Váci Hirlap, 1901 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1901-09-22 / 39. szám
Előfizetési árak: Egész évre........................12 korona. í £ Negyedévre........................3 korona. I Egyes szám ára .... 24 fillér. j Megjeleli minden vasárnap.- '--------------------■ ■ ------------VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: Kovách Ernő. Bercsényi Dezső. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Nyilt-tér sora 60 fillér. Tiszta választás. Vác, szept. 21. Eljött tehát az ideje annak, hogy minden választópolgár gyakorolhassa legszebb jogát, a polgári jogok legíontossabbikát. Faló, hogy ezt az időt szívesen várták icszerte az országban, mert számtalan kerület olyan képviselőt küldött a törvényhozó testületbe, a milyet józan megfon.olással egyáltalán nem akart; de az öt Avvel ezelőtti időkben nem a választók akarata érvényesült, nem a tiszta elvek iiadala volt a főcél, hanem a hatalmi /érdek, a mely szövetkezett a magánérdekek alacsony aspirációival, csakhogy «► nagát erőssé, megdönthetetienné tegye. A múlt bűneit elősorolni s mintegy eliasztó példaképen feltárni minden tiszességes orgánumnak kötelessége. Öt év nulva bizonyosan másként Írunk. Az 900. évi X-V. t.-c. gondoskodott arról, logy a legalkotmányosabb jog gyakorisa biztosíttassák. Mi volt ezen törvény megalkotásánál főintenció? Az a tapasztalat, mely szerinl a közerkölcsök degenerálódása ijesztő módon jelenkezett, és uralomra jutott a kapzsiság, a mely legalkotmányosabb jogaink bérbevételével üzérkedett. A köznép, a mely amúgy is legjobban érzi a nyomasztó közgazdasági viszonyok súlyát és ez alul minden erővel szabadulni akar, könnyen volt rávehető arra, hogy legszebb jogát aprópénzért értékesíthesse és ezáltal erkölcsi önnállóságát feladja, a mint fel is adta. Az uj törvény értelmében többé nem lesz alkalom arra, hogy ez a káros, a nemzeti önnállóság erős épületét megrenditéssel fenyegető jelenség bekövetkezzék és eljő a tészta választások korszaka. Ha valahol, u'gy erre Vácon legnagyobb szükség s hogy az uj törvény nemes intenciói mennyire nem tetszősek köznépünk előtt, arra nézve már elég nézetnyíl vánitást hallói tunk. Mit ér az — mondják — ha nem lesz választási küzdelem Vácon, hiszen j a nemzetnek most kelne el egy kis apró- : pénz igazában ! Az etetést, itatást pedig minden köz ségben várja választó és nem választó egyaránt. Olyik vidéki korcsmáros már tízszer is tisztelgett a képviselőjelölteknél, pártirodákban változhatlan bizalmáról biztosítva a jelöltet. Éppen ideje volt, hogy a kormány a törvényhozó állal megszavaztatta e törvényt. A kerületek jó hire fokról, fokra sülyedt, már egyes kerületeket nem pártok szerint mérlegelték, hanem, hogy ennyi és ennyi ezer forint az ára. A mi kerületünknek sem volt nagyon jó hírneve és ma látjuk, hogy miként fordul el azoktól, kik tettek helyeit mással akarják magukhoz csábítani. A törvény életbelépésével a váci kerületben is megszűnt az etetés, itatás s józan polgársága be is látja azt, hogy máskép nem lehet, nem szabad, hogy legyen. I Ez lesz a tiszia választás, ilyennek j gondolja mindenki, a ki még kétségbe nem esett a magyarság sorsa felett. Ezekhez is Írunk mi. Kötelességük nekik a népet felvilágosítani az egyik oldalon, Daloljak . . . j lingi . . . Volt egyszer . . . Sárika, aranyos Sárika, : hallgasson reám .. . "daloljak újra — mondjátok nekem — \itoljak újra ábrándos dallokat s elhagyott kicsinyke lantomon akasszak újra édes-bús hangokat. laloltam egykor . . . szomorúan. . . biísan . . . \ illa gok hallgatták . „ . szellő elhordta . . . egy kis madár, ha ablakomra szállt, is csicsergéssel utánnam dalolta . . . daloltam volna azóta sokszor, 1 mert a dal a búban vigasztalás, 1 egy napon a lantnak húrjait n éjjel nem tépi ah ! a rágalmazás, daloljak újra — mondjátok nekem — . 'tözgetem hát a tépett húrokat . . . eteg lanton még búsabb lesz a dal. .. ’ hallgassátok szomorú dallomat! Keresztesi Erzsi. Sárika. Irta : Berkovics IbvdZilslós. Aranyos Sárika, ime rajongó, balga troubaur lett belőlem. Mesét mondok magáról, — Ugasson reárn. Ne féljen; nem kell a szende 'izi várkisasszony szerepét vinnie. Csingi* Valami gazdag sertéskereskedő fia kérte meg a Sárika kezét. Egy semmi, a kiből idővel minden lehetett. Milliók állottak mögötte. Sárika papája, a büszke gentry nem talált lea'ázást az összeköttetésben Persze Sárika mögött nem állottak milliók . . . Gömbölyű arcú, harmatos lelkű baba volt s a kicsi szivében épen két ideálnak szorított helyet. Tudta, hogyan kell velük bánnia : becézgette az egyiket, üldözte a másikat Se verset, se bokrétát nem fogadott el tőle. A zongora-tanítónőjével minden héten megüzente neki az örök haragot, így azután elszakithatlanul magához láncolta mind kettőt. Az ideálok nagyon szépen megfértek egymással. Együtt rótták Sárika nyomában az utca kövezetét s együtt ácsorogták el ablaka alatt a tanulás óráját. Gyula, a kitüntetett, kinek Sárikával szemben kiváltságai voltak, senki előtt sem tagadta a maga szerelmét, — Géza, a megvetett, konokul hallgatott. Megadó türelemmel viselte keserű sorsát és dalba sírta bánatát. Utóbb Sárikát bálba vitték. Nehéz, mámoritó illat ülte meg a nagy terem levegőjét s kacér pillantások röpködtek szerte-széjjel. Csordultig voltak apró viharokkal a szivek és az I arcokon pirult a jókedv, az ifjúság, a szenvedély, a szerelem. Sárika csak nézett, nézett, — a kivel a tekintete összetalálkozott, annak szemébe legott kiült az áhitatos könyörgés: — Rabod vagyok, ragadj el ! . . . Sárika győzött, Sárika hódított, pedig nem akart hódítani. És akkor volt rajta először a hosszú iuha... * Fél esztendő se telt bele s valami gazdag sertéskereskedőnek a fia megkérte Sárika kezét. Sárika gondolt egyet s szépségesen kiadta az utat mind a két ideáljának. Jók lesznek a kis húgának, majd ha nagyra nőtt. * A sertéskereskedő fiáról azt regélték, hogy nagyon eszes fiú és sok olyat tud, a mit más ; nem tud. Egyébb értékes tulajdonsága azon- i ban nincsen. Csakugyan ritkán kereste fel í Sárikát. És ha melléje került, remegett a keze, reszketett a hangja, de hát furcsa is volt ez a gyerekvőlegénynek, hórihorgas tétemével, hollandus arcával, angolos kimértségével. Bizony nem volt az a királyfi, a kinek Sárika rabszolgája tudott volna lenni. És ajándékul is ime mit küldött a külföldi utjából : valami hollandus szeszgyárnak a két darab részvényét. Sárika — mi tagadás benne — megharagudott s visszaszármaztatta a két részvényt. rerencz-József keserüviz az egyedül elismert kellemes izű természetes hashajtószer.
