Váci Hirlap, 1902 (16. évfolyam, 3-52. szám)
1902-05-18 / 20. szám
4 Váci Hírlap őszön ment le az alig húsz éves fiatal ember, hogy gyógyulást keressen beteg tüdejére, de a tenger balzsamos, enyhe levegője nem gyógyította baját, csak elhúzta vele. Vörös Károly gyógyszerész, testvére utazott le Lussingran- déba, hogy az elhunyt ifjú végső tisztességéről intézkedjék. — Állatorvosi vizsgálati dijak. Darányi miniszter a marha-rakodó állomásokhoz szakértőkül kirendelt állatorvosokat utasította, hogy vizsgálataikat délelőtt és délután egyfolytában tartsák és fuvardijat az összes szállítók terhére csak egy ízben számítsanak, melyet egész napra 6 fél napra 3 koronában állapított meg. — Peták János. A „fehér elefánt-rend“ annak, ki Petákot nem ismeri! Ha pedig mégis akadna világtól elzárkózott ember, ki ne hallott volna róla, ismerje meg mostan, mikor saját elbeszélése után közöljük életrajzát: „ Kaptafa-csináló szülőktől származom, dacára annak, hogy mindig az volt a legkedvesebb nótám, hogy „rózsa bokorban születtem...“ A napvilágot 1836-ban akartam először meglátni s itt kezdődnek már csalódásaim. mert alig hogy kinyitottam szemeimet mindenütt csak vizet és vizet láttam — lévén akkor iszonyú árvíz — s éppen innen van az, hogy azóta sem tűrhetem a H. O.-t. iskoláimat az agyagbanya-, nagytemplom- és a füzes körül végeztem. Atyám papnak szentelt, de pályaválasztásom eldöntésénél nézet- eltérések származtak közöttünk, a mennyiben én elsősorban gyenyerális akartam lenni s csak másodsorban tetszett a papi pálya, de itt is egyenesen a püspökségnél akartam kezdeni. Hosszas tárgyalás után oda lyukadtunk ki, hogy maradjak én csak a kaptafánál. Mint ifjú kaptafa-csináló a Bach korszakban fölcsaptam hadi tengerésznek, hol 13 évig szolgáltam s ezalatt bejártam kétszer a nagy világot. Maxmillián császárral, ki admirálisom volt, megfordultam Mexikóban s itt jobb lábamon nehéz sebet kaptam, úgy, hogy majdnem én is ott hagytam a fogam fehérét. Három évig laktam Kairóban, hol én voltam az, a ki a kaptafa-csinálás művészetét bemutattam és meghonosítottam, a miért örök emlékül valami kalifa félétől egy remek kivitelű réz kávéőrlő kaptam, melyre mindig büszke leszek. Hazajövet hozzáfogtam régi mesterségemhez s ettől fogva különös előszeretettel viseltettem a mágnás világ lábai iránt. Peja- csevich, Edelschheiin Gyulay báró. Lukács Béla, az újabbak közül Tisza Pista, br. Vay, br. Fejérváry stb. kaptafái mind az én kezem munkái voltak. Még most is ha néha néha bemegyek Pestre a mágnás kaszinóba a kund- saftokhoz, az inas majdnem kezet csókol, Tisza Pista pedig rögtön fölkel a kártyaasztaltól s örömittasan szőrit keblére, hogy „no Peták bátyám csakhogy megint láthatom !“ A mi politikai hitvallásomat illeti, törhetetlen függetlenségi 48-as vagyok, miről mindenki meggyőződhetett, mikor a választások alkalmával láthatta kalapom mellett a félméteres vörös lószőr bokrétát, avagy talán hallottak is, mikor gróf Ráday és báró Prónay mérkőzése alkalmával kürtősöprő ruhába öltözve hogyan csaltam át a kormánypárti táborból 300 szavazót. Mesterségemhez a sírig hű maradok, pedig már nem egyszer ajánlottak fel jövedelmező vice-házinesteri állást régi kundhaftjaim. Két kitüntetésem van a párisi és a budapesti kiállításokról s mégis akadnak emberek, a kik azt mondják rólam, hogy egész anar- kista vagyok. Életemnek egyik nevezetesebb momentuma tegnapelőtt vágott be, mikor is 66 éves