Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

4 VAGI HÍRLAP A további teendők ellátásával, különösen a helyszínén felmerülő kérdések elintézésével a rendező bizottság dr. Csányi János rendező bizottsági tag urat bizta meg. Kelt Vácon, 1899. évi szeptember 14-dik napján. Hazafias üdvözlettel: A rendező bizottság nevében : Dr. Zádor János m. k. polgármester. Helyi és vidéki hírek. Erzsébet királyné. Vác, szept. 11. Meghalt; egy hosszú éve már! Meghalt a nemzet őrző angyala, a ki át tudta érezni a mi szenvedéseinket, a ki megtudta érteni a mi reményeinket, a ki a mienk volt s a kit mi rajongással szerettünk magyar szi­vünk szerint. Egy éve, hogy ott a bűbájos svájci ég alatt, a csöndes tóparton tőr, gyilkos tőr fúrta át nemes szivét. S meghalt Erzsébet, a ki fényes koronája mellett a fájdalmas anyasziv tövis-koronáját hordta, a ki sötét bánattal lelkében bolyon­gott ; eltűnt. Meghalt! egy hosszú éve már . . . Alakja nemzetünk szent legendáiban él s beleszövődik minden nemzedékek hálás szivébe, a mig a magyar nemzet élni fog. S ma — mint egy évvel ezelőtt — nem a bánat, de a vigasztalás igéit kell keresnünk. Forduljunk ahhoz, a kinek nem szűnő fájdal­mát csak népeinek hűséges szeretete enyhíti meg. Hogy imáinkat az elhunyt nagy, nemes lelkeért elrebegtük, gondoljunk a mi felséges urunkra, a kinek szivére Isten a nehéz meg­próbáltatások szenvedését mérte. Szálljon az égbe valamennyink fohásza, hogy a Minden­ható adjon neki továbbra is erőt elviselni mélységes fájdalmát. Imádkozzunk e napon újra a nagy nemes lélekért és szálljon fohászunk az égbe, hogy a Mindenható a megboldogultnak — trónusa közelében — engedje meg, hogy a haza és a nemzet boldogságát és dicsőségét szemlélhesse. A templom gyászba volt. Mintha a Rosko­­ványi is szomorúbb, mélyebb hangon hívta volna a hívőket imára misére. A templom megtelt. Ott voltak a város vezetői dr. Zádor Jánossal az élén, az állami tisztviselőikar fejei, tagjai. A misét Virter Lajos káptalani helynök mondotta nagy segédlettel. A templom több helyén asztalkák voltak felállítva, a melyeknél Meissner Jánosné és dr. Rauer Béláné; özv. Szilassy Ernőné és Bossányi Gyuláné; özv. Benkár Dénesné és dr. Freysinger Lajosné; özv. Gyürky Károlyné és Krakker Kálmánné; Lexa Emma, Safranovics Karolin, özv. Filó Pálné, Vadkerty Mihályné és Batta Julia úr­hölgyek gyűjtötték a pénzt az örök imádás templomára. Néhány száz forinttal járultak már ezen a napon a váciak ahhoz a templom­hoz, a melyet a magyar katholikus világ a ki­rálynénk emlékére emelni fog. — Schuszter Konstantin emléke. A magyar püspöki kar a fővárosban együtt van. Fontos okok késztették arra a püspököket, hogy tanácskozzanak. Ezeken a nagyfontosságu konferenciákon dr. Virter Lajos káptalani hely­nök képviseli az elárvult váci egyházmegyét. Mikor Vaszary Kolos hercegprímás megnyitotta az értekezletet, meleg, meghatottságtól remegő hangon emlékezett meg dr. Schuss tér Konstan­tinról, az elhunyt püspökünkről. Felsorolta az elhunytnak érdemeit, nagy alapítványait s em­lékét végül a püspöki kar imájába ajánlotta. — A városházáról. Dr. Göndör Sándor főjegyző, tartalékos hadnagy 28, Bence György gyakornok, tartalékos tiszthelyettes 20 napos hadnagyakorlatról haza érkeztek s elfoglalták hivatalukat. — Rudnay Józsefnéről. A gyermek­védő kongresszusról