Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-02-03 / 5. szám
mely lye] a szóban levő törvényt 1901. évi január hó l én életbelépteti. A második a szükséges részletes szabályokat tartalmazza, a tagok fölvételére, kizárására, a tagsági dijak befizetésére, a segélyek kiszolgáltatására, beszüntetésére, a központi igazgatóság, a helyi bizottságok megalakítására, ügyrendjére, a tisztviselők és alkalmazottak javadalmazására. A harmadik a munkaadók által fizetendő segélypénztári hozzájárulási dijak kezelését szabályozza. A két utóbbi rendelet a törvénynyel egyidejűleg lep életbe, végrehajtásuk előmunkálatai azonban, nevezetesen az összeírás, haladéktanul foganatositandók. A földmivelésügyi kormány ezen rendeletéivel újabb, törvényhozásunk egyik legnevezetesebb ciklusa: a gazdasági munkás törvényhozás nyert kikerekitést. Sokszor foglalkoztunk már a nagyszabású törvényhozási akciónak részleteivel s ha most végigtekintünk rajtuk, konstatálnunk kell, mikép azok uj helyzetet teremtettek gazdasági munkásainknak s átalakították nemcsak a vonatkozó joganyagunkat és jogfelfogásunkat, hanem a föld munkásaival szemben való társadalmi gondolkozásmódunkat is. Emlékezünk rá, hogy a munkásügyi akció, a parasztszocialista zavarok hatása alatt egy, a szigorú igazságosság és jog alapján álló általános munkástörvénynyel kezdődött. Ennek végrehajtása folyamán mindinkább szaporodtak az akció humanisztikus vonásai, a népkönyvtárak, a helyi segély- és hitelegyletek, a felolvasások, a cselédjutalmazások. A pár nap múlva életbelépő törvény már szerves intézkedésekkel vonja be az egész gazdatársadalmat, a kisgazdától a latifundiumos nagybirtokosig abba a tevékenységbe, a melynek irányát maga a törvényt éietbeléptető miniszteri rendelet úgy jellemzi, hogy az a munkások megbecsülésének és az emberszeretetnek útja. A kedélyeknek, felfogásoknak gyökeres megváltozása kellett ahhoz, hogy Magyarorszag nagy terhekkel küzdő gazdaközönsége oly szeretettel és őszinte fölbuzdulással csatlakozzék az újabb terhekkel járó munkássegélyezési intézményekhez, mint annak tanujeleit a törvénv hozatala előtt és alatt láttuk. Azt mondhatjuk, hogy a mezőgazdasági munkástörvényhozás újabb, termékenyebb alapokra rakta fajszeretetiinket, nemzeti alkotó részeinkhez való ragaszkodásunkat, élénkké, munkássá tette azon tudatunkat, hogy a magyar haza határai között élő nép egy rétegét sem szabad a sors szeszélyére hagynunk, ha az a maga erejéből nem képes sikeresen megküzdeni az élettel, mert a gyengék támogatásával magunkat, a nemzetet erősítjük. Fontos dolog ez egy az állami és társadalmi élet forgatagába csak imént jutott nemzeti erőinknek gyors kiépítésére kényszerűéit nemzet életében. Az öntudatos nemzeti cselekvésnek minden okos uj rugója, uj biztosítéka a munkált jobb jövőnek. Ebből a szempontból kell tekintenünk azt a két rendeletet is, a melyek 12,101. és 12.102. elnöki számok alatt kibocsátva s már is foglalkoztatják közigazgatási szervezetünket. Az első helyen említett rendelet I. fejezete a pénztár tárgyairól, II. fejezete a segélyezésekről szól, teljesen a törvények, lapunkban már ismertetett határozmányai reprodukálásával. Ezen fejezetek tartalmából csak azt tartjuk ez alkalommal kiemelendőnek, hogy a dijak befizetése a tagkönyvekben postatakarékpénztári befizetési lap segélyével történik, még pedig úgy hogy a postahivatali alkalmazottak a munkástól vagy megbízottjától a pénzt átveszik, a könyvből egy befizetési lapot kivesznek, ezzel a befizetett összeg rendeltetési helyére elküldik, a pénz átvételét pedig a tagkönyvecske lapjaiVÁCI HÍRLAP nak elismervény oldalán aláírással és pecséttel igazolják. A rendes tag az első félévi dijat előre kifizeti; a második félévtől kezdve a dijat akként is törlesztheti, hogy a községi elöljáróságtól (tanács), illetve a helyi bizottság intézőjétől gyüjtőlapot kér és tagsági dijának részletfizetése czéljaból megfelelő (5, G, 20 fülét) értékű levélbélyegeket vesz s azokat a gyűjtő lap megjelölt részére a félév folyamán felragasztja s a gyűjtő lapot a félév végéig (január 1-től július 1-ig) a postahivatalnak beszolgáltatja. Bármiféle tag a postahivataloknál teljesítheti a díjbefizetéseket a pénztár számlájára. Az alapitó tagok az 50 koronát az elsőfokú felügyelő hatóságnál (főszolgabíró, polgármester, alispán) vagy a pénztár központi igazgatóságnál fizetik be. A harmadik fejezet a pénztár igazgatásáról szól. A mely községekben nincs legalább 50 tagja a pénztárnak s a központi pénztári igazgatóság nem gondoskodott megbízott vagy körjegyzőségi bizottság alakítása utján a helyi ügyvitelről, ott a pénztár helyi igazgatását a . községi elöljáróság látja el, vagyis a törvény életbelépte idején az első teendőket mindenüt a községi elöljáróságok fogják végezni. Am;nt az elöljáróság által fölvett tagok száma az ötvenet meghaladja, rögtön előterjesztést tesz a képviselőtestületnek (törvényhatósági városokban a tanácsnak), hogy 