Váci Hirlap, 1900 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-03 / 22. szám
Tizennegyedik évfolyam. 22. szám. Vác, 1900. évi junius 3. VÁCI HÍRLAP Előfizetési árak: Egész évre ...... 12 korona. Félévre..................................6 korona. Negyedévre.............................3 korona. EGYES SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. VÁG ÉS VIDÉKÉNEK HETILAPJA. ' f . -Megjelenik minden vasárnapon reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VÁC, Géza király-tér 3. szám. Ide küldendők a lap szellemi részót illető közlemények, előfizetési pénzek, hirdetések és hirdetési pénzek. Nyilt-tér sora 60 fillér. Kiadótulajdonos: Feleló's szerkesztő: HIRDETÉSEKET Bélyegilleték minden beiktatásnál 60 fillér. Kovách Ernő. Dercsényi Dezső. | jutányosán felvesz a kiadóhivatal. Piros pünkösdre. Vác, junius 1. 1 Öröktől fogva ilyen volt a nép: Egyik nap Hozsannát kiáltott neki és virágot szórt az útjára. Másik nap elárulta, unegostorozla és keresztre feszitette. ; Harmadnap megcsókolta a föld porál, j melyen járt és Istenének vallotta a megtiportak Három nagy ünnepben üli meg emlékét | közel két ezredév óta. A napot, a melyen született, a melyen j sírjából felkelt s a melyen apostolokká | és szónokká ihlette a kunyhók lakóit, a 1 kik hivatva tőnek megalapítani egyházát s a szendétektől eltelve elterjeszteni a királyi palotáktól a viskóig minden népnek isteni tanait. Melyik ünnep dicsőbb, melyik nagyobb? Bajos megállapítani. Közel két évezred óta hangyaszorgalommal dolgozik, gyűjt és fárad a föld népe már előre, hogy a három napot megüthesse s boldogtalannak vallja magát, kinek e napon tiszta öltöny, fehérkalács, gondtalan vigalom elkerüli a háza táját. Az ünnepek közt a harmadik dicső nagy ünnep ez a mai: piros pünkösd! Minálunk magyaroknál ősidőktől fogva speciális karakterű ünnep volt piros pünkösd ünnepe. A mily örömmel várták a viganós liajadonok, Zrínyi dolmányos leventék az ajándékhozó karácsonyt, az öntözködő pajzán husvétot, épp oly örömmel néztek a költői szép piros pünkösd elé, melynek nyíló virágai oly illatossá teszik a templomot, oly fennköllté az esküvői. A szentlélek eljövetelének s az egyház megalapításának ünnepe magasztos lehetett mindenütt, de sehol oly szép, oly jellegzetes nem, mint nálunk Magyarországon. Piros pünkösdben nem szigorúan a keresztény ünnepek rideg aktusát, de a kikelet, a remény, az ébredő természet örömteli vidám piros pünkösdjét ünnepeltük. Még élnek poros könyvekben a múltnak emlékei! Volt idő, a mikor a balzsamos Duna- Tisza közén éltünk boldog, vig napokat. Piros volt nekünk a pünkösd, a lélek ártatlan poézisa a piros szint jelölte meg a boldogság szinbolumául. Mily szép volt a magyar társadalmi élet letűnt hajdana. Piros rózsákból koszorút font s társasjátékban kört csinált belőle az ifjúság. Künn a bárány, benn a farkas . . . Régen volt. . . Község népe királyt választott az napra s ez a nap nagyon emlékezetes, kedves nap volt ifjúnak, atyának. Hej de szép volt..! De régen volt! Afféle pünkösdi királysággá lett . . ! Rég letűnt . . ! Eljött a gőz, a villany közömbös, rideg korszaka. Nem történt semmi különös, csak avult ósdi szokások tűntek le a messze múltban s az emberek lettek kissé halványabbak, közömbösebbek okosabbak és gonoszabbak. Azt mondják : a hold is volt valamikor l tűztől izzó fénygömb a világűrben. Ma \ kihűlt, lakót nem tűr, életet nem ad. A hozomány. — A Váci Hírlap tárcája. — Mátyás', Magyarország királya : Jó reggelt, urak! Ha valamennyien meg nem jelentek előttem, fejeteket