Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-05 / 31. szám
VÁCI HÍRLAP 5 hajtani tettét, mikor Petőfi hirtelen a szobába lép s meglátva őt, a mint himbálózva, kihajlik az ablakon, odarohan: — Juliska, az Istenért! — kiáltja Petőfi, görcsösen átkarolva őt, — ne tréfálj . . . Gyere, ne haragudjunk egymásra! . . . És megcsókolva egymást, kibékültek . . . — Esztergom érdeklődése. Püspökünk eddigi otthona, Esztergom nagy érdeklődést mutat a mai bevonulás iránt. Mint halljuk, két külön vonat jő Esztergomból. Az egyik a püspököt és meghívott vendégeit, a másik az érdeklődőket hozza. Ez az utóbbi fél órával megelőzi a püspököt hozó vonatot. — Figyelmeztetés. Felhívjuk városunk j igen tisztelt közönségét saját jól felfogott ér- | (lekében, hogy a netalán előforduló szerencsétlenségeket mellőzhessék, hogy gyermekeiket j othon hagyják, mert abban a tolongásban, könnyen történhetik baleset. És továbbra figyelmeztetjük, hogy a városi rendőrség közegei és a kivonulandó katonaság szigorúan utasítva vannak különös gondot fordítani arra, hogy a nagy közönséget, ha netalán gyermekkel jönnének el az Isteni tiszteletre, őket távol tartsák, I a már fent említett okoknál fogva. Végül jó lesz fisvelni a zsebtolvajokra — Állami tisztviselők a püspöknél. Az eredeti terv az volt, hogy megyés püspökünk a helybeli küldöttségek közül vasárnap nem fogad egyet sem. Amúgy is eléggé elfárad s elég a vidéki szónokok beszédjét végig hallgatni s azok mindegyikének válaszolni. Ez a terv azonban most megváltozott, A püspök kivételt tesz és a Vácon lakó állami tisztviselők küldöttségét fogja fogadni A nagyobbára hivatalfőnökökből álló küldöttséget Hete Ferenc kir. járásbiró fogja a püspök elé vezetni. Úgyszintén fogadja a huszárezred tisztikarát is. — Kulcsár Ernőről. Magyar irök élete és munkái. E cim alatt most jelent meg a több kötetből álló munka egy füzete, melyet a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Szinnyey József kir. tanácsos, a magyar nemzeti múzeumi hírlap-könyvtár őre, a M. T. Akadémia 1. tagja irt. Ebben a műben, melynek különben 4 ko- j róna az ára, találjuk Kulcsár Ernő városi tiszt- j viselőre vonatkozólag a következőket: Kulcsár Ernő hírlapíró és városi hivatalnok K. János a püspöki uradalom gazdatisztje és Benevics Anna fia, szül. 1354. január 10. Kálión (Nógrád m.); iskoláit Vácon, Budapesten és Egerben végezte. Mint másodéves joghallgató Buda- i pesten 1876-ban a hírlapírói pályára lépett és a Kuliffay Ede és Tóvölgyi Titusz, által szerkesztett Magyar Hírlapnak (1877 —1878) belső dolgozótársa lett. 1878 ban mint katona részt vett Plercegovina okkupáeiójában; onnét visz=zatérve a Zoványi Jánoska Mihály lapjának az Uj Budapestnek (1879—80) munkatársa volt. 1880. március 25-től október 30-ig Nemzeti Újság c. politikai hetilapot szerkesztett és adott 1 ki, összesen 31. számat. 1884. november 26. Rúzsa Kálmán kiadóval mint szerkesztő indította meg a Nemzeti Hírlap c. politikai hetilapot és ezt 1896. junius 14-ig szerkesztette; egyúttal a fiatalabb Írói nemzedék segítségével a Bucsánszkv-féle ponyvairodalom nemesbítésére törekedett, szerkesztője lévén ezen vállalatnak, egyszersmind a Rózsa-naptár s egyéb kiadványainak. Szerkesztette még a Paprika című élclapot 1878. február 24-től junius 9-ig; a Paprika Jancsi tiz számát 1879-ben és a Világ Tükre című szépirodalmi képes folyóiratot, 1888—89-ben havi füzetekben Budapesten. 