Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
VAGI HÍRLAP 3 szeretet felé, mint a szőlő venyigéje a napfény felé. Az ő szivük is megtermékenyülne, ha az emberszeretet napja sütne rájuk ! A jótékonyság útját elállja a közöny. Ez mered ránk ridegen, sötéten, mint egy bástyafal. Bontsuk ezt le vállvetett munkával, egyesült erővel ! Lám, a keskeny résen keresztül, melyet áttörtünk e sötét falon, föléledve és fölvidulva 40—50 megváltott gyermek siet felénk, kik mindmegannyian sugárzó arccal és boldogan néznek a jövőbe. Negyven—ötven gyermek ! Egy maroknyi rész a megfertőzött talaj sívó homokjából. S a mit ezért cserébe nyújtunk, minden innen kibocsájtott gyermekraj, egy-egy megszántott tábláját jelenti a termő búzakalásznak ! De e boldog kis csoport mögül kárhozatra szánt társaiknak óriási száma nyújtja esdeklő karjait felénk. És nincs módunkban fölemelni őket! Sápadt, vonagló arczukon tehetetlenül nézzük a kínos vergődést, a romlást, a haláltusát! Följajdulunk e látományra, mert ebben a hazában harmincezer elhagyatott gyermek kiált oltalomért hozzánk, gyilkoló nyomorból! Ez a kiáltás ne veszszen el az utcák zajába ! Leljen visszhangot mindenki kebelében! Ezt a kiáltást meghallani, át kell érezni utón útfélen, minden családi körben, mindenütt, hol meleg szivek dobognak, mindenütt, hol egy — fölös fillér akad! Az Országos Gyermekvédő-Egyesület Menedékháza ez idő szerint igen szűk és rozoga bérházban lévén elhelyezve, legsürgősebb tennivalót a székes főváros által az Egressy-tér mentén adományozott telekre tervezett Menedékház fölépítése és berendezése képezi. A legőszintébb bizalommal arra kérjük tehát a nemes szivű emberbarátokat, hogy a menedékház mielőbbi fölépítését lehetővé tenni szíveskedjenek. Lehetővé teszik azzal, ha tagjai lesznek városunk nemes szivű emberbarátai az egyesületnek. Az Országos Gyermekvédő-Egyesület javára örökös alapítvány legalább 1000korona; alapítvány legalább 200 korona; pártoló tagsági dij legalább 50 korona egyszersmindenkorra ; rendes tagsági dij legalább évi 6 korona, három évi kötelezettséggel. Adományt a menedékház építésére bármily kis összegben szívesen fogadnak. Szocialista-gyűlés az államfogházban. Ily címmel a B. Napló közölte ezt a kis epizódot. A váci fegyházról s az államfogházból úgy is oly keveset tudunk, hogy érdemesnek tartjuk közölni: — Alázatos kérésünk volna, rendőrtanácsos úr . . . — Mi tetszik ? — Szocialista gyűlést akarunk tartani. . — Hol ? — Az államfogház udvarán. — Mikor ? — Holnap. A séta idején. — Megengedem. — Talán megtisztel jelenlétével is? — Föltétlenül ott leszek. Mint az államhatalom képviselője. Ez a beszélgetés folyt le néhány nap előtt a váci államfogházban Bérezi rendőrtanácsos és Csizmadia Sándor szocialistavezér között. Oh milyen forgandó is a világ kereke! Bérezi, a hatalmas policáj, a kinek segedelmével már annyi lelkes szocialista jutott a dutyiba, hogy világfölforgató ábrándjait kontemplativ csöndben megérlelhesse, — ez idő szerint szintén ül. Párbajozott tudniillik. És most, mint kolléga került össze a szocialistákkal, az ő kedves előnyomozottjaival. j Jó fiuk lehetnek a jövendő világrend előharcosai: hogy a rendőrtanácsos űr el ne felejtse praxisát és hogy az államfogház fegyelme le ne fokozza önérzetét, egy kis parázs szocialistagyűlést rendeztek tiszteletére. A gyűlés lefolyása méltóságos volt. Jelen valának az államfogház összes ülnökei: újságírók, egy-két színész, (köztük Rózsahegyi, a Magyar Színház komikusa) és egynémely párbajviselt földbirtokos. A gyűlést Pfeifer Sándor nyitotta meg mint elnök. Mint a kormányhatalom képviselője Bérezi rendőrtanácsos jelent meg. — Uraim, — mondá az elnöklő Pfeiffer Sándor, — megnyitom az ülést. Egyebet itt úgy se nyithatok meg. — Bár a kaput nyitná ki! . . . — suttogta egy ábrándos államfogoly, a ki folyton fiatal feleségéről ábrándozik. — Rendre! — hangzott fel a közönség kö- j réből. — És ezennel — folytatta Pfeiffer rendületlen nyugalommal, — átadom a szót Csizmadia Sándor elvtársunknak.