Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)

1902-05-18 / 20. szám

Váci Hírlap 3 ban tették ravatalra, hol Szeles József zoko­gásra indító remek beszéddel búcsúztatta el a fiatal halottat, kit azután kikisért nyugovó helyére az a gyászsokaság, mely egybesereg- lett, hogy érzésével adózzék a megholtnak és családjának. Pauer Béla tetemeit a gyászházban szentelte be Schmidt János apátplébános fényes segéd­lettel és nagy gyászmenet helyezte örök nyu­galomra a korán elköltözöttet a középvárosi temetőben levő családi sírboltba. Napfény cikázott és törött meg a koporsó ércén, a circum dederum ba belecsattogolt a madarak násznótája, a tömjén ölelkezett a légkör balzsamával: a tavasz temette: a ta­vaszt. Ők már nyugszanak. Frissen hántolt sir- gödrök göröngyei borítanak rájuk örök békes­séget. Siri álmot pihennek és ha a tavaszi hangulat leszivárog a göröngyökön : tálán álomba ringatja porladozó sziveiket, folytatni az élet álmát, melyből a kijózanodást megérni nekik már nem adatott meg. És a kik sajgó sebbel térdeplik körül e fiatal sírokat, azok­nak keservein könnyitsen az a sok könny, mely minden érző szemben megcsillan, a mi­kor lehullani lát egy-egy életet, a mely még nem is élt ! — A budai zenede Vácon. A budai hires, neves zenede kiküldött bizottsága csü­törtökön délután városunkban járt és meg­tekintette a Lövölde helyiséget, hol junius 15 én a hangversenyt megtartják. Nikitits Sándor, Ulrich Károly, Bárdos Ernő és Bor­bély István a váci dalárda részéről, Dr. Fra- nyó István, Haidfeld Alajos és Miltényi Aurel pedig a lőegylet és a vadásztársaság részéről fo­gadtak és kalauzolták a nyolc tagú bizottságot, mely a zenede igazgatójából, a dalárda alelnöké- ből, titkárából, háznagyából és két választmányi tagjából állott. A budaiaknak igen tetszett a Lö­völde helyisége a mostani célra és mindjárt meg is állapodtak a teendők fölött. A rendes prog- rainmot a jövő héten már megkapjuk s akkor majd bővebben referálunk, hogy mi lesz ju­nius 15-én. — A telefonunk. A helybeli telefonunk, valamint a budapesti összeköttetés ügye a kereskedelmi minisztériumban fekszik s ha miniszterváltozások nem következnek be, úgy már bizonyára az építkezésről is hallottunk volna egyet-mást, mert Hegedűs Sándor ha­tározott Ígéretet telt a nála járt küldöttség­nek. Az építkezés ügye igy alszik s ma csak annyit tudathatunk olvasóinkkal és az érdek­lődőkkel, hogy a megoldás alighanem olyan lesz, hogy nem csak Vác, de egyidejűleg Nagy- Maros és Verőce is megkapja a budapesti ösz- szeköttetést. Mi nem irigyeljük s csak örül­hetünk, hogy a két nagy községet is belevon­ják a hálózatba, csak azt óhajtjuk, hogy e miatt a mi telefonügyünk megoldása ne szen­vedjen késedelmet. — Fényes esküvő. F. hó 11-én díszes esküvő folyt ie Budapesten Jézus Szent-Szive templomában, hol ugyanis dr. Gyarmati Vik­tor ügyvéd oltárhoz vezette Mauthner Lenkét, Mauthner Ödön cs. és kir. udvari magkeres­kedő leányát. A templom zsúfolásig megtelt a legelőkelőbb közönséggel, földbirtosok, a jogász­világ, a fővárosi tanács, kereskedők nagyszámú képviselőivel, nemkülönben a rokonság és jó barátok számos tagjával. Az uj házaspárt, nemkülönben az oly nagy mérvben közbecsü- lésben álló örömszülőket minden oldalról mele­gen üdvözölték. — A dunafürdő szemléje. Most pén­teken tartatott meg városunkban a szokásos évi uszodaszemle. A bizottság, mely a fürdőt megvizsgálta Dr. Zádor János polgármester. Kálló Antal rendőrkapitány, Bárdos Ernő v. fogalmazó és Gubatta Kálmán hajóskapitány­ból állott. Az uszoda most is, mint rendesen úgy közbiztonság, mint kényelem, szélszerűség szempontjából kifogástalanul van fölállítva. Szakértői állítás szerint fürdőnknek Pozsony­tól Budapestig nincsen párja. A vizsgálat után a bizottság átadta a vizi alkotmányt a nagy közönségnek, mely péntektől szabadon fürödhet, de úgy látszik, az égiek csak nem akarják megengedni. — Unalmas, ki a szót mindig magának akarja tartani, de viszont ki folyton hallgat: az előbbi szerénytelen, az utóbbi kémkedő- nek és alattomosnak tűnik fel. — Magadról keveset beszélj. — A szerénység nagyon kedves tulajdon­ság. — Ha tehetséged produkálására kéretel fel, ne légy unalmasan tartózkodó ; de azután ne légy tolakodó sem ; hosszadalmas se légy. — Tanuld meg eltűrni az ellenmondást, mert nagyon jó tulajdonság mások nézetei iránt fogékonynak lenni. — Vallási dolgokban, midőn valakinek szent meggyőződése ellenkezik a tieddel, ne vitat­kozz. — Ne közöld azt senkivel, minek elterje­dését nem óhajtod. — Saját ötleted fölött ne kaczagj. — Ha utcán, sötétben találkozol