1897. és 1898-ban szerkesztője volt a Váci Közlönynek (1897. február 21-től julius 20-ig mint főmunkatárs) és a Váci Hírlapnak 1898. junius 19-től szeptember 25-ig, utóbbinak ma is munkatársa; e mellett szerkeszti a Steinbreuer-féle winterbergi kath. kiadó cég magyar vallás-erkölcsi irányú naptárait és mint városi hivatalnok Vácon működik a közigazgatás terén is. Cikkeket, költeményeket, humoreszket stb. irt saját lapjaiba s az Egri Népújságba 1871 — 72.), az Üstökösbe (1877-től álnevek alatt, a Peczek Demeter-féle baka-levelek nagy részét is ő irta); a Nemzeti Hírlapba ezernél több politikai cikket irt Baczúr Gazsi álnévvel és (K— r.) jegygyei; a Váci Közlönyben (1897. 9-ik sz. A 32. ezred Hercegovinában) stb. — Munkája: Felhők és sugarak. Költemények. Budapest, 1886 — Álneve és jegyei még: Peleskei Nótárius, (—r), (—ő). Most látjuk, hogy kicsoda az a Kulcsár Ernő az az egyszerű bagatell bírósági végrehajtó, a ki jelenleg — bár természete ellenére sanyargatja az adósoknak, majd pedig megunván ezt, fölteszi piros sapkáját s késő éjjelig ott üldögél a Füzes partján egy tutajon s fél I óráig is lesi, vájjon mikor akad már egy szép í potyka a horgára, nem törődve az irodalom- í mai, a melynek pedig ő is egyik számottevő alakja. — A jég. A hosszú ideig tartó forróságot ' vihar hütötte le. Hétfőn délután városunkban, \ főleg pedig a környékén nagy vihar dühöngött. ! A fekete és szürke felhők teljesen beborították az eget s nem sokára az esővel vegyest mogyoró , nagyságú jég kezdett hullani. Szerencsére j nagyobb kár a városban nincs, de a szőlőkben, kivált Csörögön újra bajt csinált. A vihar ellen későn ágyúztak és dió nagyságú jég is esett, a mely amúgy is kevés szőlőben nagy kárt csinált, t — Egy leány öngyilkossága. Csütörtökön este öngyilkosság történt a hajóállomáson. Harangszókor megérkezett a Vesta, az utasok kiszállottak s a hajó elindult. Csend volt a kikötő körül; csak két leány állott még a hajó hídon. Egyszerre az egyik futásnak eredt és a hídról belevetette magát a vízbe. Társnője sírva rohant az állomásra s egyre hajtogatta: — Mondtam neki, hogy ne tegye, mégis megtette! Rögtön csónakon keresésére indultak, de ! még eddig a holttestére sem akadtak. Raucsilc \ Eszternek hívják az öngyilkos leányt, Raucsik Sándor fegyőrnek a leánya, a ki gyógyíthatatlan baja miatt halt. meg. A társnője Plunder Jolán volt, a ki az utón lebeszélni igyekezett Esztert, de ez nem hallgatott ra. — Özv. gróf Crouy Frigyesnó temetése. Az elhunyt jótékony grófné temetése vasárnap ment végbe. A temetésen ott voltak a gyászoló család s a vidék előkelő családjai, a kik körül állták a szt. Ferenc-rendiek templomában felállított ravatalt. A beszentelés után a templom mellett levő családi kriptába tették ideiglenesen nyugalomra a nemes grófné hült tetemeit. Ny. b.! — Uránia Vácon. Nem a budapesti Urániáról van szó, hanem annak csak silány utánzatáról, mely szerdán este próbálta ki a Pannónia vendéglőben a váciak természettudomány iránti érdeklődését, de sajnos, zátonyra jutott. Nyolc órára volt hirdetve az előadás s fél 9-kor már összejöttek vagy tizen. Jöttek még néhányan s az Uránia megkezdte az előadást. Az első jelenség, úgy látszik, a világ teremtése előtti időt mutatta, mert Perlfein vendéglős egészen elsötitette a termet s a vendégek még egymást sem láthatták, csúpán csak vagy öt óriási csattanás hallatszott, nagyokat ütve valamelyik világossághoz szokott érdeklődő a kifeszitett ponyvára sétabotjával, mintegy jelezvén a teremtés előjelét, az égzörgést. Majd föltűntek a ponyván a Nagy Medve, a Fiastyúk, a Sirius s egyéb égitestek. Volt szó a tűzhányóhegyekből kijövő