haladt. Az elhunytban Szekeres István bátyját gyászolja. Ny. b ! — A sorozás elhalasztása. A törvényhozás rendkívüli állapotának következménye, hogy a honvédelmi miniszter immár harmadszor halasztja el az idei sorozást. Az erre vonatkozó rendelet a hivatalos lap keddi számában jelent meg, a sorozás legújabb határidejéül junius 2 ikát tűzte ki. A rendelet igy szól: Minthogy a folyó 1903. évben kiállítandó újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslat az országgyűlés által mind eddig meg nem szavaztatott s igy most már nincs kilátás arra sem, hogy az idei fősorozás ez évi május 4-ével — Ki az a valaki ? Az öreg büszkén csapott öklével feszülő mellére. — Én vagyok az. — Apám, apám! —- No, no, én megyek, punktum. Erzsikének mondjuk, hogy most a vén sasokat viszik, a fiatalokat csak akkor, majd ha szorul a kapca odakünn. Pál hagyta, hadd rendelkezzék az öreg, ő majd tesz a saját feje szerint. Bejött már a konyhából az asszonynép. Az öreg elkezdett tréfálkozni. — Erzsiké leányom, szereted-e a huszárokat ? — Szeretem-e, édes apám ? de még hogyan ? — Hát te Rózsikám, szentem, szereted-e? — Attól függ, hogy milyen; ha olyan volna, mint édes apám uram ! — Olyan lesz, akurátusan olyan lesz csá- kós, tarsolyos, nyalka huszár lesz. A leányok oda perdülnek az öreg köré a medveirhára. — Mondja, mondja, mikor jön? — kérték az apát. — Óh, majd én azt megmondom előre ! Egyszerre csak, hipp-hopp, itt terem, ugy-e, Pali fiam ? Pali nem is értette meg a kérdést, csak ráhagyta, hogy : úgy, úgy! megkezdhető és ez évi junius hónap 20-ig terjedő időtartam alatt befejezhető legyen, ezennel elrendelem, hogy az ez idei fősorozás egyelőre és további rendeletemig ismételten elhalasztassék. Miután azonban az ez évben kiállítandó újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslat a törvényhozás által talán mégis akként és oly időpontban fog elfogadtatni és törvényerőre emeltetni, * hogy annak alapján az immár több ízben ismételten elhalasztott ezidei fősorozás ez évi junius 2-ától julius 25-ig terjedő időszak alatt végrehajtható lesz : ennélfogva fölhívom a törvényhatóságot, hogy az ez évi ujoncozási utazási és működési tervezeteket az illetékes cs. és kir. hadkiegészítő kerületi és honvédkiegészitő-parancsnokságok- kal egyetértőleg, ismételten s oly módon állapítsa meg, hogy az ezidei fősorozás esetleg a folyó évi junius 2-tól folyó évi junius 25-ig terjedő időtartam alatt legyen foganatosítható és végrehajtható. — A vöröskereszt közgyűlése. A magyar szent korona országai vörös-kereszt váci fiókegylete április 26 án (vasárnap) délután négy órakor tartja évi közgyűlését Csá- volszky József elnöklete alatt. A tárgysorozat ez lesz: 1. Elnök jelentése. 2. Pénztárnok jelentése. 3. Számvizsgálók jelentése. 4. Jelentés a szegénykonyháról. 5. A választmány nak választása. 6. Indítványok. A gyűlés helye: ovoda. — Gazdatiszti gyűlés. Az országban működő és körülbelül nyolc ezerre tehető nem okleveles gazdatisztekre nézve az úgynevezett „Gazdatiszti törvény“ felette sérelmes helyzetet teremtett. Az ország tevékeny polgárainak, ha a sérelmes törvény életbe lép, valósággal ki van zárva a gazdatiszti pályán való maradhatásuk, csak azért, mert gyakorlatilag szerzet tudásukat oklevéllel bizonyítani képtelenek. Sérelmeik orvoslását az egyesülésben vélik legjobban keresztül vihetőnek és ez okból gróf Szapáry Pál elnöklete és Szluha István országgyűlési képviselő, valamint dr. Kovách József szabolcsmegyei földbirtokos alelnöklete alatt a „Gazdatisztek országos Nyugdíj és álAz asszony észrevette, hogy valami bántja az urát, hozzá ment. — Mi baja kigyelmednek ? — Semmi édes lelkem, semmi; gondolkozom, azaz, hogy . . . eredj csak ki egy kicsit, majd utánad megyek. Az asszony még tett, vett egyet-mást a szobában, azután kifordult a konyhába ... Pál követte. — Édes asszonykám, apánk azzal a hírrel jött, hogy háború lesz s nekem el kellene mennem. Erzsiké szemei nagyra nyíltak, arca olyan volt, mint egy ijedt őzé. Pál folytatta: — Nem engedi, hogy én menjek. A nő arca ennek hallatára nem árult el semmi örömet. — Azt mondta, hogy ő megy el helyettem: ő, a hatvan éves öreg. Azt mondja, hogy nekem itthon a helyem, te melletted. Én nem akartam. Az asszony nem mert az ura szemei közé pillantani, lenézett a földre. Egyszerre rettegés lepte meg: hátha elfogadja az apa ön- feláldozását? hátha! — De ugy-e, mégis csak elmegy kigyelmed? — Ugy-e, ugy-e! Te is azt mondod, hogy menjek ? — kapott a szón Pál. _ Az én uram nem maradhat otthon a mikor nincs otthon a helye. _ Ezt mondtam én is magamban. Ugy-e te küldesz? Te mondod, hogy menjek?! — Én, én.
