Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-12-15 / 51. szám

VAGI HÍRLAP mielőtt valami maradandót alkothattak volna a vidék javára, letűntek a szerep­lés színpadjáról. Változnak a kormányok, változnak a programmok és eshetőségek­nek van kitéve minden, a minek a po­litika az éltető eleme. Igaz, a mai rendszer megteremtői erő­sen és szilárdan ülnek helyeiken. A vidék sokat és jót várhat tőlük. De ha azt akarjuk, hogy a vidék' érdekeinek mindenek fölé való helyezésének tudata gyökeret verjen ott, a hol az ország sor­sát intézik; ha azt akarjuk, hogy változó kormányok és programmok dacara szi­lárdan megmaradjon az elv, hogy a vidék érdekeit kell legelső sorban előmozdítani, mert ez a haza: akkor meg nem szűnő buzgósággal és országszerte egyöntetű agitációval kell arra törekednünk, hogy ezt elérjük. Az ilyen agitációt eddig elmulasztották. Valljuk is a karát. A főváros túlságos kedvezményezésé­nek hátrányait érezte eddig az egész vidék s midőn a kormány ezen hibából némileg kigyógyult, beleesik a másikba, egyes nagyobb vidéki városok kedvez­ményezésébe. Az ipari, gyári vállalatok, állami intéz­mények összezsúfolása oly helyeken, a melyeknél alkalmasabb és célszerűbb ki­sebb város száz és száz van, minden­napi dolog. Történik ez minden rendszer nélkül, a mennyiben nemcsak az egy­nemű, egy terrmészelű vállalatok kon­­centráltatnak bizonyos helyre, a mint ez iparilag fejlett országokban tapasztalható, hanem össze-vissza a legellentétesebb létfeltételeket igénylő vállalatok. Ez baj, mert bár erősebb, nagyobb 2 Apocalypsist. Patmo város a magaslaton, a hol egykor sz. Pál dörgött és nyújtott. A mélységek világa, a tengeri moszatok és zuzmók, tömött, rakott telepe fölött járunk. A mérónnal megmérhetjük a mélységeket, de nem fürkészhetjük ki a rejtelmeket. Találóan mondja Moore » . . . Lenn a tenger fenekén. Virágok nyitnak, miket senki sem lát,« Számos sziget következik, inkább lebeg Görögország és Törökország között, egyikhez sem tartózik, de az olajfa ültetvények utáni adó el nem maradhat, Pythagoras szülőföldje azt, Törökországnak fizeti. Valamikor Polyk­­rates zsarnok hajtotta be az adókat itt, a hol korlátlanul uralkodott. Ciprusok erdői gyönyörködtetik a szemet. Iierodot, a történe­lem atyja és Anakeon, hires lantos költő, szerettek itt tartózkodni. A virulásba vont Chios-sziget partját oldalt kapva, Ghios-városra esik a tekintet továbbá. Ama hét város közé tartozik, mely erősen vitatta egykor, hogy falai között látott Homer, első napvilágot. Ifjúkorom eszményei fűződnek a napsugaras görög földhöz. Ki győzné előszámolni a hires görög szige­teket? Ki tudná elmondani évezredek óta a sziget-csoporton hány harcot vívtak már? Szmirnát csak a tenger világításában láttam központok létjogosultságát elvitatni nem lehet, egészséges, helyes irányú fejlődés­ről csak ott lehet szó, a hol a főtagok mellett az ország, állam kisebb tagjai, sőt sejtjei is harmonikusan, összehangzóan fejlődnek. Ezen összehangzófejlődésre, az ország vidéki kisebb városaiban az ipar és ke­reskedelem előmozdítására az újabb idő­ben jóformán semmi sem történt. Ezen nemtörődömségnek tulajdonítható, hogy a kisebb városok kereskedelme és ipara rohamosan visszafejlődik, forgalma óriási módon hanyatlik. Városainkban pl. a kereskedelem s részben az ipar a tönk szélén áll. Még néhány év s az a kevés számú keres­kedő, ki a múltban szerzett vagyonával felszínen tartja még magát, kénytelen lesz visszavonulni, hogy vagyonának romjait megmentse. A forgalmi eszközök fejlődése a köz­pontosító gazdasági politika mellett való­ságos levezető csatornává vált, mely a gazdasági összes erőket a kedvezménye­zett nagyobb városokba tereli A vég­tagok, a vidék vérszegénységben szenved s pusztulásnak indult. Ezen kétségtelenül fenforgó betegségen csak egy orvosság segíthet, ha a gazda­sági élet irányzásába befolyó tényezők az eddigi minden áron központosító iránytól eltérnek s a főváros és nagyobb vidéki városok mellett a vidék,, a kisebb városok jogos érdekeit sem mellőzik. Hiába erős a fa törzse, ha gyökerei betegek, ideig-óráig hozhat virágot, sőt gyümölcsöt is, de előbb-utóbb pusztulás­nak kell indulnia. Ezen állításnak igazságát előbb-utóbb az ázsiai parton. Tróját pedig klasszikus tá­jával — álmomban. Mikor a hajnal pirkadása magát fölverte, csendesült