vesztitek. Budán. A király. E rövid, de velős tartalmú rendeletet kapták egy szép reggelen nemes Buda városa magisztrátusának tagjai. És tőn nagy szörnyüködés a jámbor városatyák között. Egyikük sem tudta elképzelni, hogy mi okból folyamodott a szigorú, de máskülönben kegyes király ily rideg felszólításhoz ? Történt pedig ez azon évben, a midőn Buda város tanácsterme nap-nap után kongott az ürességtől, oly kevés volt a tárgy, a mi fölött vitatkozni lehetett volna. Ennek pedig két nagyon egyszerű oka volt. A király azon emberek közé tartozott, kik ellentmondást nem tűrnek s igy a tanácskozás teljesen fölösleges formalitássá sülyedt alatta, másrészt pedig a tanácsban hajdan, ép úgy mint most, feles számmal találkozának németek svábok, a kik dörmögtek ugyan és izegtek-mozogtak, de halgattak is, lévén az ellenmondás s igy a kemény — ősi magyar virtus. Nagyon természetes tehát, hogy a mondott reggelen a királyi palota fogadóterme szinültig megtelt aggodalmas arcokkal, a mikről leritt a félelemmel vegyes kíváncsiság. Mátyás fogadóterine egyike volt a legpompásabb művészi alkotásoknak. Már maga a benyomás, melyet a szemlélőre gyakorolt, gothikus, üvegfestésü ablakaival, magas csucsivben végződő boltozatával s remek faragványu falaival mély és erőteljes volt, mintha a király fejlett érzéke a szép iránt összhangzatba igyekezett volna azt hozni saját hatalmas egyéniségével. A terem végén nehéz, himzett faliszőnyeg, rajta a magyar birodalom s a Corovinok egyesitett címerével adta meg a háttért a nemes ornametikáju királyi trónnak. Midőn a tanácsosok száma teljes lett s az izgatott kíváncsiság helyett a nyugott várakozás lépett előtérbe: kinyílt egy mellékajtó s rajta szokatlan diszben, komoly méltósággal belépett a király. Egy halk éljen üdvözölte őt a jelenlevők ajkairól, a melyet a fejedelem hirtelen kézintése elhalgattatott. Mátyás helyet foglalt a trónszéken. Ekkor előlépett Logody uram, a város polgármestere, s egyet pödörintve bajuszán, ekép kezdé üdvözletét : — Uram, király ! Két dolog közül engedtél választani Buda tanácsurainak: vagy megjelenünk valamennyien kegyes színed előtt ma a meghatározott időpontban, vagy kezeinkbe helyezed fejeinket. Felség ! Mi választottunk, még pedig oly módon, a mely tenéked is és nekünk is kedvesebb. Ha levágatod fejeinket, kettőtől fosztod meg önmagadat és bennünket, az udvarlástól és alattvalóid egyik leghűségesebb részétől; mig mi meglettünk volna fosztva fejünkkel együtt eszünktől, mely a te parancsaidat lesi és azon szerencsétől, hogy neked kedves reggeli kívánságodért hálás köszönetünket kifejezzük ! A király arcán egy röpke mosoly futott végig. Elérte a czélzást. — Helyes a te érvelésed, Logody! S hogy magyarázatát adjam fpra levelemnek, néhány perezre türelmedet kérem. Valamit el kell nektek mondanom. Logody uram meghajtá fejét s bizonyos negéddel ráütött kardjának markolatára, jeléül annak, hogy halgatja a fejedelmi mesemondást. Azután hátra fordul s végig nézett társain. Azok is ugyanazt cselekedték. Ő volt az esze valamennyinek. — Tegnapelőtt este történt, — kezdé a király. — A könyvtár egyik ablakánál mélázva hallgattam a pacsirta altató dallamát. Az éj | szép volt, a balzsamos lég, a sötétkék, égbolt Kitűnő orvosi észleletek alapján immár dönthetetlenül meg van állapítva, hogy a Ferencz József keseriiviz, szerencsés összetételénél fogva, az egyedül tartós hatású és kellemes ízű hashajtószer. A régi hirnevü Ferenc* József keserűvizet mindenütt árusítják. Kapható : Hufnagel Imre, Beck Ignác és Torday Jenő urak füszerkereskedésében Vácon.
