Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1901-12-15 / 51. szám

VÁCI HIR L A P 3 (h), Csermák Ferenc (h), Dach A. Adolf (h), Ewinger Mihály (h), Fédor Sándor, dr. Forgó i Kálmán (h), Góts J. Viktor, Grósz M. Miksa, l'Grósz Zsigmond, Kemény Bernát, Kiss Sándor, ! Kmegy János, König K. József (h), dr. Krnó I Iván, dr. Krnó Péter (h), Laszka Nándor, Neisz János, Olaj Ferenc, ifj. Ottó József, Pápa Manó, dr. Bauer Béla, Péts Ferenc, Polák [János (h), Schrött Mátyás, Streitter József, Tóth Lajos (h), Tragor. Ignác. Helyi és vidéki hirek. Ez is csak szenzáció. Sáros világ, lucskos világ, százszor mondtam: az angyalát! Itt van a tél, még sincs hideg, az utcán ki se kecmereg. Ha esett hó, fehér leplét sáros lábbal összekenték ; ha meg véletlenül fagyott, következtek meleg napok. Látva ezt a fura dolgot Falb úrhoz fordultam legott; és a tudós, bölcs férfiú azonnal a markába fújt. Jósolt rémséges napokat, rettentő hóviharokat. Haza jöttem ijedt képpel s ime másnap, kedden éjjel, csakugyan esett a hó, ez is csak — szenzáció ! i D or. — Meglepetés a káptalannak. Gróf­oüspökünk jószivét s érdeklődését mutatja az, íogy székeskáptalanjának ünnepi alkalmakkor iedveskedik valamivel. Most az a hir szivár­gott ki, hogy karácsonyra is meglepi a káp­alant. Hogy ez az ajándék milyen lesz, arról még nem tud senki, mert az aulában a leg­nagyobb titokban tartják. Közgyűlés a nőegyletben. A nő egylet jövő vasárnapon közgyűlést tart, mellre a meghívókat már szét is küldötték. Erre a gyűlésre főleg azért volt szükség, hogy ra katolikus alosztály ügyét megbeszéljék s ha sikerül létesíteni, úgy az alapszabályok néme­lyik pontján a szükséges változtatásokat meg­tegyék. Volt alkalmunk a tervezett alosztálv­­ról a nőegylet több vezetőjével beszélni, kik kijelentettek, hogy a mai időben, midőn a fe­lekezeti kérdés amúgy is erősen dominál már, a katolikus aloszlály felállítása legalább is nem időszerű. E miatt aztán nem akarják, hogy ezt az osztályt, mely csupán a jótékony­ságot fogja gyakorolni, állandósítsák s azok is, kik a felsőbb helyről jött akarat előtt meg­hajlanak, próbaképen három esztendőre akar­ják szervezni az osztályt. Egyúttal pedig min­dent elkövetnek, hogy a nőegyletnek a fele­kezeteken való felülállását is megőrizzék. • Ha ez sikerül, akkor már csak az marad hátra, hogy a nőegyletnek nem katolikus tagjait meg­nyugtassák, bár ez idő szerint ezek felszólalásra készülnek a nevezetes és érdekes közgyűlésen. — Gondoljunk a szegényekre ! Karácsogy közeledtével a házi szegények érde­kében a következő felhívást kaptuk : Szép tulaj­dona a romlatlan szívnek, hogy együtt örvend az örvendezőkkel, együtt szomorkodik keser­gőkkel. Ám e szép tulajdont a társadalmi élet sokféle elfoglaltsága és zaja, saját gond­jaink és aggodalmaink olykor-olykor, hosszabb­­rövidebb időre, elhomályosíthatják bennünk : de viszont vannak rendkívüli alkalmak, melyek szivünket igaz, ősz;nte részvétre hangolják a szenvedők iránt. S e részvét, ha valóban igaz és őszinte, tettekben is megnyilatkozik. Mit is érne ha sajnálnék ugyan a szerencsétlent, de vigasztaló szavunk sem lenne számára — vagy ha vagyoni viszonyaink engedik, semmi­féle gyámolitást nem nyújtanánk