Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-01 / 40. szám

lelkesedésből, hanem a hölgyek iránt tartozó udvariasságból is. Legközelebb újabb értekezlet lesz s ezen már megfogják állapítani, melyik darabot tanulják be. Valószínűleg valamelyik újabb vígjáték, vagy bohózat fog színre kerülni.

— Amerikai újságok. Amerikában az újság éppen olyan életszükséglet, mint a kenyér. Uj városokat is csak úgy alapítanak, hogy legelső sorban nyomdát állítanak föl és újságot adnak ki. Amerikában mindenki járat újságot és különösen a kisebb városokban mindenki erkölcsi kötelességének tekinti, hogy legalább egy helyi újságra előfizessen. Ez a magyarázata annak, hogy Amerikában a legtöbb újság prosperál. Ehhez járul még az is, hogy az amerikaiaknak kitűnő érzékük van a hirdetések iránt. A legutolsó amerikai újságnak több hirdetése van, mint a legelső francia, vagy olasz újságnak. El sem képzelhető, hogy mi mindent hirdetnek az amerikai újságokban. Egy yankee azt hirdeti, hogy üzletét holnap zárva tartja, mert családi öröm érte. Egy másik bocsánatot kér, hogy I.-nek nem köszönt az utcán, de kéri figyelembe venni, hogy nagyon rövidlátó. Egy harmadik azt mondja, hogy a törvényszék előtt be fogja bizonyítani, hogy a felesége megcsalta. Aztán az amerikaiak nagyon jól fizetik a hirdetéseket. Vannak amérikai városok, a melyeknek ezer lakosuk sincs és mégis öt-hat napilapjuk van. A nagyobb városokban sokkal erősebb a küzdelem. Itt milliók kellenek egy uj lap megalapításához. Ez az oka annak, hogy például Newyorkban évtizedeken át nem jelenik meg uj lap. A meglevő világlapokkal igen nehéz konkurálni. Hogy például valakihonfitársunknak,Pulicernek lapjával, a World-dal versenyezhessen, ahhoz akkor alaptőke kellene, a mely sehogy sem volna arányban a varható nyereséggel. A Newyork Herald valóságos nagyhatalom. Értesülései az egész világból veszi és tudósítói mindenüvé elmennek, a hol nagyobb esemény történik. Küiön európai szerkesztősége van, a mely Párisban székel és európai összeköttetései oly nagyok, értesülései olyan bővek, hogy külön európai kiadást rendezhet belőlük. Azonkívül van egy heti kiadás is, a mely minden vasárnap hetven-nyolcvan óriás oldalon jelenik meg. Ennek a fele apróhirdetés; egy-egy számban ötven-hatvanezerhirdetése van. A Sun-1 tartják a legelterjedtebb newyorki újságnak; azt mondják, hogy naponkint egymilliónál több példányban jelenik meg. De azért vannak vidéki lapok is, a melyeknek igen nagy példányszámuk van; igy a Chicago Tribune naponkint félmillió példányban jelenik meg.

— Adomány a városi kórháznak. Hochhäuser Miklós budapesti lakos egy baga- j telügyből kifolyólag a neki megítélt hat forint ! ötvenhárom krajcárt a városi kórháznak adományozta.

— Új adó. A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. törvénycikk végrehajtásáról gondoskodott már a pénzügyminiszter s utasította alantas közegeit, hogy eme új adónem még folyó év október havában kivetve s december végéig okvetlen beszedve legyen. Újnak mondhatjuk ezen adónemet azért, mert mindjárt az első évben magas kulcscsal minden adó forint után 3 száztolival nehezedik az adózó közönségre s mert továbbá az állami tisztviselőket s nyugdíjasokat sem veszi ki alóla; úgy, hogy ez utóbbiak el lehetnek készülve, hogy azt folyó egész évre visszamenőleg a legközelebbi hónapban levonják fizetésükből, illetve nyugdijukból.

— A Kecses. A holnapi közgyűlésen szó fog esni egy állatról is. Nemes, szép állat, olyan, a milyet a mi vidékünkön a miniszter kíván tenyészcélokra, olyan, a milyennél szebbet a gazdasági bizottságunk sem talált a

VÁCI HÍRLAP

környéken. Ez az állat a Kecses, Huber József földbirtokos simmenthali bikája. A múlt évről fennmaradt száz forint jutalmat tehát Huber József fogja kapni.