koromban ismételten s talán nem utoljára mondhatom, hogy ainigy is nagy családom egy uj taggal és pedig trónörököss szaporodott. Végezetül megemlítjük, hogy Peták kijelentette előttünk, miszerint aranyérdemkeresztért óhajt folyamodni, mert nem gyakori eset, hogy egy 66 éves ember hatodik katonának való gyermekkel szaporította a hazát. — Uj önkéntesek. A csütörtökön tartott budapesti utóállitáson besoroztattak mint egyévi önkéntesek Matusik Mihály irgaimas- rendi gyógyszerész az egészségügyi csapatiioz, Becsey Nándor műegyetemi hallgató pedig valószínűleg a tüzérséghez. Ugyanitt említjük meg, hogy Krakker Kálmán jogszigorlót az illetékes hadkiegészítő parancsnokság, illetve a honvédelmi miniszter a cs. és kir. 32. gyalogezredtől, hová már be volt osztva, a m. kir. budapesti 1. honvéd huszár ezredhez helyezte át. — Beöthy László. Egy szépen indult karriérnek állott, útjába az az esküdtszéki tárgyalás, melyet Beöthy Lászlónak a nemzeti színház igazgatójának panaszára tartott a budapesti esküdtszék s a vádlottat, Liptai Károly hírlapírót a bíróság felmentette. Néhány napra rá Beöthy lemondott állásáról s most lemondott tiszti lángjáról is. A nemzeti színház volt igazgatója a váci hatodik honvédhuszárezred tartalékos hadnagya volt s a honvédség hivatalos lapja szerint rangjáról való leköszönését most elfogadták. A kötőszövőgyár kibővítése. A helybeli kötőszövőgyár annyira túl van halmozva állandó munkával, hogy kénytelen már helyiségeinek kibővítéséről gondoskodni. Egyelőre a fölszinti irodahelyiségeket, melyek két nagy teremből állanak, foglaljak le munkateremnek s az irodákat a tisztviselői lakás földszintjére helyezik át. Később, ha a munka növekedni fog, újabb építkezésekbe kezdenek. — Lovak betegsége. A városi állatorvos f. hó 16-án egy igen ragályos és fertőző betegséget észlelt Tóth Ferenc kisváci fuvarosnak megdöglött lova boncolásánál. A ló takonykórban pusztult el, a miért is figyelmezteti a hatóság mindazokat, kiknek lovai az említett lóval érintkezhettek, hogy állataikra vigyázzanak s ha esetleg valamit észlelnek rajtok, inkább vizsgáltassák meg idejekorán, nehogy az egész város területén elterjedjen a ragadós betegség. Jól tennék gazdáink, ha betegedés esetén lovaikat azonnal bejelentenék a rendőrkapitányságnál, mint a hogy ezt a törvény elő is írja, mert ilyen esetben a hatósági állatorvosnak kötelessége a betegeket meg. vizsgálni díjtalanul, miután csak ő van hivatva arra, hogy eldöntse, vájjon nincs e ragályos haj jelen. — Vác állami állatorvost kap. Mint értesülünk, a földmivelésügyi minisztériumban véglegesen elhatározott dolog, hogy városunk az állami állatorvost megkapja. Hir szerint az uj állami állatorvos kinevezése sem késik már soká. Ez esetben a város folyamodni fog a miniszterhez, hogy méltányos díjazásért a vágóhíd vezetését az uj állatorvos vegye át. — Elitólt betörők. E miékezetes, hogy 1901. szeptember 3-án özv. Korpás Ferencné lakására nagy vakmerőséggel tört. be Varya László 19 éves péksegéd, mig künn, a ház alatt ma is ismeretlen társa őrködött. Mikor az összecsomagolt ruhákat az ablakon kidobta, vették észre a betörést és Vargát a rendőrség elfogta. Közben még az a bűn is kiderült rá, hogy egy szép augusztusi napra esett hetivásáron Jánosi Istvánná kocsijáról több tárgyat ellopott s ezek közül a vasneműeket néhány garasért eladta Jarmer József kovácsnak. A pestvidéki kir. törvényszék nem régiben tárgyalta