Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-01 / 40. szám

0 VÁCI HÍRLAP — Scheffer András jó nevű épület- és bútor asztalos és temetkezési vállalkozó ajánlja csakis a Szent-Háromság-tér 6. szám alatt lé­tező (a régi üzleti helyiségében levő uj válla­lattal semmiféle összeköttetésben nincs) és a mai kor igényeinek mindenben megfelelő, bú­torokban es temetkezési cikkekben dúsan fel­szerelt uj üzletét, a hol a legjutányosabb árak mellett a legszolidabb bútor- és temetkezési cikkek vásárolhatók. Elvállal a legpontosabb kivitel mellett mindennemű épület és bolt be­rendezést, a legpontosabban eszközöl szükség­esetében temetés rendezéseket, hűllaszállitáso­­kat és minden szakmájába vágó megbízást. — A váci hengermalom részvény­­társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz 14 frt 70 kr., asztali dara, finom C sz. 13 frt 90 kr. Királyliszt 0 sz. 14 frt 20 kr. Lángliszt 1. sz. 13 frt 60 kr. Elsőrendű zsemlye­liszt 2. sz. 13 frt — kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 12 frt 30 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 12 frt — kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 11 frt 70 kr. Kenyérliszt 6. sz. 11 frt — kr. Barna kenyér­liszt 7. sz. 9 frt 50 kr., 71/2 7 frt 50 kr. Takarmányliszt 8. sz. 6 frt 10 kr. Korpa, finom F. sz. 4 frt 30 kr. Korpa goromba G. sz. 4 frt 40 kr. Ocsú 4 frt — kr. Irodalom. Aristoteles. Az ó-kor legnagyobb bölcse. Nagy Sándor nevelője. Mindaz, a mit irt, hat, mint egyetlen más iró müve sem. Mái világunk alapjaiban ő a leghatalmasabb kődarab. Husz­­száz év nem tudta tönkre tenni, nem tudta meghaladni az ő agyának logikáját. Az adatok, a miknek alapján ő bölcselkedett s felépítette világnézetét, megváltoztak, elavultak, de az építés módja ma is ugyanaz, a mivel ő élt. Az elmemüvek építői között nem akadt eddig, a ki hozzá hasonlatos lett volna. A kosmogoniá­­nak első mivelője ő. A csillagászat törvényeit a görögöknek ő magyarázta. A belső világ raj­zának nincs igazabb képe, mint az ő ethikája. A költészettannak nincsenek örök igazságai azokon kívül, a miket ő megirt. Dacolt az ő poétikája minden idővel. A francia klasszikái dráma az ő félreértett tanítására építette fel a hármasegység gondolatsértő tanát. S midőn Lessing e bilincseket szétszuzta, megint csak Aristotelesre hivatkozott s ő rá építette a maga szabadabb felfogását. Aristoteles pályája az emberi szellem nagyságának s a nagy igazságok örökkévalóságának példája. Életéről és mun­káiról eleven, vonzó és tanulságos képet nyújt a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 38. füzete. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesz­tője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a görö­gökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy-egy kötet ára díszes félbőr­kötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kap­ható a kiadóknál (Révai Testvérek, írod. Int. Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. Di’eyfus-kötet — ingyen. A Dreyfus-pört a lapok csak hézagosán és kivonatosan ismer­tették. Egyedül a Magyar Hírlap közölte az egész port gyorsírói feljegyzések alapján, melyek­ben a tárgyaláson mondott minden szó benne foglaltatik. E minden regénynél izgatóbb olvas­mányt a Magyar Hírlap most vaskos, több száz oldalra terjedő könyvben adja ki, a melyet minden negyedéves előfizető ingyen kap meg. E szenzácziós könyv bolti ára 1 forint és 50 krajcár. A Magyar Hírlap másként is kedvében jár elő­fizetőinek. Nevezetesen : Jókai Mór, a legnagyobb élő magyar iró, a Magyar Hírlap belső munka­társa, elutazása előtt átadta a Magyar Hírlap­nak Katlanét cimü legújabb gyönyörű regénye kéziratát. A Magyar Hírlap e remekmű közlé­sét nehány nap múlva kezdi meg. A Magyar Hírlap karácsonyi díszes albuma már készül. Szépirodalmi s művészi tekintetben egyaránt remekmű lesz az idén is. Minden előfizető díj­mentesen kapja meg. Az Otthon cimü szép­irodalmi illusztrált folyóiratot a Magyar Hír­lappal együtt évnegyedre négy forintért kapják az