— A Fürge uj menetrendje. Az őszi idő beálltával uj menetrendet készítettek a Fürgének is. Az uj menetrend szerint, a mely már életbe lépett, az első hajó Vácról 5 óra 45 perckor indul Vácról a Pokol-csárdához, a

I honnan hat órakor tér vissza. Fél és egy 1 óránkint közlekedik a hajó ezután s naponta 1 huszonnyolc menete van. Országos vásárok és | hetivásárok napjain a menetrendet nem tart- I ják be, mert .a Fürge fordul s jár addig és annyiszor, a hányszor szükséges. Az utolsó | hajó este hat órakor, movember első napjától í öt órakor, megy át a Pokol-csárdához és egy negyed óra múlva tér éjjeli pihenőjére.

— A postakocsi összeütközése. A

múlt hét egyik estéjén a rétsági posta egy lóval baktatott be a postaépület udvarára. Csakhamar kiderült, hogy hol hagyta a másik lovat. A mint a kisváczi vámnál befordult a főutra egy taligás jött a postakocsival szembe s I hiába trombitált a kocsis, nem tért ki: egye* nesen nekiváglatott a postakocsinak. A taliga ! rudja leütötte az egyik lovat, a mely nem | so ára ott a helyszínén adta ki a páráját. A ! taligás annyira megijedt, hogy rögtön elvág| tatott s csak nehány nap múlva tudták meg | a nevét, a kivel Baráth János, a postajárat | fenntartója, valahogy kiegyezett. Ez az eset alkalmat nyújt arra, hogy figyelmeztessük a kocsitulajdonosokat arra, hogy kocsijukkal a postajáratnak kitérni tartoznak, a mit eddig, főleg Kis-Váeon mibe sem vettek, pedig ennyit már a hátramaradott falvakon is tudnak s j megtesznek.

— A krajcáros újságok pénze. A

| Friss Újság és a Nemzeti Újság példányaival 1 szaladgált az utcán Blander Lajos 17 éves fiú. Egy ideig árusitgatta is és Krause Istvánná, a ki rábízta a lapok eladását, örült is, hogy a | fiú, a ki eddig csak csatangolt az utcákon, megjavul és egy kis keresetre tesz szert. Korai volt az öröm, mert mikor egy forint ötvenöt krajcár összegyűlt Plander Lajos zsebében, nem vitte el Krausznénak, hanem elmulatta. A rendőrség a fiút, kit már többször Salgótarjánba, illetőségi helyére toloncolt, letartóztatta és kihallgatás után átkisérte a járásbírósághoz.

= Érdekes házasság. Dr. Wessel Sámuel a bosnyák fővárosban levő hitközség főrabbija. Nem volt tizenhárom éves, mikor Vácról elszármazott s tanítással tartotta fenn magát és özvegy édes anyját. Doktori diplomát szerzett s Berlinben elvégezte a rabbi iskolát. Közben pedig szerelmes lett s mikor serajevói főrabbinak megválasztották el is jegyezte Charlottenburgban Robinsohn Paulát. Dr. Weszel szép magyar nyelven kéri most a váci anyakönyves hivataltól iratait, hogy nősülhessen.

— Hamis bor. A múlt évben történt, hogy Reissmann Ignác váci borkereskedő bort rendelt. A bor meg is érkezett, de Reiszmann szakértői szeme rögtön észrevette, hogy a bor hamis. Egy percig sem késlekedett s jelentést tett erről a rendőrségnek, melynek végső sza- Aát — az ítéletet — nyílttéri rovatunkban találja az olvasó. Reiszmann Ignác borkereskedő cég elismerést érdemel azért, hogy önszántából tette meg feljelentését s ezzel nem csak saját, hanem a váci borpiac reputációját megvédte s az idegenek szemében emelte. A Magyar Hírlap különben külön is megemlékezik erről s egyik e heti számában a következőket irja: — Ismét hamis bor. Lapunk mai számában, a hirdetések között, megint talál az olvasó egy jogerős Ítéletet, a melylyel borhamisításért, illetőleg hamis bornak forgalomba hozásáért Ítéltek el egy budapesti borbizományost. Nem csak a nagyközönség, de a borkereskedők és a magyar bor régi jó hírnevének visszaszerzése érdekében is örömmel látjuk, ha a hatóság legerélyesebben jár el mindazok ellen, a kik hamisítják a bort, vagy tudva, hogy hamis az a bor, a melyet árulnak, azt forgalomba hozzák. A ma közölt Ítéletből ezen felül örömmel látjuk azt is, hogy igazán szolid, tisztes borkereskedőink maguk is azon vannak, hogy a hamis bor Magyarországon ismeretlen fogalommá váljék. így járt el Reissmann Ignác váci kereskedő is, a ki maga hívta fel a hatóság figyelmét a hamis bor forgalomba hozására és ez által hathatósan mozdította elő a tisztességes borkereskedelem érdekeit. Kívánatos, hogy országszerte a körmeire kopyintsanak a a borhamisítóknak.

