Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-05 / 6. szám
VÁCI HÍRLAP 3 sikerült is őket a választmányba beválasztatni. A közgyűlés lefolyásáról a következő tudósitáunk szól : Elnök: Motesiczky János. Az elnök szívből üdvözli a kath. Kör tagjait, kik a közgyűlésen megjelenni szíveskedtek,a mely ünnepélyes megjelenés tagadhatatlanul igazolja a kath. Kör szükségességét és életrevalóságát. Krisztus Jézus igéi „A hol ketten vagy hárman egybegyülnek az én nevemben, közöttük vagyok.“ Ámde a mai társadalom hol gyülekezik egybe Jézus nevében ? Melyik a gyülekezet, mely dicsekedhetnék vele, hogy Krisztus közötte van ? Nem-e valóságos elszakadás Krisztustól, kit a tudományból, törvényhozásból, a felsőbb iskolákból, sőt már-inár a családból kizárva | látunk ? Miként egykor a bethlehemi istállóba, j úgy ma egyszerű magányba igyekezik szorítani | Krisztust és kiküszöbölni az élet minden nyit- j vános teréről. A még hivő s a hétköznapi | életen felül magasabbért hevülő lélek, mint j Afrika sivatagján utazó vándor, kívánkozik | egy-egy oáz után, hol kath. érzületete sérelmet í nem szenved, sőt erősödik ; hol mintegy gócz- I pontban a sugarak egyesülve szív és akarat, nemes társalgás, léleküditő szórakozás, mig í érezteti velünk az apostolok fejedelme szavai- j nak igazságát; „Urain! jó nekünk itt lennünk“ j egyszersmind ösztönöz, hogy az itt élvezet és bensőnket elárasztó hitérzületet nagyobb körbe, a külső életbe és átplántálva, a család, a tár- j sadalom visszakivánkozzék és térjen az élet kútfejéhez, az igazi boldogság forrásához, Krisztus Jézushoz. S hogy a váci kath. kör egyszersmind nem egy jelét adja életrevalóságának : tanúsítja termeit szőkékké tevő látogatottsága, elismert közkedveltségén kívül tagjainak a 300-at fölülhaladó száma s a senkitől kétségbe nem vonható tény, hogy mig egyébként a kath. öntudat bevallásának példáival sokaknál nem igen találkozunk : e kath. körbe többen kívánkoznak olyanok is, kiket a kör alapszabályai tőle távol tartanak. Örömmel vallhatjuk meg, hogy a váci kath kör a lefolyt évben is Isten segélyével megfelelt hivatásának. 1 De hogy megfelelhetett, a legmélyebb hála és köszönettel taitozunk megyés Főpászlorunknak Schuster Konstantin püspök Atyánknak, ki e kath. kör életét s javát atyai szivének szeretetével ápolva, azt nagylelkű bőkezűségével is előmozdítani meg nem szűnik. Fiúi hódolatunk legmélyebb tiszteletűnk és hálás köszönetünk méltó, hogy e közgyűlés alkalmával is ünnepélyes kifejezést nyerjen. Végül a közgyűlés színe előtt köszönetét mondva munkatársainak, a kör tisztviselőinek, őket a kör összes tagjaival együtt éltetve a közgyűlést megnyitja. Elnök jelenti, hogy a püspök az újév alkalmával válaszleiratot intézett a körhöz, melynek felolvasására a titkári felhívja. A püspöki leirat felolvastatván, azt a közgyűlés fiúi hódolattal és hálával lhalgatta meg. Tikár előterjeszti a Váczi kath. Kör 1898-iki működéséről szóló jelentését. A jelentésből közöljük a következőket: Tagok száma 1898. december 31-ikén 338, ebből 2 tiszteletbeli és egyszersmind alapitó, 17 alapitó, 256 rendes, 63 pártoló tag. Az 1898-ik év folyamán felvétetett 51 uj tag. A könyvtár áll 633 műből 678 kötetben; a lefolyt évben — nagyrészt ajándék utján — szaporodott a könyvtár 58 müvei 76 kötetben. A