Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

4

VÁCI HÍRLAP

Helyi és vidéki hírek.

A mai nap program inja.

Vác, 1900. aug. 4.

Városunk közönségének és a városunkba érkező vendégek tájékozására a mai nap programúját röviden összeállítottuk.

A rendezők a város színével ellátott csokrokat viselnek : ők szívesen adnak felvilágosítást bárkinek is.

Nyolc és fél órakor érkezik a püspök, a nagybirtokosok fogadják a vasútnál s a püspök, kísérete és a küldöttségek bevonulnak a Konstantin-téri diadalkapuig.

Itt dr. Zádor János polgármester üdvözlő beszédet mond, melyre a püspökünk válaszol. (A városi és a vidéki küldöttségek a diadalkapu körül helyezkednek el, a hol a 6-ik honvédhuszárezred tartja fenn a rendet.)

A Székesegyház-téren a tűzoltóság von kordont, a templomba jegyekkel lehet bejutni. A rendezőség a kiadott jegyek színei szerint osztja szót a közönséget.

A püspököt a káptalan várja a nagyajtónál, a székesegyházi kar az Ecce sacerdos-t énekli. A püspök nagy misét mond, utána prédikál.

A megyés püspök a mise után visszavonul a palotájába, a hol először a káptalan, klérus, a katonaság Marschall br. alezredes és Helc Ferenc járásbiró vezetése alatt levő állami hivatalok fejeit és az állami tisztviselőket, majd pedig a vidéki küldöttségeket fogadja.

Délben fél két órakor ebéd a Kúrián.

Este nyolc órakor fáklyásmenet, a mely a Városház-térről indul a püspöki palota elé. Itt a dalárda énekel, utána Gajáry Géza orsz. képviselő üdvözli beszéddel az erkélyen megjelenő püspököt. A beszéd végeztével ismét a dalegylet énekel, a mely után a menet megindul.

— Az ünnepi mise. A mai ünnepi misén Ulrich Károly székesegyházi karnagy vezetése alatt megerősített énekkar fog énekelni. A soprant Zofáhl Juliska, Nikitits Annus, az altot Lencsó Margit, Lencsó Mariska, Tóth Ilonka és Roller Tériké kisasszonyok, a tenort Juhász Ferenc, Weninger Károly, a basszust Roller János, Szottfried József és Nagy István urak fogják énekelni. Előadják Seylertől Ecce sacerdos magnust, — azután Seylernek ünnepi nagymiséjét. Gradualéra a Dalegyesület énekel Sopran szólóval s előadják Salve Reginat (Hermanus contraktus XI. századbeli dalt) Offertóriumra Zofáhl Juliska kisasszony Saartól Ave Mariát énekli.

— A király ajándéka. A tótfalusi tűzkárosultak javára megindították az országos gyűjtést. A szinmagyar pestmegyei községet nagy nyomorba döntötte a rettenetes tűzvész. A megalakult segélybizottság, élén Andreánszlcy osztálytanácsossal, derekas tevékenységet fejt ki, hogy az országos kö/részvétet a szerencsétlen község felé terelje. A segélybizottság munkájában együtt fárad a kath. és a református lelkész. Előbb is szerették, tisztelték egymást, de a könyörületesség munkája még közelebb hozta szivüket egymáshoz. Tegnap osztották ki azt a 4000 koronát, melyet ő felsége küldött a tüzkárosultaknak. Csapó Loránd főszolgabíró ez alkalommal emelkedett hangú beszédet tartott a községháza udvarán egybegyűltek előtt.

