Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-09-18 / 38. rendkívüli szám
4 VAGI AP Hogy gabonaárainkat nemcsak mi, hanem az egész világ termési conjunkturája is irányítja, ez megdönthetetlen szomorú igazság s épen ezért az alacsony gabonaárak miatt a kormányt okolni lehet jó kortesszólam, tetszetős frázis, de nem komoly beszéd. Az üres beszéd és frázisok helyett inkább tenni kell, még pedig nézetem szerint a következőket : 1. Az őrlési engedélyt vagy teljesen meg kell szüntetni, vagy akként kell módosítani, hogy az őrlést végző köteleztessék a behozott s megőrlött búza aequivalenzét ki is szállítani, az itthon maradt korpát pedig liszttartalmának megfelelően meg kellene vámoltatni. 2. Gabonakereskedelmünk tapasztalható kinövéseit, különösen a határidő különbözeti játékot és a féktelenné vált bőrzespekulációt elkellene tiltani, a tőzsdeüzletet meg kellene adóztatni, a tőzsdei bíráskodást szükséges volna korlátozni és a gazdabiróság életbeléptetésével reformálni. (Igaz, úgy van!) 3. A helytelen tagosítások hátrányait javítani s a községi legelők felosztását megátolni s ezzel álattenyésztésünk létalapját biztosítani kell. 4. A Magyarországon elhelyezett katonaság összes szükségleteit s élelmezését a hazai iparosok s közvetlenül a termelő gazdák szövetkezete által kellene szállitatni, a közvetítés teljes kizárásával. 5. A gazdák érdekképviseletét az iparkamarák rendszere szerint kellene szervezni s a vidéki gazdasági egyesületeket államilag dotálni. Ha ezeket megtehetjük, hiszem, hogy a gazdasági válságon segítve lesz. Ezzel azután el is jutottam politikai programmom végére különös tekintettel a most választandó országyülés sürgős teendőire. (Halljuk! Halljuk!) Hogy a város és a választókerület, valamint tisztelt választóim érdekeinek felsőbb helyen és minden alkalommal szószólója leszek, itt ünnepélyesen ígérem. Különösen Vácra nézve kijelentem, hogy azon mozgalomnak, amely már az elmúlt országgyűlésen indult meg, hogy t. i. a rendezett tanácsú városok tisztviselői az állami és törvényhatósági tisztviselők által élvezett összes kedvezményekben részesüljenek, rendíthetetlen támogatója leszek. A városra nézve pedig folytatni kívánom az öt év alatt megindított s eredménnyel kecsegtető munkámat, hogy t. i. Vácon vagy egy gyalogsági, vagy tüzérségi laktanya épitessék és abban egy ezred elhelyeztessék. (Hosszantartó helyeslés.) Ezért kell még szólanom a pártokról is. Tudják, igen tisztelt választóim, hogy a 48-as függetlenségi pártról hogyan gondolkodom. Ennek a pártnak férfiai, mind lelkes, meggyőződésteli hazafiak, kik minden oldalról a legnagyobb tiszteletet megérdemlik. Mindazonáltal programmjukat nem tehetem a magamévá, mert én a békés, nyomról-nyomra haladó,-de biztosan a célra vezető utat tartom a leghelyesebbnek. (Általános helyeslés.) Ezekben voltam bátor jövőben elfoglalandó politikai magatartásomat szabatosan megjelölni, melyekhez még csak azt fűzöm, hogy én a parlamenti békés munkálkodást tartom az országra nézve üdvösnek, miért is mindent el fogok követni arra nézve, hogy ez meg ne zavartassák és a parlamenti pártok között az öt éves ciklus végén fenállott kollegiális viszony fenmaradjon, s egymást megértve vállvetve működjünk közre drága hazánk javára. Néppártról csak nagyon röviden. (Helyes, helyes!) A váci kerület hazafias polgársága már kétszer kimondotta felette a verdiktet, most harmadszor fogja kijelenteni, hogy elveit nem osztja s nem is akar róluk tudni. Jól tudja ezt az a kis töredék is, mely mozgató erőnek állt be, jól tudja volt jelöltjük, ki ha a győzelem reményében indulna a harcba, csak nem engedné át most harmadszor a teret J2íc másnak. (Igaz ! úgy van !) De ők maguk sem bíznak, hisz egyik vezetőjük kijelentette, hogyha nem is győzünk, legalább kivettünk Gajáry zsebéből