nélkülözésé­nek enyhítésére? Szent ünnepek felé közele­dünk, az isteni irgalom, szeretet ünnepei felé. Vájjon kik a jó Istentől, szeretetteljes mennyei Atyánk irgalmából e szent napokban örven­dezhetünk, teljesnek mondhatjuk e örömün­­í két, ha nélkülözésekkel küzdő embertár­sainknak, felebarátainknak mit sem juttatunk? E gondolat vezérel bennünket, midőn a közelgő szent ünnepek alkalmából jelen kérelmünket városunk m. t. jószivű lakosaihoz intézzük, kérve kegyes adományaikat a vác háziszegé-5B1 nak meg a kőpart mellett, karvastagságú kötélen. 'Vizközépen, kereskedő hajók úsznak. Az egyik a trópusok alól jön, a másik a trópusok alá megy. Egymásután ütögetik ki a pánczélos orrukat. Az Egei tengert a Márványtengerrel összekötő hetven kilométernyi hosszú tengerág, hétezerméterre is összeszorul. Galipoli, tengerparti város lép előtérbe. Bar­­oarossa, keresztes vitézeivel itt kelt át a vizen. A lovagkor romántikájára emlékezünk. A közlekedési eszközöknek tökélyesültévei, a messzeség, közelséggé sorvad. Gyorsjárásu najónk csakhamar a Marmarához ér. Sirályok­tól körülröpdösött, felfútt vitorlákkal, nagy ;törekedéssel járó. tengerhajós társaságok igen nagy hajóival találkozunk. A Szigetbirodalom egymaga sokat tárat. A tenger mindig friss szellője szabadabban érinti az arcunkat. A Márványtenger fehér ükrében gyönyörködünk. A távolban, kis időre elvesznek a felhőkkel, az egykori Propontisz, kertes, zöld szegélyes partjai. szárnyaikkal a vizet verdesik, azután éles hanggal felszállnak, hogy egyet keringjenek. Nem látjuk a sik tenger . nyugoti szélén Rodostot. a mely városban törte össze II. Rákóczy Ferenc, babéros dicsőségű fejedelem I a kardját s tette azt a szabadság zászlójára. Ez az a város, mely vendégül fogadta a nagy bujdosót, haza fiságukról hires, nemzeti köz­életünkből erőhatalommal kirekesztett társait a száműzetésben és a honnét küldözgette ötvenegy évig tartó vigasztalan bujdosása köz­ben Mikes Kelemen iró, az utolsó magyar fejedelem életben-halálban tántorithatlan, oda­adó, önzetlen hive, a hazafias leveleit, vissza­vágyakozó sorait, — melyekből panasz sir — a vizektől átszegett magyar földre, nagy neki­­j busulassal hirdetvén írásban is a hazafiság Evangéliumát, szőtte gyönyörűséges álmait a magyar szabadságról. A partok szemünk elől veszve, érdekkel néztük a hajó mozgatóerejét, a gépfütést és a terhes, életsorvasztó szolgálatot a hajó fene- i kén. Nézem azután a végtelennek látszó ten­­! gert, a mely fölébreszti bennem a végtelennek Kiérünk a halmok és hegyek látlávolából. A nap, az órak, az ég. meg-megváitoztatják i tenger szíriét, sokszorosan változtatják meg. fivan a tenger, mint a hiú delnő, a ki a iap minden szakában más ruhát ölt magára, pű verővel bilincsel le. A tenger kedves madarai, a sirályok, libegő j eszméjét. Ismét összelmzódnak a partok, San Stefanot | látjuk elsőbbed, a hol megkötötték a békét, oroszok és törökök, az oroszok, a mint akar- I tűk, a törökök, a mint a Konstantinápoly felé húzódó oroszok diktálták. nyék intézete javára. Ezen intézet a jelen év folyamán 51 szegényt részesített heti 80 fill., 1 K, 1 K 20. fill, segélyezésben. Kegyes ado­mányokat e czélra elfogad az alsó- és felső­városi plébánia és a