szólva hosszú cikket szentel az Uj idők, ez a tekintélyes lap azoknak a nemes hölgyeknek, a kik a nőképzés terén működtek s munkálnak. Ezek közt van Veres Pálné, Benicsky Hermin és Rudnay Józsefné. Ezekről az úrhölgyekről a következő lelkes sorokban emlékezik meg az Uj Idők közölve a váchartyáni kastély képét is : Midőn Veres Pálné hajlottabb korú lett, hogy Budapesthez közelebb jusson, Vác-Hartyánra költözött. Veres Pálné s innen intézte lankad­­hatlan buzgalommal a magyar nőnevelésnek mindig szélesebb mederben folyó ügyét. A régi, még 1808-ban épült kastély falai közt irta Lélektaná-t is, a mely egyik gyöngye nevelés­ügyi irodalmunknak. A magyar pedagógia ba­rátai most már idezarándokoltak, de az irók és a művészek is tárt ajtókra találtak a gyö­nyörű parkkal körülvett, ódon kastélyban. Különösen a pünkösdi ünnepek hozták meg a szívesen látott vendégsereget és ilyenkor mindig akadt költői emléke az ott töltött jó napoknak. Egy ilyen látogatás alkalmával irta meg Tóth Kálmán, a Vadrózsák édesszavu költője azt a népdalt, mely igy kezdődik: Vác-Hartyánban hármas halom van, Ott voltam én a nagy templomban... és Thern Károly, a ki szintén ott időzött, mint vendég, azonnal meg is zenésitette, úgy hogy mint igaz pünkösdi rózsa frissen és üdén árasz­totta illatát az ünnepek után az egész országban. A vác-hartyáni kastély megmaradt nőneve­lési ügyünk gyik fő/árának később is. Rudnay Józsefné, Veress-Beniczky Hermin leánya, a nő­­képzőegyesület jelenlegi nagyérdemű elnöknője lakik most benne, a ki nem kevesebb sikerrel folytatja azt, a mit egykor nagyanyja és édes­anyja megkezdettek. A szeptember 13-án meg­nyíló gyermekvédő-kongresszus alkalmával is előkelő szerepe lesz majd Rudnaynénak: ő fogja kalauzolni a külföldi vendégeket. A kon­­greszszusi tagok ellátogatnak aztán a nőképző­­egyesület iskolájába, valamint ahhoz a budai házhoz is, melyben egykor az Angyalkert állt s melyet most márványtáblával jelöl meg a kegyelet. Az a kis ház a kiindulási pont, az emléktábla pedig megmutatja, hova visz a csüggedést nem ismerő lelkesedés, ha női szivek­ből fakad. — Megszakított szabadság. Dr. Zádor polgármester távirati utón hívta haza szabad­ságáról Krenedits Ferenc pénztári ellenőrt, hogy hivatalát foglalja el. Ennek az az oka, hogy Skultéty Mátyás számtiszt megbetegedett s Krenedits nélkülözhetetlen hivatalában. Az el­lenőr elfoglalta már hivatalát, de szabadság­­idejének hátralevő részét más alkalommal fogja kivenni. — Hazaérkeztek a huszárok! Egy hónap óta közel Pápa környékén jártak gyakor­laton a huszáraink. Az utóbbi időben az eső­zések szerfölött elcsigázták a sok ezer főnyi összpontositott legénységet, ezért József főherceg távirati kérésére a király beszüntette a gyakor­latokat. Veszprém megyében nagy a bánat, hogy a királyt nem láthatták, de az ezredek közt annál nagyobb lett az öröm arra a hírre, hogy a király beszüntette a gyakorlatokat. Rögtön vonatra vitték őket s Marschall br. alezredes vezetése alatt a huszáraink a hét elején haza­érkeztek. — Az áradás elő estélyén. A külföld­ről árvizet jeleznek. Ausztria minden tartomá­nyában tenger a viz, emberéletet követelt már több helyütt áldozatul. Elpusztult sok termés és háziállat, sőt egyes városok viz alatt álla­nak s ha a viz gyorsan le nem folyik, nagy veszély és kár éri az egyes