előfizetők. Kedvezményes áron negyedéven­­kint 75 krajcárért jutnak egyszersmind a remek Franczia Divatlaphoz és a Képes gyermeklap­hoz (negyedévenkint 50 krért). A szerkesztői üzenetek rovatában a Magyar Hírlap minden előfizetőjének készséggel és ingyen válaszol kérdésekre. Csaknem tiz éves múltja után a Magyar Hírlap büszkén hivatkozkat rá, hogy a jog, törvény és igazság alapján állott mindig. Pártszempontnak alá nem volt rendelve. Szabad­elvűség, demokratizmus és mindenekfölött haza­fiasság volt a jelszava. A Magyar Hírlap függet­len egészen, minden irányban. Az ország érdeke s a közügy java az egyedül, a mit híven s készséggel szolgál. Szépirodalmi része elsőrangú. Rovatai kitűnőek, rendkívül gazdagok. Az igaz ügynek magánemberek érdekében is lelkes védője a Magyar Hírlap. A lapot fennállása óta Fenyő Sándor szerkeszti a legjobb irói erők munkálkodásával. A lap előfizetési ára félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Előfizetni lehet a kiadó­­hivatalban : Budapest, V., Honvéd-utca 4. sz. Párisi Divat. Most közeledik befejezéséhez az V. évfolyam. Ez idő elég volt arra, hogy a magyar divatlapok hölgyközönségével megis­mertesse azt az óriási különbséget, mely a valódi, hamisítatlan eleganciáju párisi Ízlés és a Berlinen, Bécsen keresztül hozzánk importált dolgok között van. A Párisi Divat olvasói ná­lunk, a vidéken is, úgy tudnak öltözni, mint a valódi parisienne, vagyis választékosán, elő­nyösen, finom Ízléssel, eredetien és mindezt kevés költekezéssel, a mire szintén a Párisi Divat segíti reá olvasóit. Hogy ez igy van. an­nak bizonyságul elég, ha csak röviden fölso­roljuk azon előnyöket, melyeket a Párisi Divat nyújt olvasóinak: fénykép után készült ábrák a párisi első cégek mintaruháiról, ezekhez bő magyarázat, szabásrajzok a párisi szabóktól, divatsürgönyök londoni és párisi levelezők tol­lából: ábrák a kézimunka, bútorzat, asztalteri­­tés, lakásdiszités köréből. — Az összes cikkeken kívül a szerkesztői posta is azt a célt szolgálja, hogy a hölgyeknek mindenre nézve megadható legyen a legteljesebb fölvilágositás. Minden számhoz regénymelléklet. A Párisi Divat elő­fizetési ára egész évre 8 forint, félévre 4 forint, negyedévre 2 forint. A Pesti Hírlap pal napi­lappal együtt egész évre 18 frt, félévre 9 frt, negyedévre 4 frt 50 kr. Mutatványszámot kész­séggel küld a kiadóhivatal. (Budapest, V., Váci­­körut 78.) Ny ilt-tér.*) Másolat. 1015. kih. szám. V. a. Magyar kir. belügyminiszter. Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye közönségének Budapesten. A vármegye al­ispánjának 1897. évi december hó 22-én 1393. kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint Vác város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával Weiszberger József budapesti lakos, borbizományos mester­séges bornak forgalomba hozatala által elkö­vetett s az 1893. évi XXIII. t.-cz. 5. §-ának b) pontjába ütköző kihágás miatt ugyanezen törvényszakasz alapjan 50 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 5 napi elzárásban, to­vábbá a panaszos által előlegezett 60 frt vegy­­kisérleti és a budapesti állandó bor vizsgáló bizottság által 32 frtban felszámított vegyvizs­­gálati dij, nemkülönben a még felmerülhető eljárási és tartási költségek megtérítésében ma­­rasztaltatott el, a panasz tárgyát képező mes­terséges bor pedig az ítélet jogerőre emelke­dése után denaturáltatni, a jogérvényes ítélet a boritaladó kiszabása végett a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatósággal közöltetni s a szóban lévő 42 hordó bor denaturálás s az összes felmerült költségek megtérítése után ipari czélokra való felhasználás végett panasz­­lottnak átadatni rendeltetett, mig ellenben panaszlott a hiányzó bormennyiség megtéríté­sének és a végleges Ítéletnek a hírlapokban való közzétételének kötelezettsége alól felmen­tetett, az elmarasztalt által közvetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván vétkesség és minősítés tekintetében, valamint az eljárási költségeket megállapító, a