Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

1 i la b i S hozzá még különösen a vidéki olvasóra nézve felettébb terhes és sok időbe kerülő munka volt, a Cilii 8 kiadóhivatalban jelzésű apró hirdetéseknél, a kiadóhivatalhoz fordulni vagy pláne válasz-bélyeg csatolásával levélben tudakozódni a hirdetés feladója felöl. Ez volt az oka annak, hogy pl. munkaközvetiiésre az apró hirdBÍÓSSk rovatát alig vették a magyar lapoknál igénybe. y - >> Külföldön, mint emlitettük, ez már régen másképen van. A háziasszony, aki cselédet keres, a cseléd, aki helyet keres, mind az újsághoz fordul. Ezzel megtakaritja mindkét fél a drága közvetítést és leggyorsabban jut egymással érintkezésbe. Mindenki nagyon könnyen kiszámíthatja magának a hirdetés árát, melyet lBVBlbélyB()8kbBn is be lehet küldeni. Az apró hirdBtéS legjobban éri el célját akkor, ha lehetőleg rövid. Például ha igy szól: „Ügyes, fiatal szobaleányt keresek. Kecskeméti-utca 3., 1. em. 10. ajtó.“ Vagy pedig: „Segéd felvétetik, fűszer-üzlet, Ó-utca 61.“ Ugyanilyen rövidséggel ajánlhatja szolgá­latait a cseléd vagy a munkás, esetleg a tanító vagy a tanítónő is, mert okos ember, bárminő társadalmi állásban, a hirdetést nem tarthatja méltóságán alulinak. A munkás nem lesz kénytelen tiz helyen is bekopogni, inig végre olyanra akad, ahol esetleg foglalkozást talál. A cselédek meg, akik most órákat és napokat töltenek azzal, hogy egyik közvetítőt a másik után fölkeresik, egy huszkrajcáros hirdetéssel célhoz juthatnak. Hasznát vehetik az apró hirdetésnek a kisebb mesteremberek, akiket eddig éppen a legjobban fizető közönség alig ismert, sőt meg sem ismerhetett. A főváros környékén lakó kisiparos húsz krajcárért egész nagy közönséggel érintkezhetik anélkül, hogy csak be is kelljen fáradnia a városba. Például: „Asztalos munkákat, javításokat vállal Kovács Károly, Újpest, Fő-utca 40.“ Ez éppen tiz szó, aminek a költsége húsz krajcár. Lesznek bizonyára olyan vendéglősök, kávésok, akik az apró hirdetéseket mindennap igénybe veszik. Mert húsz krajcárt megér nekik az, ha címüket a közönségnek napról-napra emlékezetébe hozzák. Szóval, aki hirdetés utján eladni akar valamit, vagy aki venni akar valamit: kinyo­matja a hirdetésben teljes címét; aki pedig az apró hirdetéseket olvassa, azonnal megkapja a hirdetés közzétevőjének nevét, lakását s igy egyenesen ahhoz fordulhat, a kiadóhivatal mellőzésével s a sokszor drága idő megtakaritásával. A cim kitétele mindeddig külön 30 krajcárba került, ezentúl szavankint csak két krajcárba kerül, vagyis csak annyiba, amennyit eddig a „Cim a kiadó-hivatalban“ kinyomatásáért kellett fizetni. (Aki diszkrétebb természetű hirdetést tesz közzé, az persze ezentúl is elhallgatja a címét; de a posts rsstante jel­zésért sem kell külön 30 krt fizetni mint eddig.) Az apró hirdBtésBk kétségtelenül hatalmas közvetítői lesznek ezentúl az üzlet­kötéseknek s kiszámíthatatlan gyakorlati haszna lesz ennek a rovatnak a közönség minden rétegére, ha egyszer hozzá szokik ehhez a legolcsóbb és legeredményesebb közlekedési eszközhöz. Azért ajánlatos — éppen a szegényebb osztályok érdekében — hogy a közönség gyorsan megkedvelje s OlBfltŐI SÜrŰbbBÜ VB0^8 IgénjfbB a teljes címmel ellátott apró hirdetéseket. A PESTI HÍRLAP kiadóhivatala Budapest, V., Váci-körut 78. sz. life tm

Next

/
Thumbnails
Contents