öt ezer forintot!! No hát ez nem keresztényi gondolkozásra vall, nem is illik egy paphoz. (Igaz ! Igaz !) Most pedig engedjék meg nekem tisztelt Barátaim, hogy szives elnézésüket kérjem, miszerint becses türelmüket és drága idejüket oly hosszan igénybe venni bátorkodtam. Fogadják ezéit leghálásabb köszönetemet. De vegyék őszinte hálámat azért is, hogy a mai napon oly szép számmal megjelenni s engemet meghallgatni oly kegyesek voltak. Részemről ünnepélyes fogadalmat teszek, hogy az előadott programúihoz hű maradok, ígéreteimet tőlem telhetőleg beváltani iparkodom s minden erőmmel és tehetségemmel azon leszek, hogy drága magyar hazánk szabad, annak polgárai boldogok az én kedves városom és választókerület a községei virágzók és a szeretett lakosság mindenkor megelégedett legyen. Hogy pedig mindazokat, a miket kifejtettem és ígértem, be is válthassam, kérem az Önök nagyrabecsült bizalmát az Önök támogatását, kérem az Önök szavazatát. Az Isten áldja meg magyar drága hazánkat, í dicsőségesen uralkodó felséges királyunkat, Vác I városának s a váci választó kerületnek bármely j politikai párthoz tartozó hazafias polgárait! { Az elmondott programmbeszédek és beszá- j mólónak nagy hatása volt, A jelen volt válasz- j tó polgárság percekig éljenezte Gajáry Gézát j ezzel is kimutatva, hogy nem csak programjá- ; val teljesen egyetért, de egyéniségért is harcba megy szívesen. A lelkes és hosszú éljenzés után Gindrich József pártelnök szólott körülbelül e szavakkal: Tisztelt Polgártársak! Mindenekelőtt, azt hiszem mindnyájan hozzá fognak járulni ahhoz, hogy szeretett képviselőjelöltünknek imént elmondott gyönyörű és eszmékben gazdag programmbeszédeért pártunk nevében köszönetemet fejezzem ki. (Éljen Gajáry, éljen!) Bízom a magyarok Istenében, hogy jelenlegi szabadelvű kormányunk és annak bölcs elnöke Széli Kálmán Őexcellentiája (Hosszas éljenzés) vezetése alatt országunk, szeretett magyar hazánk még hosszú időkön át virágozni fog. Heves választási küzdelmekre van kilátásunk. Már eddig is két ellenjelölttel állunk szemben és a mint hírlik, még kettő fog hadat üzenni a szabadelvűség zászlajának. És épen ez indít engem arra, hogy felkérjem pártunk minden egyes igen tisztelt tagját, hogy dicső eszméinkhez méltó emberszeretettel tiszteljük az ellenfél meggyőződését is, de azért ne engedjük magunkat eltántorítani attól a zászlótól, melynek az imént újra hűséget esküvénk. Tartsunk össze ! Ebben rejlik a mi legnagyobb erősségünk. S bizzunk a magyarok Istenében, bizzunk a szabadelvű eszméknek diadalra jutásában, most pedig szivünknek egyhangú lelkesedésével kiáltsuk : Éljen a mi szeretett képviselőjelöltünk, éljen Gajáry Géza ! (Lelkes, nagy éljenzés.) A szép beszédet, melyet meggyőződés hangján mondott el a mindenki által tisztelt és szeretett pártelnök, hosszú éljenzés követte, mindaddig éljenezve Gajáry Gézát, mig dr. Frey singer Lajos, a szabadelvűpárt eme kimagasló férfia, a kiváló szónok nem emelkedett fel, hogy beszélni akar. így szólt: Tisztelt Polgártársak! Mielőtt a teremből távoznánk, engedjék meg, hogy mint ennek a pártnak szerény tagja, még nehány percre kérem kifáradó figyelmüket. De szólanom kell, hogy megemlékezzünk egy némely kötelességünkről, melyet élőnkbe szab a helyzet és körülmény. (Halljuk! Halljuk!) Az első az, hogy ha pártokra bontja is városunk lakosságát a politikai meggyőződés, maradjon meg azért a béke közöttünk. (Álta- I lános helyeslés.) A másik kötelességünk melyre fölhívni vagyok bátor figyelmükét az, hogy az idén lesz az első úgynevezett tiszta választás, melyet annyit sürgettünk és óhajtottunk. És diadalra fog a szabadelvűség zászlaja jutni a maga erejével, mert ott gyökerezik az ország ezeréves történetének nemzet fentartó erejében. A történet megtanított rá, hogy a nemzetek azzal