a hullámjárás. A felcsapott hab tajtékzása eloszolván, hajónk vígan szeli a vizeket,. Jól állva a tengert, nem volt köztünk tengerbeteg. A Dardanellák torkolatához érünk s ott nyugtot tartunk. Lemegy a kapitány hidjáról. A meddig az iratváltás tartott, néztük az erő­­dös, szürke, szorult, fenséges szép vízi utat, melyen keresztül az ősidőkben Xerxes, a ke­leti hadnépes satrapa, hidat veretett a tenge­ren a tengernyi csordái számára. Abydosz és Szesztosz között Csanak Kaiéból — mely cserépvárat jelent — aranyozással díszített, égetett földből való, igen szép for­májú korsókat hoztak fel a hajóra, de a míg a csinos elárusitónőket néztük, a korsókat és elárusítóikat, egy hajóbeli tiszt parancsszava letiltja. így maradtam egy utiemlékkel szegé­nyebb — korsó dolgában. Erdők között haladunk. Elszórva mintegy ezer ágyú ásít itt az unalmában, várva az ellenséget. Csak nem jön az. — De ha majd egyszer jönni fog, sokan lesznek, véressé is válik tőlük a most olyan szépen kéklő viz. Csak olyan hajó úszhat itt fel a tengerágon, a melyet átbocsátanak. Ezt a helyet erővel bevenni nem lehet. Csak török hadihajó usz­az irányadó tényezők is befogják látni, csak attól tartunk, hogy későn. Sokkal könnyebb a betegségnek elejét venni, mint a kitört komoly bajt gyógyítani. Kik a jövő év esküdtei? Vác. 1901. dec. 14. E hó 10-én volt a pestvidéki törvényszéknél Seyfried József törvényszéki elnök vezetése alatt az 1902. évre szóló esküdtszéki lajstrom egybe­állítása, melyen városunkat dr. Zádor János polgármester képviselte. A bizottság előtt az elnök igen hízelgő módon nyilatkozott a váci esküdtekről. Kijelentette, hogy mindenkor meg volt elégedve a váci esküdtekkel, kik között nem egy egészen es­­küdtbirónak született. Módunkban van az 1902. évre szóló lajstrom­ból a váci esküdtek névsorát közölni megje­gyezve, hogy a (r)-rel jelöltek ez idén rendes, a (h)-val jelöltek ez idén pótesküdtek lajstro­mában voltak felvéve. Rendes esküdtek: Abelesz Sándor (r), Alberty Ferenc (r), Balás Imre, Baráth János, Bartoss Béla, Bauer Mihály (r), Benkert György (r), Biel József, Boross Jakab, Chlapatliy János (r), K. Csereklye István, Dercsényi Dezső (r), Fried­rich Alajos, Gindrich József, Grünhút József, Haffner Ferenc (r), Hencsey József, Horváth Gyula, Ifj. Intzédy Soma, Komáromi János, legifj. Korpás Pál (r), Kresák József (r), id. Kurdi Bálint, dr. Lengyel Soma, Lőwinger Ernő (r), Lőwinger F. Sándor, dr. Mattlaszkovszky István (r), Meiszner János, Millmann Géza, Molnár Máté, Monszparth János (r), dr. Nagy Gyula (r), Novotny Károly, Péterffy Károly (r), Racsek János, Reiser Antal, Révész Béla (r), Schmidt Ferenc (r), Schneller Miksa, Schmidt Mihály, Siposs Emil (r), Szentgaály Béla (r), Torday Jenő, dr. Tragor Ignác (r), Túry Sándor, Vadas Márton, Valla László, Váró Károly, Velzer Alajos, Veizer Lajos, Vindisch Ferenc, Visner Mihály (r), Volecz Sándor. Helyettes esküdtek: Almásy József, Bartos János (h), Beck Iván (h), Blau Miksa (h), BlázsoviR János (h), Bunyata Vince Csekó Pál hat a Dardanellákon, más nemzetek hadiha­jója csak a Porta engedeimével. Elszükül a tengerág, összébb szorulnak az ágyukkal megrakott partok. A régi Szesztosz és Abydosz helyén most Nagara és Burun áll. Elevenítsük fel ehhez a helyhez kötött, Hero és Leander okori regényét, melyet Ovidius, Heoridáiban, Schiller balladájában, Grillparzer pedig színmüvében dolgozott fel. Annál is inkább emlékezzünk erről, mert Konstantiná­polyban a Leander-tornyot látva a tengervíz­ből kiemelkedni, figyelmünket ott, örömben úszó szemünket másfelé fogja kapkodni a sok látványosság. Hero, Vénusz istenasszonya volt a papnője Szesztoszban. Leander volt a kedvese, a ki éjenként Hero vérfényű fáklya jelére átúszta a Helleszpontof, hogy találkozhassék a szive szerelmével. Egyszer a szél eloltja a fáklyát a toronyban. Leandernek elvesz az útiránya ; oíjdit. a szél, elnyelik a habok, hangos szóza­tát. Hulláját Hero elé sodorja az ár. A rémes látásra Hero is bele öli magát a tengerbe. Byron költőóriás is ezen a helyen úszta át a Ilelleszpontot, egy óra és tiz perez alatt. Az európai parton kietlen puszták, az ázsiai parton erdős halmok váltakoznak termékeny síkságokkal. Erődítmény erődítés után következik, megannyi kulcsai a tengernek. Páncélkolosszok lapul-

Next

/
Thumbnails
Contents