bűzös gá/akról, mikor a rosszul elojtott acetylen lámpákból lecsöpögő benzin egész tócsát árasztott a terem padlóján szörnyű szagot gerjesztve. Megjelent a napfogyatkozás, a holdfogyatkozás, miközben Fehér Ipoly fizikájának az égitestekről szóló részleteit darálta le a tisztelt felolvasó. Éppen a protuberanciákról (fénykitörés) volt szó, mikor valaki nagyot trüszszentett, az előtte ülőt alaposan összeköpködte, mire ez hatalmas pofonnal kívánt kedves egészséget s nyomban meglátta az illető a csillaghullást, a felolvasó pedig egész nyugodtan darálta tovább, hogy: a holdnál egyáltalán nincs gyűrűs napfogyatkozás. Most meg a vörös Mars-ot mutatta be az Urániás, de úgy látszik, a kinek legjobban tetszett volna, nem láthatta, mert boszankodva kiáltott az előtte ülőhöz, hogy : — Vegye el a fejét Bunyata úr, mert csak fogyatkozva látom a Marsot. Ezután újra a Nagy-Medve volt látható, de ezt már annyira megunta a publikum, hogy öröm volt nézni azt a megszökéseket a teremből s végre is mikor jött az előadás netovábbja s ismét világos lett, nem maradt három embernél több a teremben. A budapesti Uránia színháznak jó lesz tehát tudomásul venni, hogy a boldog vidéken vidéken visszaélnek a jó hírével s drága pénzen mutogatnak olyat, a mi a vásáros bódékban is kevés volna. — Költés-rothadás a méhek között. A földmivelésügyi miniszter folyó évi julius 19-én kelt rendeletével Kovács Antal országos méhészeti felügyelőt megbízta, hogy Vác belterületén levő méhálloinányokat vizsgálja meg. A felügyelő megkeresésével Molnár Máté helybeli méhészt kérte fel, hogy ténykedésénél segélyére legyen. Hogy ez a vizsgálat nem volt hiába való, mutatja az, hogy egy kisebb méhes költés-rothadás által elpusztult, a városi faiskola Újhelyi-méhes-ben egy kaptár teljesen fertőzve volt, melynek népe kaptárostól együtt megsemmisittetett egy gyanús törzs le lett kénezve s több fa alkotrész elégetve. A többi méhesekben ezt a ragályos betegségét nem észlelték, de azért jó lesz ügyelni és ideje korán védekezni, mert ez ellen a ragályos és könnyen terjedő betegség ellen nincs orvosság. — Újabb adakozások a tótfalai leégetteknek. A tótfalui tűzkárosultak részére mai napig következő a iományok érkeztek be, melyek ezennel köszönettel nyugtáztatnak : Folyo évi julius hó 25-én kimutatott összeg 7350 korona 43 fillér, Lőwy Margit s Társai Újpest 10 kor., Bus István Sziget-Monostor 5 kor., Pap Ferenc Nemes-Mágocs 4 kor., római kath. plébánia hívei Szt.-Endre 84 kor., ifj. Petrivavelszky Károly Legende 2 kor., gróf Csáky Károly megyés püspök Vác 200 kor., Valtersdorfer Pál Budapest 10 kor., Peláthy Béla gyűjtése: Leányfalui nyaralók 567 kor. 40 fill., Hidegkút község 10 kor., Hidegkút község lakossága 54 kor. 10 fill., Németh Béla Hidegkút 2 kor., Werger plébános Hidegkút Pilis-Szt.-Kereszt község lakossága 27 kor. 70 fillér, Pilis-Szántó község lakossága 24 kor. 40 fill., dr. Egerth József miniszter titkár gyűjtése Budapest 106 kor., 60 fill., Békásmegyer község lakossága 205 kor. 3 fill., Solymár község lakossága 170 kor. 36 fill., Solymár község 20 kor., Községi hitelszövetkezet Solymár 20 korona, összesen: 8882 korona 92 fillér. — ő császári és apostoli királyi Felsége által adományozott 4000 koronát dr. Csapó Loránd főszolgabíró f. évi julius hó 29-én osztotta ki 131 károsult család között a tűzkár segélybizottság által beterjesztett arány szerint. Tahi- Tótfalu 1900. augusztus 2-án. Andreánszky Antal segély-bizottsági elnök. (P. H.) Dr. KV nitzer Sándor segély-bizottsági titkár.
