Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-12-15 / 51. szám

VAGI HÍRLAP

mielőtt valami maradandót alkothattak volna a vidék javára, letűntek a szereplés színpadjáról. Változnak a kormányok, változnak a programmok és eshetőségeknek van kitéve minden, a minek a politika az éltető eleme.

Igaz, a mai rendszer megteremtői erősen és szilárdan ülnek helyeiken. A vidék sokat és jót várhat tőlük. De ha azt akarjuk, hogy a vidék' érdekeinek mindenek fölé való helyezésének tudata gyökeret verjen ott, a hol az ország sorsát intézik; ha azt akarjuk, hogy változó kormányok és programmok dacara szilárdan megmaradjon az elv, hogy a vidék érdekeit kell legelső sorban előmozdítani, mert ez a haza: akkor meg nem szűnő buzgósággal és országszerte egyöntetű agitációval kell arra törekednünk, hogy ezt elérjük.

Az ilyen agitációt eddig elmulasztották. Valljuk is a karát.

A főváros túlságos kedvezményezésének hátrányait érezte eddig az egész vidék s midőn a kormány ezen hibából némileg kigyógyult, beleesik a másikba, egyes nagyobb vidéki városok kedvezményezésébe.

Az ipari, gyári vállalatok, állami intézmények összezsúfolása oly helyeken, a melyeknél alkalmasabb és célszerűbb kisebb város száz és száz van, mindennapi dolog. Történik ez minden rendszer nélkül, a mennyiben nemcsak az egynemű, egy terrmészelű vállalatok koncentráltatnak bizonyos helyre, a mint ez iparilag fejlett országokban tapasztalható, hanem össze-vissza a legellentétesebb létfeltételeket igénylő vállalatok.

Ez baj, mert bár erősebb, nagyobb

2

Apocalypsist. Patmo város a magaslaton, a hol egykor sz. Pál dörgött és nyújtott.

A mélységek világa, a tengeri moszatok és zuzmók, tömött, rakott telepe fölött járunk. A mérónnal megmérhetjük a mélységeket, de nem fürkészhetjük ki a rejtelmeket. Találóan mondja Moore

» . . . Lenn a tenger fenekén.

Virágok nyitnak, miket senki sem lát,«

Számos sziget következik, inkább lebeg Görögország és Törökország között, egyikhez sem tartózik, de az olajfa ültetvények utáni adó el nem maradhat, Pythagoras szülőföldje azt, Törökországnak fizeti. Valamikor Polykrates zsarnok hajtotta be az adókat itt, a hol korlátlanul uralkodott. Ciprusok erdői gyönyörködtetik a szemet. Iierodot, a történelem atyja és Anakeon, hires lantos költő, szerettek itt tartózkodni.

A virulásba vont Chios-sziget partját oldalt kapva, Ghios-városra esik a tekintet továbbá. Ama hét város közé tartozik, mely erősen vitatta egykor, hogy falai között látott Homer, első napvilágot.

Ifjúkorom eszményei fűződnek a napsugaras görög földhöz.

Ki győzné előszámolni a hires görög szigeteket? Ki tudná elmondani évezredek óta a sziget-csoporton hány harcot vívtak már?

Szmirnát csak a tenger világításában láttam

központok létjogosultságát elvitatni nem lehet, egészséges, helyes irányú fejlődésről csak ott lehet szó, a hol a főtagok mellett az ország, állam kisebb tagjai, sőt sejtjei is harmonikusan, összehangzóan fejlődnek.

Ezen összehangzófejlődésre, az ország vidéki kisebb városaiban az ipar és kereskedelem előmozdítására az újabb időben jóformán semmi sem történt.

Ezen nemtörődömségnek tulajdonítható, hogy a kisebb városok kereskedelme és ipara rohamosan visszafejlődik, forgalma óriási módon hanyatlik.

Városainkban pl. a kereskedelem s részben az ipar a tönk szélén áll. Még néhány év s az a kevés számú kereskedő, ki a múltban szerzett vagyonával felszínen tartja még magát, kénytelen lesz visszavonulni, hogy vagyonának romjait megmentse.

A forgalmi eszközök fejlődése a központosító gazdasági politika mellett valóságos levezető csatornává vált, mely a gazdasági összes erőket a kedvezményezett nagyobb városokba tereli A végtagok, a vidék vérszegénységben szenved s pusztulásnak indult.

Ezen kétségtelenül fenforgó betegségen csak egy orvosság segíthet, ha a gazdasági élet irányzásába befolyó tényezők az eddigi minden áron központosító iránytól eltérnek s a főváros és nagyobb vidéki városok mellett a vidék,, a kisebb városok jogos érdekeit sem mellőzik.

Hiába erős a fa törzse, ha gyökerei betegek, ideig-óráig hozhat virágot, sőt gyümölcsöt is, de előbb-utóbb pusztulásnak kell indulnia.

Ezen állításnak igazságát előbb-utóbb

az ázsiai parton. Tróját pedig klasszikus tájával — álmomban.

Mikor a hajnal pirkadása magát fölverte, csendesült a hullámjárás. A felcsapott hab tajtékzása eloszolván, hajónk vígan szeli a vizeket,. Jól állva a tengert, nem volt köztünk tengerbeteg.