— Apostoli királyunk — mondotta a főszolgabíró — az elsők között volt, ki a maguk balsorsát megszánta. Atyai jó szive megindult, hogy hirét vette a rettenetes tűzpusztitásnak. Negyezer koronát küldött a kezemhez, hogy azt kioszszam a tűzkárosultak között. A segély

bizottság megállapította, hogy kinek mennyi jusson a király ajándékából. Ha ezt a pénzt most kapni fogják, beépíttetik az uj házakba, gondoljanak mindig jóságos királyunk nemes szivére s szilárduljon meg általa az a hagyományos hűség, melyet a magyar nép királya iránt érez és ápol. Én azt kívánom, hogy felséges királyunk ajándéka hozzon áldást ég boldogságot az uj hajlékokba. A község népe megindultan hallgatta a főszolgabíró szavait s hatalmasan megéljenezte a felséges adakozót, a magyar királyt.

— A küldöttségek tisztelgése. A

vidéki és a helybeli küldöttségek a mise után fognak tisztelegni az egyházmegye főpásztoránál. Elsőnek a püspök a káptalant fogadja, a melyet dr. Virter Lajos nagyprépost vezet eléje s latin beszéddel üdvözli. Szintén a nagyprépost vezetése alatt tiszteleg a klérus. A helybeli hatodik honvédhuszárezred tisztikara következik most br. Marschall alezredes vezetése alatt. A vármegyék küldöttségét is fogadja a püspök és pedig abban a sorrendben, a mely megyében nagyobb számmal vannak a váci egyházmegye plébániái (tehát a sorrend: Pest, Nógrád, Csongrád, Jásznagy-Kun, Heves és Hont megyék). Ezután jő a két törvényhatósági város Kecskemét és Hódmező-Vásárhely küldöttsége, majd a kát. autonómiai képviselők br. Andreánszky Gábor vezetése alatt. Eztjköveti a helybeli állami tisztviselői kar küldöttsége, melyet He'c Ferenc járásbiró vezet. A többi összes, városi és magán testületek küldöttségét fogadja a püspök egyszerre, utoljára. A mint látható, nem csak a püspöknek, hanem néhány szónoknak is nagy napja lesz.

— Áthelyezés. A király Boroviczényi Gyulát a 6. honvédhuszárezred őrnagyát, a ki az érsekujvári osztály parancsnoka volt, a kecskeméti 4-ik huszárezredhez helyezte át.

— Nagy Sándor kitüntetése. A püspöki uradalom vezetőjét, Nagy Sándort hamarosan megkedvelték városunkban. Ily hamar nyerte meg megyés püspökünk szeretetét is. Tudtuk már mindnyájan, hogy Nagy Sándort a teljes bizalmával tünteti ki, de szeretetének eklatáns példáját most nyújtotta a püspökünk. Az uradalom intézőjének ugyanis olajba festett nagy arcképét ajándékozta szeretete jeléül.

— Porcinnknla napja. Augusztus második napját, Porciunkulát a Szt.-Ferencrendi szerzetesek világszerte megülik. Ezen a napon volt a búcsú Vácon is ünnepi istentisztelettel. Nagy számú ájtatos közönség volt ott jelen s hogy búcsúnap van, jelezte a sok mézeskalácsos sátor is, a melyet a Géza király-téren felállítottak augusztus másodikán.

— A püspök és a tanítóegyesület. A tanitóegyesület állandó bizottsága gr. Csáky Károly püspökhöz meleg hangú üdvözlő feliratot küldött. A püspök Csávolszky József apátkanonoknak, elnöknek most küldte el válaszát. Hosszú levél ez, a melyből megismerhetjük, hogy püspökünk a népnevelést egyik legfontosabb hivasásának tekinti s hogy számit arra, hogy ezen a téren soha csalódni nem fog derék tanítói karunkban. A szép levél azzal végződik, hogy az egyesület minden egyes tagjára főpásztori áldását küldi a népnevelés iránt érdeklődő püspök.

— Megyés püspökünk itthon. Gróf Csáky Károly megyés püspökünk a hét első három napját itthon töltötte. A palota berendezését tekintette meg. Mind a három reggel az apácáknál misézett, ebéden pedig a papnevelő-intézetben volt. A püspök csütörtök reggel ment vissza Esz’ergomba, a hol a mai napig Sujánszky Antal nagyprépost vendége volt.