— Szőlőszeti iskola Vácou. Tudvalevő, hogy nálunk minden évben kétszer szőlőszeti tanfolyamot rendeznek a vidéki tanítók részére. Rács Sándor szőlőszeti és borászati felügyelő most értesítette a város tanácsát, hogy a tanfolyam október 12-én kezdődik és október 25-éig tart. Egyúttal arra is kéri a várost, hogy a tanfolyam hallgatói részére egyik iskola tantermét engedje át, a hol a tanítóknak az elméleti dolgokat adják elő.

— Adó a kutyák után. A városi rendőrség felhívja a kutyák gazdáit, hogy ha az adólerovást bizonyító jegy elveszett, azt a rendőrségnél jelentsék be, mert ellenkező esetben kellemetlenségük lesz.

— Pinceszövetkezetek az országban. A földmivelésügyi miniszter egy tervezetet dolgozott ki a pinceszövetkezetekről. Ennek az a célja, hogy olyan helyeken, a hol a szőlősgazdák elárusitásra termelnek bort s azt értékesíteni nem, vagy nehezen tudják, (pinceszövetkezetei alakítsanak s igy bocsássák árúba a termést. Ezt a tervezetet, melyben főrésze Bartos Károlynak van, a miniszter megküldte a városnak is a főispán útján. Nekünk a vevők számához képest nagyon is kevés a bortermésünk s igy nem kellett még soha sem tartani attól, hogy a bor Vác vidékén a pincében marad, ha elakarják adni. A pinceszövetkezetekről szóló tervezet tehát nálunk az irattárba kerül.

— A koronaértékbeu való kötelező számítás behozataláról szóló 1899. éviXXXVI. törvénycikk 1900. január elsejével lép életbe. Ezen időponttól kezdve az összes állami, törvényhatósági és községi bevételek és kiadások a korona értékben állapitandók meg, úgyszintén az összes állami, törvényhatósági és községi pénztárak és hivatalok számadásai ebben az értékben vezetendők. Hasonlóképen a külön közhatósági felügyelet alatt álló nagy közcélokat szolgáló testületek, alapok, egyesületek, társaságok, szövetkezetek és intézetek könyvei és számadásai föltétien korona értékben vezetendők. 1900. évi január 1-től kezdve a bíróság, vagy közjegyző előtt felvett, nemkülönben egyéb magánjogi tartalmú közokiratokban, a mely pénzösszegről állittatik ki; úgyszintén pénzösszegre elmarasztaló minden bírói határozatban, még pedig akkor is, ha az illető kereset, vagy beadvány 1900. január 1-je előtt adatott be, ezek a pénzösszegek koronaértékben fejezendők ki.

— Tóth. Marit megtalálták. Tóth Mariról sok szó esett az utóbbi hetekben. Eltűnt Vácról és csak hétfőn találták meg holtan. A leány azt mondotta a mezőőröknek, hogy Verőcére megy. Csakugyan arra is tartott, de nem jutott el Verőcéig, mert a Büki fölött a Duna szennyes árjába ölte magát. Kurdi József a napokban csónakon ment felfelé. A Bükinél egy holttestet pillantott meg a vízben, a melynek csak a melle állott ki a vízből. Lehozta a holttestet Kis-Vácra s aztán jelentést tett róla a rendőrségnek. A holttestben Tóth Marira ismertek. Felboncolás után eltemették