könyvtárt használták 102, kivévén 1061 müvet 1302 kötetben. Tudomásul vétetik. Donovitz Vilmos pénztárnok előterjeszti az 1898-ik évi számvizsgálói záradékkal ellátott zárószámadást, mely szerint a körnek a lefolyt évben 2407 frt 42 kr. bevétele és 1660 frt 08 krajczár kiadása, vagyis 747 frt 34 kr. bevételi többlete volt. Vagyoni mérlege pedig 2977 frt 34 kr. vagyonnal szemben 627 frt 78 kr. teher, vagyis tiszta vagyon 2349 frt 56 kr. A közgyűlés a zárószámadásokat és vagyoni mérleget tudomásul veszi és a pénztárnoknak buzgó fáradozásainak hálás elismerésével a felmentvényt megadja. A zárószámadásból közöljük < a következőket: Tagdijakból befolyt 1008 frt. Játékpénzből a) billiárd és kártya 306 frt 46 kr., tekepálya 66 frt 48 kr„ összesen 372 frt 94 kr. Kiadásokból: Házbérre 560 frt (miből | 140 frt az albérlőtől megtérül). Szolga fizetése ! sokszorozva, a mikor a sötétben az előőrsöktől egy huszár vágtatott el mellettünk, bizonyosan hirt vinni a főhadi szállásra. Erre az ébren levő honvédekkel a fegyverek mellett alvó honvédeket halkan mind felköltetém, csataruhámat magamra véve lóra ültem és a zászlóaljat arcvonalban állítottam az ellenség felé, a zászlóalj podgyászait kocsira rakattam s hátra küldve álltam készen a csatára. így álltam már fél óra hosszat, de sehol semmi rendeletet nem kaptam, egy főbb tiszt, vagy nyargonc sem jött felénk, hogy valami intézkedést kaphattam volna.' Ez idő alatt az akkor előőrsön levő Váza zászlóalj egyenesen felem vonult vissza s anynyira közeledett az el'enség, hogy puska golyóik minket értek. E szerint én helyben nem maradhattam, hanem vagy előre, vagy hátra mozdulni már kellett, melynek folytán a zászlóaljból, az 1-ső és 2-ik századot Rözsényi százados alatt (ki utóbbi időkben Hódmezővásárhelyt városi tanácsos) előre küldtem Váza zászlóalj segélyére. Két századom előre menvén a tüzelést mindjárt megkezdte; azonban az ellenség ereje a Vázákkal együtt azt is visszanyomta. Miután még mindeddig semmi intézkedést sem kaptam, én pedig nem engedhetvén, hogy az ellenség egészen a táborba előre nyomuljon, a nálam maradt négy századot arcban az ellenségnek vittem és csakhamar elérve a visszavonuló Vázákat és előküldött két századomat, a zászlóaljat meg állitám, egy sortüzet adattam s riadót veretvén szurony-szegezve előre mentem. így kergettem vissza az ellenséget vagy 200 lépésre, megállitám a zászlóaljt, a midőn a fegyvereket megtöltém s uj sortüzet adattam és szurony-szegezve újra előre mentem. Ezen második előre nyomulás alkalmával már igen sok holt és sebesült ellenséget találtunk heverve a földön, kiknek honvédeim levették bornyuikat- és saját fegyvereiket az ellenségnek jobbaival cserélték ki. Gondoltam, ha ez igy tart, honvédeim nagyobbrésze elfogja magát látni bornyúval — a mi még zászlóaljamnál hiányzott s azért is zsíros tarisznyásoknak nevezték — úgy jó gyutacsos fegyverrel is, a melyből a zászlóaljnál szintén sok rossz volt. Ezen második előre nyomulásunk alkalmával lovamról leszálltam s gyalog vezényeltem a zászlóaljat. Harmadszor is akartam előre nyomulni, a midőn előttünk egy feketélő vonal tűnt fel mozdulatlanul, mint egy fal s arra egy fegyvervillanás, a mely egy ellenséges zászlóaljnak a sor tüze volt reánk. Ezen tüzelésre embereim közül sokan elhultak ; azonban én rohammal újra elő nyomultam, még egy második és harmadik sor tüzet is kaptunk, a mely alkalommal Vojnics Imre százados, Dani Nándor főhadnagy, — (most kúria biró Budapesten) — Argay hadnagy megsebesültek és Fazekas hadnagy agyon lövetett. 