ausztriai városok lakosságát. Méltó az érdeklődés tehát Magyar­­ország minden Dunamelléken levő városában. A vízrajzi hivatal azt jelenti, hogy az 1897. évi vizáradáshoz hasonló vizár rohan le a Dunán. Benicsky alispán tehát idejekorán figyelmez­tette dr. Zádor János polgármestert és Ivánka Pál főszolgabírót, hogy a Duna mellől minden termést takarittassanak el s készülődjenek a vizárhoz. A város minden előkészületet már megtett, de azért reméljük, hogy a veszedelem nálunk nem lesz nagy. — Névmagyarosítás. Lalinecs Ignác a m. kir. államvasutak Vácon lakó rokonszenves tisztviselője nevét belügyminiszteri engedélylyel Lángi-va változtatta meg. — Kitüntetett váci kiállító. Tragor Ernő szőlőtulajdonos és borkereskedő a szegedi mezőgazdasági kiállításon saját termésű borait kiállította. Tragor valahány kiállításon meg­jelenik boraival, mindenkor dijat nyer. így történt most is. A boraiért, arany-érmet kapott, a mely most újra növeli a kiáliitási kitüntetér seinek számát. — Eljegyzés. Neszveda Béla eljegyezte Rédei Iduska kisasszonyt, Rédei Ferencnek, az Alkotmány segédszerkesztőjének bájos, szép leányát. — Az uj vasúti menetrendünk. A magyar kir. államvasutak igazgatósága a téli menetrendet ez idén elég korán kiadta. Nagyobb változást nem is találunk benne. A színházi vonat — lesz, mint a nyáron — megmarad, a mi nagyon régi vágya a váciaknak. Az egyes vonatok menetsebességét egy-két perccel fokoz­ták, csak a délelőtti érsekujvári vonat megy még Vácról Budapestig 61 percig. Ebben az egyben tartja fenn a máv. a régi osztrák vasút emlékét. A délutáni helyi gyors ismét beszünt s most a gyorsvonatot lehet használniok a vá­ciaknak.-- Váciak a gyermekvédő kon­gresszuson. A második nemzetközi gyermek­védő kongresszus majd egy heti tanácskozás után tegnap befejezte munkáját. A kongresz­­szuson több váci tanügyi férfiú vett tevéke­nyen részt. így tegnap az emberbaráti osztály­ban Pivár Ignác, a budapesti vakok intézetének igazgatója tartott előadást. Indítványa az, mondja ki a kongresszus, hogy a Vakokat gyámolitó orsz. egyletet minden lehető módon ismertetni, ajánlani, pártolni és támogatni fogja. Mondja ki továbbá a kongresszus, hogy a leghathatósabban oda fog működni, hogy intézkedések tétessenek a fővárosban elhanya­golt vakok fölkarolása érdekében, illetve léte­­sittessék Budapesten a vakok számára oly nagyszabású intézet, a melyben még a beteg és elaggott vakokról is gondoskodás történjék. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Azután Borbély Sándor, a váci siketnémák intézetének igazgatója tartott előadást a siketnémák gyá­­molitása érdekében. Statisztikai adatokkal bi­zonyítja, hogy Magyarországon 6000 tanköte­les siketnéma van s mindamellett alig 500 tanul, tehát egészben 8 százaléka, a mi ijesztően ke­vés. A külföldön e tekintetben sokkal előnyö­sebb az arány. Indítványozza, mondják ki a siketnémákra az általános tankötelezettséget, állítsanak föl számukra elegendő iskolát, a hol gyakorlati munkákra tanítják őket. A javasla­tot Gerlits igazgatónak azzal a módosításával, hogy a siketnéma szülők gyermekei árváknak tekintessenek, elfogadták. Schaffer Károly, a siketnémák temesvári intézetének igazgatója azt indítványozza, hogy a felnőtt siketnémák ér­dekeinek megvédésére s hatóságokkal szemben

Next

/
Thumbnails
Contents