Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-22 / 29. szám
Tizennegyedik évfolyam. 29. szám. Vác, 1900. évi julius 22. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész évre...............................12 korona. Félévre......................................6 korona. Negyedévre.................................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. Megjelenik; minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Felelős szerkesztő: HIRDETÉSEKET Bélyegilleték nincs. Kovach. Ernő. Dercsényi Dezső. j jutányosán felvesz a kiaaóhivatal. A vízvezeték. Vác, julius 21. Nem is reméltük, hogy ily hamar a vízvezeték és az artézi kút ügyében véleményt mondjanak a szakemberek. És igy, alig telik bele két hét. kimerítő jelentés jött Halaváts főgeologustól s Znrka főmérnöktől a kik egyhangúlag konstatálják', hogy Vácon az artézi kúi fúrása nem helyes és a várost vízvezetékkel kell ellátni. Meglepetést kelthet minden-felé, a hol csak a város ügye iránt érdeklődnek, ez a szakszerű vélemény, a mely számadatokkal is iparkodik meggyőzni arról, hogy egyedül a vízvezeték felállítása a helyes. A város legfontosabb kérdésének megoldásához jutottunk. A modern és egészséges város elnevezésre csak akkor tarthat számot, ha a vizkérdése rendezve van. A város jövője, fejlődése függ ettől s a lakosság legnagyobb hálájára tarthatnak számot vezető köreink és képviselőtestületünk. ha azt a megoldás stádiumába vezetik. De sokkal fontosabb ez a kérdés, mint-Kiállitási morzsák. Paris, juniuá. — A Váci Hírlap eredeti tárcája. — Valóban gyönyörű kis vár ez a mi magyar pavillonunk. A vajdahunyadi emléknek rekonstituciója. És a hivatalos kiállítási kalauz úgy említi, mint egy gyönyörűséges játékszert: c’est un vrai bijou. Hát még a belseje: valóságos kincses láda. De persze a legnagyobb hirü érdekesség benne a huszárterem. Hadd tudja meg a nagy külföld, hogy ha többet nem is, de legalább egy szót átvett a a mi barbár magyar nyelvünkből: huszár. Az eredetét már aztán nem fogják tudni, hogy egy lovas katonának húsz pénzegység az ára, — mint mi azt Mátyás király fekete huszárairól tudjuk. A dragonyos egyenruha elegánsabb, — ha német szemmel nézzük; az uhlánus uniformis csinosabb, — ha szláv Ízléssel tekintjük; de a huszár attila a legszebb, mert ezt a nemzetközi ízlés, mint a legszebbet elfogadta. Ezt a huszártermet sokan láttuk már Budapesten is és valóban igen historikus, művelődéstörténeti vagy akár laikus szempontból sem hogy ajtóstól rohanhassunk a házba, j íme, itt közöljük a szakszerű véleménye- | kel s arra kérjük városunk ügyei iránt érdeklő városatyákat, hogy lapunk hasábjain akár hosszabb, akár rövidebb cikkekben mondják el a vízvezetékről véleményüket, a melynek szives örömest tért nyilunk. Tekintetes Igazgatóság! F. évi május 26 án 371. sz. a. kelt rendelete következtében bátorkodom a Vác városában I létesítendő vízvezetéknek vízzel való ellátása ügyében, a helyszínén is öregbített tapasztalataim alapján, a következőket jelenteni: Vác városa környékének földtani viszonyait — a mennyire én ismerem — nem találom l kedvezőknek arra nézve, hogy Vácott artézi j kutat olyan sikerrel lehetne fúrni, mely a város igényeit kielégítené. S igy a vízszerzési artézi kút utján nem merem ajánlani nemcsak azért, mert úgy mennyiség, mint minőség tekintetében igen bizonytalan az artézi kútfúrás eredménye, de különösen azért, mert sokkal egyszerűbb, biztosabb és olcsóbb mó- j dón lehet jó és egészséges vizet teremteni a ! tervbe vett vízvezeték ellátására. I Vác közvetlen környékén ugyanis a- hegyek j aljában, a Duna bal partján, párhuzamosan a 1 folyóval egy iösz-terrasz vonul. A lösz a tégla- i tekintve is. Mert ime mi magyar huszárok, korszak