mesterségesnek nyilvánított bor­mennyiség dennturálását s a denaturált bornak a kiszabott feltételek mellett panaszlott részére leendő átadását, nemkülönben az Ítéletnek az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal való *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerk. közlését, végül a 120 frt értékben megállapított s a bor feltöitögetésére használt hiányzó bor­mennyiség megtérítésének kötelezettsége alól felmentő részében indokainál fogva helyben hagyatik, mig ellenben az Ítéletnek egyéb rendelkező része megváltoztattatik s az I. fokú Ítélet vonatkozó részei hagyatnak helyben, ille­tőleg emeltetnek érvényre, mely szerint panasz­lott a terhére rótt kihágás miatt az idézett törvényszakasz alapján 15 nap különbeni végre­hajtás terhe alatt fizetendő s az 1892. évi XXIII. t.-cz. 3. §-ában jelzett célokra fordí­tandó 200 frt (kettőszáz) forint pénzbüntetés­ben, behajthatatlanság esetén 20 napi elzárás­ban és a felmerülhető tartási költségek meg­fizetésében marasztaltatott el, az Ítélet pedig jogerőre emelkedése után marasztalt költségén egy Ízben a Váci Hírlap-ban, továbbá a Buda­pesten megjelenő Borászati Lapokban és a Pester Lloyd cimü lapban közzzététetni rendel­tetett. Az Ítélet egyszermind még azzal egészit­­tetik ki, hogy az jogerőre emelkedése után ugyancsak egy Ízben marasztalt költségen a Magyar Hírlap és Magyar Közigazgatás cimü Budapesten megjelenő napi- illetőleg heti lap­ban közzététetni s az 1893. évi XXIII, t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 53850/97. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet 24., ille­tőleg 35. §§-ai értelmében az illetékes állandó borvizsgáló és a borellenőrző bizottsággal kö­zöltetni rendeltetik. Panaszlott ugyanis az ira­tokhoz másolatban csatolt adásvételi szerződés értelmében arra kötelezte magát, hogy 1895. évi novomber hó elejétől 1896. évi junius hó végéig terjedő időben 1500 hektoliter első mennyiségű tiroli természetes bort szállít a váci állomáshoz Reiszmann Ignác váci lakos borkereskedőnek. Ezen szállítmány egy részét képezte az 1896. év julius havában a vevő cime alatt Vácra megérkezett 300 hektoliter bor, melynek feladója gyanánt Gelmini Caesar salumi (déltiroli) bornagykereskedő szerepel kihágás iratokhoz csatolt vasúti fuvarleveleken. Minthogy panaszlott maga sem tagadja, hogy az ő rendelése folytán és fenn említett adás­vételi szerződésből kifolyólag szállíttatott Ti­rolból a szakértőileg mesterséges bornak fel­ismert küldemény vádlott volt az, ki a mester­séges bort forgalomba hozta. Ez már annyiban sem szenved kétséget, mert Reiszmann Ignác a bor tényleges feladójával Gelmini Caesarral mi összeköttetésben sem állott. A forgalomba hozatal tekintetében pedig teljesen közömbös, vájjon a szállítandó külföldi bort Weiszber­­ger előzőleg saját, budapesti telepére hozatta s onnan továbbította Vácra, avagy költség­kímélés szempontjából közvetlenül a szerződéses szállítási helyre irányította az árut. Panaszlott azon védekezése, hogy nem ismerte a bor ki­fogásolt minőségét és arról meggyőződnie, mi­után az áru átvételénél közre nem működött, alkalma sem volt, csakis a kihágás tudatos és szándékos elkövetése ellen irányulhat. Minden­esetre módjában lett volna panaszlottnak a Gelmini Ceasarhoz intézett rendelési jegy ere­detijét, vagy másolatát csatolnia és ezen a forgalomba hozatal szándékosságának megcá­folására egyedül alkalmas bizonyíték hiánya nem oszlathatja el teljesen azt a gyanút, hogy az osztrák forgalomban bortartálmu termel­­vény (weinheltiges Erzeugniss) vagy félbor (Halbwein) elnevezés alatt ismeretes az 1893. évi XXXIII. t.-cz. értelmében mesterséges bor­nak tekintendő árut rendelt meg a tiroli bor­­kereskedőtől. Panaszlott fenn emlitett védeke­zése ha való is inkább vétkessége, mint ellen bizonyít, mert azon borkereskedő, vagy bor­bizományos, ki természetes borszállítására szóló megrendelést oly nagykereskedő utján fogana­tosít, ki — mint a következmények tanúsítják

Next

/
Thumbnails
Contents