— Tanulmányúton. A vallás- és közoktatási miniszter Borbély Sándort asiketnémak váci intézetének igazgatóját, Pivár Ignácot a vakok és Berinza János a hülyék budapesti intézeteinek igazgatóját állami ösztöndíjjal a párisi világkiállítás és a siketnémák és vakok kongresszusa; Együd Lajost a siketnémák búd ipesti iskolájának igazgatóját és Iierodek Károlyt a vakok orsz. intézetéhez Vácról áthelyezett tanárt pedig a németországi gyógypaedagogia intézmények tanulmányozása végett küldte ki. Borbély, Pivár és Berizna igazgatók múlt hó végén már el is indultak és az útjukba eső humánus intézeteket is megfogják tekinteni.

— A fáklyásmenet. A fáklyásmenet este nyolc óra után lesz. A Dalegyesület buzgó karnagya Ulrich Károly vezetése alatt Goll János üdvözlő dalát, Gajáry Géza beszéde után pedig Imát rebegve jő elém, Hernesnek dalát énekli el.

— Könyöradományok. Gróf Csáky Károly megyés püspökünk által a váci házi szegényeknek küldött 2000 koronát csütörtökön és pénteken délután osztották ki a városházán, mikor is 468 szegény jelent meg és vette fel a neki megajánlott összeget. Átlag véve 4 korona jutott egy-egyre, de voltak, kik öt, avagy hat koronát is kaptak.

— Petőfi és Juliskája. Kéry Gyula a Petőfi-Társaság elnökségének megbízásából bejárja most az országot, hogy összegyüjtsön minden relikviát, följegyzést és emléket, a mi Petőfi Sándorra vonatkozik. Gyűjtésének eddigi eredményéből érdekes részleteket közöl most a Magyar Szalon uj füzetében. Érdekes a követ - kező visszaemlékezés, melyet a költő bátyjának, Petőfi Istvánnak városunkban lakó özvegyétől hallott Kéry.

A hatvanas években — Írja — országszerte terjedt el a vakhir, hogy Petőfi él; egy alkalommal együtt volt Petőfi Istvánná Szendrey Júliával a kertben. Beszélgetés közben Petőfi Istvánná kérdi Júliát:

— Ugyan, Juliskám, mi is volt az ok, hogy másodszor is férjhez mentei ? Hiszen, lám, mégsem egészen bizonyos, hogy ő meghalt. Hátha váratlanul hazajön ?

Szendrey Julia e kérdésre a következőket válaszolta :

— Én bizonyos vagyok abban, hogy Sándor meghalt. Ha azonban csoda történnék s mégis visszajönne, akkor csak két eset állhat elő. Ha beszélhetek vele, tudom, hogy megbocsát, mert ő megértené azt; miért mentem férjhez másodszor. De ha nem engedne szóhoz jutni s nem mondhatnám meg neki az okot, akkor tudom,, hogy — megölne.

Majd elmondta, hogy mikor férje halála hírére atyja házához visszatért, a pokol kínjait kellett elszenvednie. Atyja folyvást szemrehányásokat tett neki, aztán eléje dobott egy százas bankót:

— Itt van, szerencsétlen leányom, — mondta izgatott hangon — eredj és keresd vele az uradat. . .

Egy más alkalommal Petőfi Istvánnénak. ismét férjéről beszélgetve, ezeket mondta:

— Ne gondold ám, hogy mi olyan boldogok voltunk, mint azt Sándor a költeményeiben irta . . . Sándor hirtelen és lobbanékony természetű volt, én nyughatatlan és ideges . . .

Aztán elmondta, hogy ő unatkozott Koltón s váltig biztatta Petőfit: menjenek már Pestre. Tudta, hogy ott egész udvara lessz és sokat fog szórakozni. A mézeshetekben Petőfi valamiért megneheztelt reá. ő akkor elkeseredésében kiült a kastély egyik magas ablakára s eltökélt szándéka volt, hogy leveti magát onnan, ha Petőfi nem békiti ki. Már-már végre akarta

v