300 frt. Fűtés-világításra 265 frt 75 kr. Hírlapokra 131 frt 04 kr. Házi felolvasó és teaestélyek költségei 85 frt 90 kr. Zongora árának utolsó részlete 100 frt. Berendezési tárgyakra 70 frt. Házalap jelenlegi állása 429 frt 78 kr. Donovitz Vilmos pénztárnok előterjeszti az 1899-ik évre szóló költségvetési előirányzatot, mely szerint az igazgató-választmány 281ÜJ frt 41 kr. bevételt, 2480 frt 35 kr. kiadást, tehát 331 frt 86 kr. bevételi többletet irányoz elő. A közgyűlés az előirányzatot változatlanul elfogadja. Elnök az igazgató-választmányból az alapszabályok 22. §. értelmében kilépő 8 rendes tag helyének betöltésére és ugyanazon §. értelmében választandó hat póttagra a szavazást elrendeli s a szavazatszedő bizottság elnökéül Bercsényi Jánost, tagjaiul dr. Baksay Károly és Gseko Pált. jegyzőjéül Tóth Lajost nevezvén ki, a szavazás idejére a közgyűlést felfüggeszti. Elnök a szavazás befejeztével a közgyűlést újból megnyitván, Bercsényi János a szavazatszedő bizottság elnöke, jelentést tesz a szavazás eredményéről. Beadatott50 szavazólap.A választmány rendes tagjaiul megválasztattak : Várföldi Elek (49), Fodor Imre (40), dr. LencsoFerencz(39), dr. Baksay Károly (37), Randweg Mihály (36), Markovics Lázár (35), Walla László (35), dr. Csősz Imre (33). Póttagok lettek: Mlinkó István (32), Velzer Lajos (31), Dercsényi Dezső (25), Kováts Sándor (24). Fehér Sándor (24), Halmi László (24). Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Gause Henriket és Vadkerty Gyulát kérvén fel, a közgyűlést bezárja. Helyi és vidéki hirek. — A püspök betegsége. A hét elején a fővárosi lapok azt a hirt hozták, hogy dr. Schuszter Konstantin megyés püspökünk halálosan megbetegedett. A hir rendkívül gyorsan elterjedt a városban s mindenki remegve gondolt arra, hogy Vác jótékony főpásztorát talán elveszti. Szerencsére azonban az agg püspök csodás szervezete a betegséget legyőzte s ma Ezeken kívül, a mint körülnéztem, láttam, hogy én zászlóaljammal már annyira előre nyomultam, hogy balra Szeghegy felé a hátam megett vagy 400 lépésnyire láttam a fegyvereket villogni, hol a tüzelés csak most kezdődött meg. Ennek következtében csapatommal hátrább vonultam várni egy utánam jövő segéd csapatot, a mikor az előre nyomulást ismét megkezdhetem. Jött is, de nem volt benne köszönet, mert az a bácskai mozgó nemzetőr zászlóalj volt Pongrácz százados vezénylete alatt, kik közül felének sem volt lőfegyvere s még annak sem sült el a fele. Mindazonáltal én Pongráczhoz siettem és felszólitám, hogy hagyja zászlóalját arcba fejlődni s sor tüzet adni. Erre ő azt kérdezte, hogy hát melyik az ellenség s én az előttünk feketélő vonalat mutattam. Ezalatt az őrsereg század-csapatban ment előre az ellenség felé, de ez egyszeire elkezd Zsiviót és právit ordítani, csákójukkal a levegőben inteni s azonnal megindulni a nemzet őrség felé; ezek meg szintén vállra vetett fegyverrel mentek tovább a horvátok felé, azon hiszemben, hogy a horvátok meg akarják magukat nekik adni. Kovách Ernő. (Vége következik.)