ismerő­söddel, lehetőleg ne szólítsd meg, mert hátha ismeretlen kíván maradni. — A társaságban mindenkor úgy jelenjünk meg, mintha félig idegenek volnánk, mert igy kímélni, tisztelni és felkeresni fognak. — Az embereket tetteik után Ítéld. — Hazádat, szeretteidet s magadat soh’se hagyd el. — Küzdj önmagad ellen és ne engedd, hogy szenvedélyeid uraljanak téged. — Kedélyed mindig vidám legyen. — Legyen önbizalmad. — Mindent el feled hetei, mindent leküzdhetsz. — Becsüld magad, ha azt akarod, hogy mások is megbecsüljenek. — Külsőd mindig tiszta, rendes legyen, ha mások nem is látnak, hiszen elég, ha magadat látod. Még családod, j láne cselédséged se lás­son rendetlen külsőben. — Mindig tarts szemed előtt egy olyat, ki fölötted áll s ki másoktól szeretve s becsülve lévén, neked is tetszik. — Ismerd jól valódi értékedet. — Fliúságod és gyöngeséged legnagyobb bizonyítéka, ha másoknak semmit, magadnak pedig mindent megbocsátasz; — mert épen ellenkezőleg kell tenned. — Magános óráidban vess önmagaddal szá­mot, mint legszigorúbb biró s megismervén hibáidat, igyekezzél azokról leszokni. — Mihelyt bizalmad van magadhoz, élni tudsz. — Fia a nőknél be akarod magad hízelegni, valami titkot közölj velük. — A nőt soh’ se szégyenitsd, vagy alázd meg. A pillanat diadalát hagyd nekik. — Sokszor ne hidd el, hogy a nőre valaki közömbös és ellenkezőleg. — Őrizkedjél egy hölgy előtt egy másikat, kit hasonló érdemes tulajdonságok díszítenek, dicsérni. Általában hölgyek közt ne igen tégy hasonlatot szemben. — A szűz szűzies kellem, a férjes nő mél­— Rákoscsabaiak panasza. Rákos­csabáról írják lapunknak: Az itt lakó katho- likusok sehogy sincsenek megelégedve dr. Gallovich Győző plébánossal. Sok helyen és számtalanszor adták elő már panaszukat és sérelmeiket, de elégtételt és igazságot mindez ideig sehol sem találtak. Most nem régen a katholikusoknak 15 tagú küldöttsége tisztel­gett a legilletékesebb helyen: Gróf Csáky \í-k- roly váci püspöknél, kegyesen kérve bajaik orvoslását. A püspök Ígéretéből kifolyólag sze­mélyesen fog eljönni Rákoscsabára ügyüket megvizsgálni, mely alkalommal a kerület na­gyobb községeiben is látogatást tesz. — Epilógus, (t.) Már valahol a hetedik határban kóborol Tespis asszony vándor- kordéja, de nekünk még a vasárnapi két elő­adásról van beszámolni valónk. Az örömteli ötletet ehhez főleg a délutáni előadás, neveze­tesen pedig Beregi Lujza vendégjátéka köl­csönözi. A kisasszonynak a vidéken jó hang­zású nevével gyakorta találkoztunk a fővárosi kritikák elimerése közepette is, mikor a Kis­faludy színháznak volt starja. Szereplése két­ségtelenül jelentős nívóra emelte azt a lezó- názott műélvezetet. Határozottan nemesre hiva­tott tehetség ki a „Cigány“ Rózsiját bele­mélyedt tanulmányozásra való komoly és élethű felfogással alakította. Lüktető átérzéssel, a szív és a lélek bársonyos melegségével ját­szotta meg szerepének minden részletét és csak sajnáljuk, hogy érdekes művészeti ado­mányai csupán a délutáni publikum lelken­dező tapsaiban találhatták bizonyítékukat és elismerésüket. Szomorúbb kötelességre nógat a tisztünk, mikor az esti előadásról is le kell adnunk vélekedésünket Az „Uj bor“ lőrének, elkövetője meg dérének bizonyult. Fagarast se érő fércmunka, melyben az ízléstelenség és ostobaság orgiákat űl. Bucsuzónak kínos volt,— emléknek meg gusztust rontó is lehet ! — Halál a messze idegenben. A magyar tengerpartról, Lussingrandéból jön a szomorú hir, hogy ott Vörös Iván, néhai Vörös Károly református lelkész fia ott meghalt. xMég az tóság, anya szeretet nélkül a nemesebb férfi- kebelben méltán ellenszenvet keltenek. — Fia akarsz feledni, képes lész rá. — Ne legyen szükséged jó barátokra. — A jellemes embernek kell, hogy bátor­sága legyen meghallgatni az igazságot, legyen bár az kemény és megrázkódtató is. — Fia meg tudod tartani, ne panaszkodjál. — Büszkeség, nyugalom, méltóság legyen ellenségeiddel szemben. — Légy elővigyázatos, sőt ha kell, bizal­matlan, — de ne mutasd. — Tudj megbocsátani. — Az alattad valók irányában tartsd meg ezeket: becsületesség, emberszeretet, méltóság, következetesség. — Ne bántsd azt, kinek magát védeni nem szabad. — Viselkedésed másokkal szemben, ne kü­lönbözzék az övékétől, tehát: büszke a büsz­keség ellen, hideg a hidegség ellen, barát­ságos a barátságosakkal. — Ne követelj azoktól műveltséget, kik ah­hoz nem juthattak. — A nagy világban a szív meleg hangját nem értik meg. — Nem ismerek nagyobb, bensőbb boldog­ságot annál, mint ha igazán, bensőleg és hí­ven szerettetünk. Huber József dr.

Next

/
Thumbnails
Contents