4 tagot küldjön ki a helyi bizottságba s felkéri az elsőfokú felügyelő hatóságot, hogy a többi tagok megválasztása iránt intézkedjék. A tagok választását külön határidőben eszközük a munkaadók, a rendes és rendkívüli tagok. A rendelet 24. §-a részletesen szabályozza a választást, melynek megtörténte után a hatóság legföllebb 8 nap alatt megalakítja a helyi bizottságot. A helyi bizottság részint ülésekben intézkedik, részint pedig intézője végzi a folyó dolgokat. A helyi bizottság teendőinek ellátására ott, a hol a helyi bizottság bármely okbólpuegalakitható nem volt, a központi igazgatóság megbízottat rendelhet ki, a ki a földmivelési miniszter engedélyével látja el teendőit. A központi igazgatóság a szükséghez képest a földmivelési miniszter engedélyével körjegyzőségi bizottságot alakíthat, mely a kör községeire nézve a helyi bizottság funkezióit teljesíti. A helyi bizottság által ülésben intézendők el a következő ügyek : A segélyek fölemelése iránti kérelmek ; a végleges munkaképtelenség megállapítása iránt a pénztári orvos bizonyítványával fölszerelt kérelmek ; a tagok kizárása tárgyában elsőfokú határozat hozatala ; a kizárt tag ujbM való felvétel iránti kérelme : a már utalványozott segélyek megszüntetésére vonatkozó ügyek ; a pénztári orvosok és gyógyszertárak részéről közvetlenül a pénztár terhére felszámított díjjegyzékeknek, valamint a munkaadók részéről az általuk előlegezett gyógyítási költségekről és segélyekről kiállított és fölszerelt számláknak tárgyalása ; a törvény 43. §-a értelmében az egy összegben lefizetett tagsági dijak viszszautalványozása iránti kérelmek elsőfokú megvizsgálása s a központi igazgatósághoz való fölterjesztése; magánorvosoknak a pénztári orvos teendőivel leendő megbízatása iránti előterjesztése; az igazgatóságba a helyi bizottságok által megválasztandó négy tag helyének betöltése céljából a m. kir. földmivelésügyi miniszter által egybe hívandó közgyűlésre meghatalmazott kiküldetése, esetleg szavazatának Írásban leendő benyújtásáról való gondoskodás. Az ülési határozatok előkészítését, valamint a folyó irodai és nyilvántartási teendőket, felekkel való érintkezést az intéző végzi. A hatósági felügyeletet kis- és nagyközségekben a főszolgabirák, a rendezett tanácsú városokban az alispánok, törvényhatósági városokban a polgármestert k teljesitik s kötelességük a helyibizottságok működését évenkint. legalább egyszer megvizsgálni. A központi igazgatóságot a földmivelésügyi miniszter alakítja meg, a ki a f. évre már ki is nevezte a tagokat. A másik rendelet mindenekelőtt a munkaadók, valamin* a szolgálatukban álló 120 f. évi díjtétel alá eső gazdasági (külső) cselédek összeírását rendeli el, melyet kis és nagyközségekben a községi közegek, városokban a városi hivatalok, a fővárosban az adószámviteli hivatalok foganatosítanak. Az összeírás az általános adóösszeirással együtt s annak szabályai szerint megy. Az öszszeirás azonban itt egyúttal kivetési lajstromul és főkönyvül is szolgál. Az összeírás után a törvény határozmányainak megf'elelőleg a kivetés foganatosittatik. A lajstrom 8 napi közszemlére kerül s ezután 15 nap alatt a kivetés ellen az első és másodfokú hatósághoz lehet felebbezni. A másodfokú hatóság végérvényesen dönt. A kivetett dijak április 1-én esedékesek. Ha május 15-éig be nem fizettetnek, közadók módjára, azonban késedelmi kamat nélkül hajtatnak be. A vázolt módon indul meg hazánk egyetlen igazán országos és erőteljesen szervezett humanitárius intézményének működése. Nem lesz könnyű munka. A földmivelésügyi miniszter közigazgatásunk morális és hazafias jó tulajdonaira apellál, a midőn életbeléptetési rendeletében azon reményének ad kifejezést, hogy a munkások megbecsülésének és az emberszeretetnek útját követve, minden hatóság, minden tisztviselő meleg rokonszenvvel fogja a gazdasági munkások és gazdasági cselédek jóvoltára alkotott uj intézmény ügyét szolgálni s feladatait hazafias buzgalommal s fokozott kötelességtudással teljesítve, minden hivatott tényező azon lesz, hogy az állami s társadalmi szempontból egyaránt fontos uj intézmény föl - virágoztatásához, munkálkodásával legjobb tehetsége szerint hozzájáruljon. Helyi és vidéki kirek. Korcsolya-dalok. I. Ott álltam a parton és néztem őt A szép, az édes, a csalfa nőt, Aki, mikor még a nyáron Úsztak a kácsák szabadon : Szeretett engem melegen. De elhagyott aztán hidegen, Mihelyt beálltak a fagyok, És a nagy Duna befagyott. S most busán nézem a hütelent, Aki egy tiszttel jégre ment. II. Az ifjú és a bakfis Mi boldogan repül, Az arezuk oly piros, A szivük úgy hévül. Az ifjú szól: „Imádlak, Miként a nap a éjt!* A bakfis: „Korcsolyázni S szeretni ó, mi szép !“ = Püspökünk római útja. Gróf püspökünk római útjára hétfőn, holnap délután 3/t két órakor indul a püspöki palotából a Főúton, a Konstantin-téren és a Széchenyiutcán át a pályaudvarra, honnan a 2 óra 18 perei vonattal a kíséretében levő oldalkano______ 3