Bánó József elnöklete alatt a bűnügyeket s Vargát négy hónapi fogházra, egy évi hivatalvesztésre s politikai jegainak felfüggesztésére ítélte, mig Jarmer Józsefet tiz korona bírsággal, behajthatlanság esetén egy napi fogházzal sújtotta. Az elitéltek nem felebbeztek. — A drégelypalánki vasút. Tudjuk, hogy a drégelypalánk — váci vasút létesítése, bár több nógrádmegyei község visszavonta a megszavazott segélyt, mert a vonat nem Verőcére fut be, a váci és megyei anyagi támogatással biztosítva van, úgy, hogy a nyár végén alighanem bele foghatnak az építésbe. A vasút építéséhez egy berlini bank igen olcsó törlesztéses kölcsönt ajánlott fel s a vállalkozók azt el is fogadták. Most arról értesülünk, hogy a berlini bank az építendő vasútvonal megtekintésére Vacra utaznak. Jövő hét péntekjén jönnek városunkba az engedményesekkel s be fogják járni a vonalat. — Szegény kivándorlók ! A kormány figyelemmel kísérli az egyre fokozódó kivándorlást s minthogy erélyesebb rendszabályokhoz nyúlni nem tud, legalább figyelmezteti a kivándorolni szándékozókat, hogy mely helyeken, városokban nincs munka. Most leirt a megyéhez s a megye útján megkapta városunk is a belügyminiszter sorait, hogy egy lelketlen ügynök Frankfurtba csalt ki 70 kivándorlót, kik ott munkát nem kaptak, ezért éheznek. A miniszter figyelmezteti a kivándorolni szándékozókat. hogy az ügynököknek ne üljön fel s főleg Németországba ne menjen, hol fölös számban vannak úgyis munkások. — Csikótenyésztés. Grófpüspökünknek tudvalevőleg kedves passzióját képezik a lovak : az ő hires orosz ügetőinek messze vidéken nincs párja. Eddig minden lovát ige- genektől, idegen helyen vásárolta, most elérkezettnek látta már az időt, hogy nagy gazdasága csikókat neveljen. Ezért a hétkápolna alatt levő gyakorló tér szélén csikóistállót építtetett, mely majdnem készen áll. Nemsokára anyakancákat állítanak be s ez az istálló fogja ellátni néhány év múlva az uradalom lószükségletét. — Gyermekbetegségek Kisvácon. Szeles József református lelkész, mint a református iskola iskolaszeki elnöke bejelentette a városi tanácsnak, hogy a kisvaci iskolában több rizlis megbetegedés történt s vájjon nem iartja-e szükségesnek, hogy az iskolát bezárják. Dr. Hörl Péter városi főorvos vizsgálatot tartott s a szülők megnyugtatására is kijelentette, hogy a betegségnek nincs járványos jellege, ezért az iskolák bezárása nem is szükséges. A városi tanacs különben megbízta a főorvost, hogy továbbra is éber figyelemmel legyen a kisváci gyermekek egészségére s ha járványszerű betegséget konstatál, úgy az iskolák bezárásáról azonnal tegyen jelentést. — Vízbe fúlt lovak. Végh Mihály szo- kplyai pataki molnár látogatóba jött leányához, ki Sslovik Flóriánnal, a Büki tulajdonosánál van férjnél. Vígan ültek ebédhez s a gazda meghagyta kocsisának, hogy a lovakat mossa meg a Duna hullámaiban. A kocsis nem tudta, hogy a Bukinál milyen mély a viz, behajtatott s csakhamar a gyors ár elkapta a kocsit is, a lovakat is. A fiút nagy segély- kiáltozásaira szerencsésen kimentették, de mind két ló a Dunába veszett. — Veszettségben meghalt fiú. Orvosokat igen érdekli az a szomorú eset, mely a héten történt városunkban. Benke Ferenc tizenkét éves fiú, egy kisváci földműves fia,, megbetegedett és dr. Hörl Pétert hívták hozza. Hátgerincfajdal makrói panaszkodott s nem sokára dr. Hörl Péter megállapította, hogy a boldogtalan gyermeken a veszettség tört ki. A nyala
