Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-01 / 26. szám

BBBBBBBBBBBBBBBHBBBB

HBBBHfflBBBBBBaBBBBBaBBI

BBBBBBBBBBBBHiiBBBBBBiB

PESTI HÍRLAP

A LEGELTERJEDTEBB MAGYAR LAP.

NAPONKINT

Tön százezer olvasó kézé« fordul meg.

HIRDETÉSEK

A PESTI HÍRLAPBAN

LEGNAGYOBB EREDMÉNYNYEL JÁRNAK.

yyyuyi

a APRÓ HIRDETÉSEK

ÜIJLA.

a Pesti Hírlapban

V 10 szóig 40 fillér; y y minden további szó y yp 4 fillér; vastagabb ^

^ betűkkel nyomatott y = szó 8 fillér. = y

az apró hirdetések

ELŐRE FIZETENDŐK.

Az apró l]irdctcscl> világában

mm

1900. évi julius elseje történeti nevezetességű nap lesz. E napon szűnik meg a kincstár által eddig szedett hirdetési bélyeg. Ezzel szinte béklyótól szabadul az apró Hirdetések nagy közönsége.

Ez a hirdetési bélyeg-illeték minden kisebb vagy nagyobb hirdetés, reklám vagy nyilt-téri közlemény után 30 krajcár = 60 fillér volt. De meg kellett fizetni a legolcsóbb 20 krajcáros apró hirdetés után is, ha benne volt a hirdető cime; vagyis ha a pár szóból álló hirdetés ára 20 kr. volt is, mihelyt valaki a címét (nevét, lakását vagy üzletét) is bele irta, hogy mindjárt rátaláljanak, vagy hogy az ajánlatokat saját kezéhez kapja, már 30 kr. bélyeg-illetéket is kellett fizetnie, vagyis a legkisebb hirdetés is legalább 50 krajcárba (1 koronába) került, ami kivált belykereső szegény embernek bizony nagy pénz.

Ily körülmények közt nálunk OlCSÓ apró hirdetésről eddig nem igen lehetett beszélni s az apró Hirdetések nem vehettek olyan lendületet, mint például bécsi, berlini vagy londoni és amerikai lapokban.

Azt a két krajcárt, amennyibe a hirdetési szöveg minden egyes szava kerül, senki sem sajnálta, de nem is sajnálhatta, mert egy kisebb hirdetés tiz-busz szóval megfogalmazható s igy husz-negyven krajcárba kerül. Azt a harminc krajcárt azonban, melyet az állam szedett be egy címmel ellátott s mondjuk busz krajcárért közzétett hirdetés után, a legnagyobb rész sajnálta, a min nem is lehet csodálkozni. Ez az úgynevezett kincstári bólyegdij majdnem hogy megölője volt az apró hirdetéseknek