alkotók vagyunk a kavallerie világtörténetében. A szív hévül, a lélek emelkedik, mikor ezt j a kis területet a mi trikolorunk alatt a mienké- j nek mondhatjuk. Az egész pavilion csak törté- ; neti emlék; sokat mond, minden darabja regél \ annak, a ki megérti. És mikor itt a nemzetek j társaságában látom, valami mintha mondaná abensőmben :szegény Magyarország!Mimondja? | Talán a történelem . . . A szomszédban leng a fekete-sárga zászló Ausztria háromszor olyan nagy igen szép palo- j tája fölött. Szinte még itt is árnyékban vagyunk . . . Hanem nagyon érdekes, a miről már a mi újságjaink otthon Írtak is, hogy a magyar pavilion a publikum elől zárva van és csak a messze eső kiállítási igazgatóságtól kapott belépő jegygyei látogatható. Komikus dolog ez, de nem észszerűtlen, sőt nagyon célszerűnek bizonyult. Nem is érdemes minden utcai népség arra, hogy a mi kincses 1 ládánkat, pavillonunkat megnézze. És ez a j fejedelmi kiállítás; a drága szőnyegek, a látogatóknak szabadon szolgáló gyönyörű piros j bársony fautenille-ök korlátlan entrée mellett 1 bárkinek rendelkezéséra állanának. Hanem igy | csak kaputos embert érheti az a boldogság, | vetőkben teljes vastagságában van feltárva s itt az konstatálható, hogy a lösz alatt homok, majd — a téglavetőkben bemélyesztett kutak tanúsága szerint — vastag kavics következik, mely már itt is bő vizűnek mutatkozik. Ez a kavics tovább nyugatra a' Duna partján a Váralja alatti résztől egészen a városig, 3 klm.-nél nagyobb hosszban a felszínen van meg s belőle számos, bővizű, kristálytiszta, üdítő forrás fakad. Miután pedig ezek a források a Duna oly magas vízállása mellett is. a minő ottjártamkor (f. évi junius 30-án) volt, a folyó tükre felelt tetemes magasságban fakadnak : ki van zárva az, hogy e viz szűrt dunaviz lenne, hanem a hegységből leszivárgó víznek kell tekinteni, mi jó minőségét kétségtelenné teszi. Ha még e mellett tekintetbe veszszük azt, hogy az a terület, ho! ez a bővizű kavicsréteg konstatálható, a várostól északnyugatra fekszik oly térszíni viszonyok között, melyek kizárják azt, hogy e • vízhez a város szennyvizei hozzákeveredhessenek s ekkép minőségét veszélyeztessék : e kavicslerakodás - ban olyan víztartó létezik a város közvetetten környékén, melynek vize bátran igénybevehető s ekkép a város tervbe vett vízvezetéke igen kedvező viszonyok között látható el kellő mennyiségű, jó, egészséges vízzel. Budapest, 1900. évi julius hó 4-én. Halaváts Gyula kir. főgeologus. f karig hogy a mi huszártermünkben bársonyos karig, székben ülhessen és az érdekes freskókban gyönyörködhessék. Én magam sem szereztem belépőjegyet. Hanem úgy áll a dolog, hogy a bejáratnál egy szolga bocsátja be a jelentkezőket. De bizony csak minden tizediknek van jegye. A szolga azonban ügyes ember, vagy mondjuk ügyes megbízatása van és úgy tesz, hogy beereszt mindenkit, a kit a mi kiállításunkra comme il faut-nak ítél. Hanem viszont joga van mindenkit be nem engedni is. így azután még növekszik a magyar pavilion érdekessége. Mert az idegent kiváncsivá teszi az a tudat, hogy itt nem valami mindennapit láthatni. És tényleg úgy van, hogy a pavillonunk bejárata előtt mindig nagy tömeg olvassa a hatalmas betűkkel jelző figyelmeztetést és várja az alkalmat, hogy jegy nélkül is bejuthasson, a ki magát arra méltónak érzi. Magyarország kép vise1 ve van aztán a kiállításnak minden ágában ; és nagyon szép, megható jellemvonásunk tűnik ki abban, hogy forrón szeretett uralkodónknak, Ő felségének mellszobra vagy képe mindenütt a legelső helyen díszeleg. De szomorú, fájdalmas benyomást okozott egy helyen, hol boldogult Erzsébet királynőnknek mellszobra képezi Ő felségének peudent-ját. Az emléke csak fájdalm a VAK BOTTYÁN múzsum