az eszmével élnek és vesznek, mely őket alakította. A szabadelvűség és vele a szabadság ringatta ezer évvel ezelőtt a magyar állam bölcsőjét. Az éltette e az ezredéven át és az fogja éltetni a messze jövendőkig. Már Szent István királyunk hires kormányzati tanításában, melyet fiához Szent Imréhez intézett, benne van alapvető gondolata, midőn arra inti fiát, hogy becsülje meg az országban lakó idegen nemzeteket, mert nincs jövője annak az országnak, mely csak egy nyelvűekből áll. Ismerte magyarját a szent király. Tudta, hogy csak a különféleség versenye és küzdelme kelti életre könnyen ernyedő tehetségét. Ma az országban hét nemzetség és hét felekezet van. Azonkívül a hivatás és megélhetés gondja is élesen külön tagolja a nemzet sokféle rétegeit, (ügy van! Igaz!) Ha azt akarjuk, hogy Magyarország ennek dacára el ne pusztuljon, egyesíteni kell minden egyes tényezőt a nemzet számára, nem pedig avatatlan kezekkel társadalmunk egységét felekezet, hivatás és nemzetiség szerint szétbontani és a megbontott részeket egymásra uszítani. Egyesíteni pedig csak a szabadelvűség képes, melynek első követelése, hogy megbecsüljük egymás véleményét, de azután más is becsülje meg a mienket. Épp ezért emeljük büszkén magasra a szabadelvűség és vele a magyar szabadság zászlaját tartsunk össze alatta és vezessük mindenütt diadalra. (Éljen Gajáry!) De diadal csak ott lehet, hol minden katona bízik vezérében és lelkesülve követi lobogóját. Ennek a pártnak, mely itt e teremben a szabade'vűség dicső eszméjétől lelkesítve tömörül a választási harcra, vezére, éltetője Széli Kálmán. (Lelkes éljenzés.) Ünnepélyesen ki kell hát jelentenünk, hogy mi az ő zászlajára esküszünk, az ő programmját hiszszük és valljuk s az ő szelleme hevíti lelkesedésünket. Mert jussanak eszünkbe azok a nehéz idők, midőn a közelmúltban egy hajszálon függött az ország alkotmánya s a törvényhozás munkáját is megakasztotta a mindjobban terjedő közelégedetlenség. Mint egykor Deák Ferenc a törvénykönyvvel kezében a jogfolytonosság alapján le tudta fegyverezni az abszolutizmus fenekedő hatalmát: neveltje és tanítványa Széli Kálmán a jogtörvény és igazság jelszavával csendre inté a pártok bősz zivatarát és a haza érdekében közös munkára tudta békiteni az engesztelhetetleneknek látszó ellentéteket. Nem erőszakkal, hanem bölcseséggel, szellemi és erkölcsi felsőséggel. (Élénk helyeslés, éljenzés!) Ez az igaz magyar politika, ez az igaz szabadelvűség termékeny politikája. Mig ő fogja irányítani nemzetünk kormányát, nem is féltem én a magyar szabadságot és vele a szabadelvűséget semmi párttól, semmi hatalomtól. Nagy idők iskolájából került ő ki és azoknak a nagy időknek hagyományait valósítja meg politikája. Azt követjük, érte lelkesedünk mi is. Ki kell mellette tartanunk szilárdan, mint a szikla, melyről vissza porlik a tengerek tajtékzó hulláma. Föl tehát a diadalra és jelentsük a vezérnek, hogy bízvást számíthat a mi hű csapatunkra is. Épp ezért indítványozom, hogy a párt itt megnyilatkozott lelkesedése üdvözölje a szabadelvű tábor országos vezérét Széli Kálmánt, a kormányelnököt és az országos szabadelvű párt érdemes elnökét báró Podmaniczky Frigyest és általa magát a nagy szabadelvű pártot is, melynek táborában van ez időszerint Magyarország! (Lelkes, hosszantartó éljenzés és helyeslés.) Képzélhető a beszéd hatása. Ily gyújtó tűzzel rég hallottuk Freysingert beszélni. És mi közben Gajáryt éltették, neki is kijutott az elismerés a gondolatokkal teli szép beszédéért. Miután Gindrich József pártelnök eleget tett a határozatnak Gajáryt éljenezve oszlottak szét a választók abban a biztos tudatban, hogy a szabadelvűség lobogóját magasan lengetve, győzelemre segítik szeretett s népszerű jelöltjüket Gajáry Gézát. Vácz, 1901. Nyomatott Mayer Sándor^ könyvnyomdájában.