A Dardanellák torkolatához érünk s ott nyugtot tartunk. Lemegy a kapitány hidjáról. A meddig az iratváltás tartott, néztük az erődös, szürke, szorult, fenséges szép vízi utat, melyen keresztül az ősidőkben Xerxes, a keleti hadnépes satrapa, hidat veretett a tengeren a tengernyi csordái számára.

Abydosz és Szesztosz között Csanak Kaiéból — mely cserépvárat jelent — aranyozással díszített, égetett földből való, igen szép formájú korsókat hoztak fel a hajóra, de a míg a csinos elárusitónőket néztük, a korsókat és elárusítóikat, egy hajóbeli tiszt parancsszava letiltja. így maradtam egy utiemlékkel szegényebb — korsó dolgában.

Erdők között haladunk. Elszórva mintegy ezer ágyú ásít itt az unalmában, várva az ellenséget. Csak nem jön az. — De ha majd egyszer jönni fog, sokan lesznek, véressé is válik tőlük a most olyan szépen kéklő viz. Csak olyan hajó úszhat itt fel a tengerágon, a melyet átbocsátanak. Ezt a helyet erővel bevenni nem lehet. Csak török hadihajó uszaz irányadó tényezők is befogják látni, csak attól tartunk, hogy későn. Sokkal könnyebb a betegségnek elejét venni, mint a kitört komoly bajt gyógyítani.

Kik a jövő év esküdtei?

Vác. 1901. dec. 14.

E hó 10-én volt a pestvidéki törvényszéknél Seyfried József törvényszéki elnök vezetése alatt az 1902. évre szóló esküdtszéki lajstrom egybeállítása, melyen városunkat dr. Zádor János polgármester képviselte.

A bizottság előtt az elnök igen hízelgő módon nyilatkozott a váci esküdtekről. Kijelentette, hogy mindenkor meg volt elégedve a váci esküdtekkel, kik között nem egy egészen esküdtbirónak született.

Módunkban van az 1902. évre szóló lajstromból a váci esküdtek névsorát közölni megjegyezve, hogy a (r)-rel jelöltek ez idén rendes, a (h)-val jelöltek ez idén pótesküdtek lajstromában voltak felvéve.

Rendes esküdtek: Abelesz Sándor (r), Alberty Ferenc (r), Balás Imre, Baráth János, Bartoss Béla, Bauer Mihály (r), Benkert György (r), Biel József, Boross Jakab, Chlapatliy János (r), K. Csereklye István, Dercsényi Dezső (r), Friedrich Alajos, Gindrich József, Grünhút József, Haffner Ferenc (r), Hencsey József, Horváth Gyula, Ifj. Intzédy Soma, Komáromi János, legifj. Korpás Pál (r), Kresák József (r), id. Kurdi Bálint, dr. Lengyel Soma, Lőwinger Ernő (r), Lőwinger F. Sándor, dr. Mattlaszkovszky István (r), Meiszner János, Millmann Géza, Molnár Máté, Monszparth János (r), dr. Nagy Gyula (r), Novotny Károly, Péterffy Károly (r), Racsek János, Reiser Antal, Révész Béla (r), Schmidt Ferenc (r), Schneller Miksa, Schmidt Mihály, Siposs Emil (r), Szentgaály Béla (r), Torday Jenő, dr. Tragor Ignác (r), Túry Sándor, Vadas Márton, Valla László, Váró Károly, Velzer Alajos, Veizer Lajos, Vindisch Ferenc, Visner Mihály (r), Volecz Sándor.

Helyettes esküdtek: Almásy József, Bartos János (h), Beck Iván (h), Blau Miksa (h), BlázsoviR János (h), Bunyata Vince Csekó Pál

hat a Dardanellákon, más nemzetek hadihajója csak a Porta engedeimével.

Elszükül a tengerág, összébb szorulnak az ágyukkal megrakott partok. A régi Szesztosz és Abydosz helyén most Nagara és Burun áll.

Elevenítsük fel ehhez a helyhez kötött, Hero és Leander okori regényét, melyet Ovidius, Heoridáiban, Schiller balladájában, Grillparzer pedig színmüvében dolgozott fel. Annál is inkább emlékezzünk erről, mert Konstantinápolyban a Leander-tornyot látva a tengervízből kiemelkedni, figyelmünket ott, örömben úszó szemünket másfelé fogja kapkodni a sok látványosság.

Hero, Vénusz istenasszonya volt a papnője Szesztoszban. Leander volt a kedvese, a ki éjenként Hero vérfényű fáklya jelére átúszta a Helleszpontof, hogy találkozhassék a szive szerelmével. Egyszer a szél eloltja a fáklyát a toronyban. Leandernek elvesz az útiránya ; oíjdit. a szél, elnyelik a habok, hangos szózatát. Hulláját Hero elé sodorja az ár. A rémes látásra Hero is bele öli magát a tengerbe.

Byron költőóriás is ezen a helyen úszta át a Ilelleszpontot, egy óra és tiz perez alatt.

Az európai parton kietlen puszták, az ázsiai parton erdős halmok váltakoznak termékeny síkságokkal.

Erődítmény erődítés után következik, megannyi kulcsai a tengernek. Páncélkolosszok lapul-