városi közgyámi hivatal. A befolyt adományok január hó 7-én mind­három helyről egybegyüjtvéu,leghálásabb köszö­­netünk mellett sajtó útján fogjuk nyugtázni. Vác, 1901. december hó 15. Bucselc István kanonok-plébános, az intézet elnöke, NiJcitits Sándor intézeti jegyző, Fodor Imre intézeti gondnok. — A kerületi betegsegélyző pénz­tár csütörtökön este Gindnch József elnök­lete alatt tartotta látogatott ülését, melyen megjelent dr. Göndör Sándor főjegyző, volt iparhatósági biztos és búcsút vett a pénztár­tól, egyben ajánlotta utódját Bárdos Ernő fogalmazót támogatásukba. Az elnök megem­lékezvén dr. Göndör Sándor működéséről, szívélyes hangon üdvözölte az uj iparhatósági biztost. Ezután a folyó ügyeket tárgyalták le, — Tigrisvadászat Nógrádban. Ba­lassaGyarmatról Írják, hogy Balázs Barna főszolgabíró már hivatalosan megállapította, hogy az Esztergom vidékén elszabadult fene­vadak közül a tigris Nándor és Debercsény község tájékán kóborol. A minap ugyanis a Nándor előtt a cserjésben Burian Lajos gazda­tiszt találkozott a tigrissel. Rá is lőtt, elhi­bázta, a vadállat azonban egyáltalában nem lépett föl támadó módon, hanem inkább elil­lant Moliora felé. A gazdatiszt a békés hajlan­dóságú fenevadról mindössze annyit mond­hatott, hogy kissé megsoványodott, csikós bundája megkopott, s bőre csakúgy lötyög csontjain. A környékbeli nép persze álmában és ébren tigrist lát azóta s miután most már papiroson is megállapították, hogy a tigris Nógrádban van, a puskások nagyban készül­nek a ritka hajtóvadászatra. A főszolgabíró külömben a miniszternek is jelentést tett s hajtőkul százhúsz katonát kért, mert a nép fél a tigrist megbolygatni. A hivatalos hajtó­­vadászatot megtartják. — Tűzoltók mulatsága. Tűzoltóink e hó 18-án mulatságot rendeznek Korpás József vendéglőjében. Belépő dij egy korona.----- A megyei pénztárak és szám­vevőségek reformja. A belügyminiszter ismét az országház elé terjesztette azt a múlt országgyűlésen is mar benyújtva volt törvény javaslatát, a melynek értelmében a vármegyei pénzkezelés és a számviteli teendők államosit­­tatnának. A javaslat szerint a megyék központi pénztári teendőit, ideértve a gyámpénztári teendőket is, a megyék székhelyén levő kir. állampénztárak, (adóhivatalok) látják el. A járási pénztárak pénzkezelése postatakarék­pénztári utón a cheque- és clearing forgalom igénybevételével történik. A megyei központi, valamint a gyámügyi számvevőségi teendőket, a kir. pénzügyigazgatóságok mellé rendelt szám­vevőségek látják el. A járási számvevőségnek teendőik ellátása végett a kir. pénzügyizgató­­ság mellérendelt számvevőségtől a járási fő - szolgabirákhoz egy egy szakközeg (járási szám­vevő) osztatik be. A javaslat törvényerőre emelkedése után a megyei törvényhatóságok­nál rendszeresített összes pénztári és számvevő­ségi állások megszűnnek. Az ekkép államosi­­! tandó tisztviselők alkalmazására, szolgálati viszonyaira és felelősségére vonatkozólag az állami tisztviselőkre jelenleg érvényben álló I törvények és szabályok irányadók s azok ’ minden tekintetben a pénzügyminister rendel­kezései alá tartoznak.. ; — Az iskolaszéki választások jövő­vasárnap fognak lefolyni a leányiskolában.

Next

/
Thumbnails
Contents