- Éljen ! Halljuk ! Mikor a moraj lecsendesült, ércesen, tiszta | hangon kezdte szónoklatát Csizmadia, a hires j szocialista : — Uraim! Azt mondta az elnök úr, hogy megnyitja az ülés, mert egyebet úgyse lehet. } Nos hát ez nincs egészen igy . . . — Halljuk ! — Nem akarok önökben hiú reményeket fölébreszteni. Ne gondoljanak arra, hogy talán ma éjszaka szabadságot tudnék önöknek szerezni, hogy túl az államfogház falain kedélyes murit csapjunk. Elmúltak azok a kedélyes régi idők, a mikor Miletics Szvetozárt, nemzetiségi izgatások miatt tiz évi államfogházra ítélt dicső elődünket, a váci rendőrség éjjeli csendháboritás címén huszonnégy órai áristomra Ítélte el, mivelhogy a cigánybanda kíséretében tökrészegen végig duhajkodta éjféltájt Vác városa néptelen utcáit! És mégis kitárok önöknek egy kaput.. . A közönség feszült várakozással csüngött a szónok ajkain, a ki meghatottságtól reszkető hangon ekként folytatta: — Kitárom önöknek szivem kapuit, — hadd lássanak bele! El fogom önöknek mondani: hogyan lettem szocialista? Es erre elmondta Csizmadia Sándor, miként lett ő hive az uj világrendnek és lelkes előadása elragadta az államfoglyokat. A közönség példás rendben viselkedett, — a rendőrségnek nem volt joga a beavatkozásra. A mikor javában folyt a szónoklat, hirtelen megszólalt — a csengetyű. Vége a séta idejének, a szocialista-gyűlésnek — és az államfoglyok ismét bevonultak a szobáikba. — Ideje volt — mondá Bérezi — mert már csaknem meg voltam győződve, a szocialista tanok üdvösségéről! A folyosóra vezető ajtón feltűnt Balkay István, a rettegett igazgató hatalmas alakja. Alattvalói tisztelettel üdvözölték az államfoglyok, a szocialisták éppen úgy, mint a rendőrtanácsos úr. Ha tudta volna, hogy az imént szocialistagyűlést tartottak ! . . . Helyi és vidéki kirek. Dal a képviselőválasztásról. — Levél a szerkesztőhöz. — Azt beszélik, nemsokára Feloszlik a parlament, Jelölgetnek, kombinálnak, Odafönn és ide lent, Sok a jelölt kegyetlenül És kevés a kerület, No de sebaj, van fuvardíj S van még kortes-becsület. Sok a jelölt szerkesztő ur, És sok köztük a legény S hogy honatya akar lenni Valamennyi, értem én. Csak az nem fér a fejembe, Hogy gondozza majd a hont, Akinek nincs felesége S aki atya sohse volt. Mondja meg hát ez uraknak Szerkesztő ur, édesem, Nősüljenek minél előbb, Adok én lányt szívesen. Azt sem bánom, ha mindnyája Örökké jelölt marad, Az a fő, hogy a nyakamról Vigyék el a lányokat! Egy családapa. — A püspökünk főrend. E hó 13-án tartott főrendházi ülésen lett kihirdetve, hogy gr. Csáky Károly váci megyés püspököt a főrendek sorába az igazoló bizottság beiktatta. Ugyanekkor hirdette ki Kiss Áron ref. püspök, korelnök, hogy a főrendház elnöke gr. Csáky Albin lett. — Szobrok a székesegyházban. A megyés püspök újabb két szép szoborral díszítette a székesegyházat. Az egyik, Szt. Antal szobra gyóntatószékével szembe került. A másik szobor szűz Máriát a kis Jézussal ábrázolja s ezt a Szt-Mihály oltárra tették, a honnan egy nagyobb képet elvettek. A jobb oldali bejárat középső falán pedig egy nagy Krisztus a kereszten nyert elhelyezést. Egyébként az egész héten át folyt a munka a székesegyházban s csak misék alatt s ma délután szünetelt ez, midőn a püspök gyóntatott. — A főispán Vác díszpolgára. Az egész Pestvármegyében folynak az előkészületek Beniczky Ferenc tiz éves főispáni jubileumának megülésére. Benn, a központban a bizottság ülésezik, künn pedig a városok tanácskoznak a fölött, hogyan mutassák meg Beniczky iránt ragaszkodásukat. Dr. Zádor János polgármester csütörtök délutánra a városi képviselők nagy részét értekezletre hívta magához és előttük előterjesztette, hogy Vác város képviselőtestülete válaszsza meg a város díszpolgárává Beniczky Ferenc főispánt. A képviselők tetszésével találkozott az indítvány s azt el is fogadták. Ezért a polgármester keddre, e hó 23-ikára rendkívüli közgyűlést hiv össze, a melynek egyetlen tárgya lesz a főispánnak díszpolgárrá való választása. A jubiláris díszközgyűlés tudvalevőleg november 24-én lesz a vármegye székházában s ezen a gyűlésen adja majd át városunk küldöttsége a főispánnak a díszpolgári oklevet. Megemlítjük, hogy nem csak Vác, hanem Kecskemét, Nagy-Kőrös, Halas és Szt.-Endre is díszpolgárává fogja választani Beniczky főispánt. — Balkay István Kishartán. Az igazságügyminiszter bizalmának újabb tanujelét adta Balkay István f'egyintézeti igazgató iránt. Megbízta ugyanis, hogy a kishartai közvetítő intézetet vizsgálja meg. Balkay e megbízásnak e héten tett eleget s a tapasztalatairól jelentést tett a miniszternek.
