Váci Hirlap, 1899 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1899-09-17 / 38. szám

V A G I HÍRLAP

o

való képviseltetésére értelmezőként minden esetben szakférfiakat alkalmazzanak. A javaslatot hozzácsatolták Borbély indítványához. Végül Berinza János értekezett a hülyékről s javaslatát a szakosztály elfogadta.

— Előléptetett tanárok. A váci orsz. siketnéma-intézet három tanárját és egy tanárnőjét léptette elő a jól megérdemelt magasabb fizetésbe a miniszter. Weiser Adél a XI fizetési osztály első, Mlinko István, Biliary Károly és Válék János pedig a XI. fizetési osztály második fokozatába léptek elő.

— Köszönet. A váci önkéntes tűzoltó testület parancsnoksága nevében ez utón mondunk hálás köszönetét mindazoknak, kik jubileumi ünnepségünk sikerét úgy anyagilag, mint erkölcsileg támogatni kegyesek voltak. Első sorban is Vác város képviselőtestülete utján a .város nagyérdemű közönségének, mint a ki az ünnepség rendezése körül felmerült költségeink fedezésére 300 forintot adományozott, továbbá dr. Gsányi Jánosné szül. Alberty Ilona úrnőnek ki a keresztanyái és Alberty Izabella, Bercsényi Aranka, Kralcker Csörke, Hufnagel Irén és Pistike, Lencsó Beáta és Margit, Meiszner Emiké, Nayy Berta és Paula, Nikitits Annusba és Zsarnóczay Ilonka úrhölgyeknek, kik a koszorús leányi tisztet oly nagy készséggel voltak szívesek elvállalni és ünnepségünk fényét emelni. Fogadják továbbá őszinte köszönetünket Gajáry Géza országgyűlési képviselő úr, ki a közgyűlésen és Bucsek István theol. tanár úr, ki a szentmise alkalmával oly lelkes ünnepi beszédet tartottak. Lehetetlen megfeledkeznünk városunk krémjeiről a koszorús hölgyek, vőfélyeiről Battha László, Benkert György, Helc Ipoly, Lányi Ignác, ifj. Ottó József, Reitter Iván, Roller János, Szilassy János, dr. Tragor Ignác, Vadkerty Gyula, Váró Károly és Velzer Alajos urakról, kik jubiláris ünnepségünk sikerét és fényét szintén nagyban elősegítették. Végül fogadják köszönetünket Alberty Ferenc, Biel József, Gindrich József, Hubert József, Nagy Sándor, Pápa József, Reitter Ödön, Schmiedt Ferencz, Tragor Ignác, dr. Virter Lajos és Zádor János urak, kik fogataikat oly szívesen, minden dij nélkül bocsájtották rendelkezésünkre. Ezek után testületünk iránti szives jóindulatukat továbbra is kérve vagyunk kiváló üdvözlettel Vácon, 1899. szept. 15-én. dr. Gsányi János főparancsnok, Mlinkó István, szakaszparancsnok h. titkár.

— Felűlfizetések. A váci I. ált. ipartársulat folyó hó 3-án megtartott nyári mulatságára újólag felülfizettek Haffner Ferenc 2 frt, Tabacska Mihály és N. N. 20 kr. Fogadják a nemeslelkü adakozók az ipartársulat hálás' köszönetét.

— Harc a péksütemények körül.

A hét tulajdonképeni szenzációja nálunk azok a péksütemények voltak, a melyekből aligha is evett egy-két vidéki bucsúson kívül valaki. A váci pékmesterek évek óta a búcsúink alkalmából kiszállítják kiflieiket és zsemléiket s a búcsú színhelyén leszállított áron adják. Ez idén is úgy volt Bartos Elek, György Mihály, Uhl Jakab, Kozma János és Reicher Nándor kivitték süteményeiket s árusítani kezdték. Ámde történetesen dr. Vadas József városi orvos arra járt és a süteményeket megtekintve, kimondotta, hogy egy részük penészes, régi, más részük sületlen, rossz. El kell kobozni. A következő félórában már egy métermázsa péksüteményt szállítottak fel a városházára, a hol a rendőrkapitány megkezdte a tárgyalást. Bartos Eleket ötven, a többieket 15—25 frt pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körülménynek vette, hogy a pékmesterek már többszőr figyelmeztetve lettek s hogy az egészségtelen süteményeket éppen búcsú alkalmával árusították. Beismerték a pékek, hogy a sütemény nem olyan jó, mint a minő szokott lenni, de egy krajcárért nem adhatnak jobbat. Az ügy azonban ezzel nincs befejezve. A rendőrkapitány az alispánnak ebből a kiflikből mintegy tiz kilóval kedveskedett, a pékmesterek pedig dr. Nagy Gyula ügyvéddel és Racsek János ipartestületi i elnökkel kétszer is jártak az alispánnal. Hogy mit- végeztek, kevesen tudják. A kapitány Ítéletét megfellebezték, dr. Vadas József pedig Bartos Elek ellen rágalmazás miatt feljelentést tett a járásbíróságnál.

— Halálozás. Csányi István városi tisztviselőt nagy csapás érte: neje e hó 10-én élete 40-ik évében elhunyt. Temetése e hó 11-én ment végbe nagy részvét mellett. A halálozásról következő gyászjelentést adták ki: — A felejthetetlen jó feleség, édes anya, testvér, meny, sógornő és rokon Csányi Istvánná szül.

! Pokorni Erzsébet a mindenható Isten rendelése j szerint folyó hó 10-én hajnali 3 órakor életé- i nek 40-ik évében, keresztény türelemmel viselt ; hosszas betegség és a halotti szentségek ajtatos I felvétele után jobblétre szenderült. Drága halot| tunk földi maradványait (tácon a Budapesti- Főúton 66 sz. alatt) levő lakásunkról folyó hó 11-ik napján délután 5 órakor a római katholikus hitvallás szertartásai szerint az alsóvárosi sirkertben helyezzük örök nyugalomra. Az exigesztelő szentmise-áldozatot pedig folyó i hó 13-án d. e. 10 órakor a Ferenc-rendiek I templomában mulattatjuk be az Úrnak. Vácon, j 1899-ik évi szeptember hó 10-én. Nyugodjék j békében! Csányi István férj. Csányi Margit,

| Csányi Ferenc gyermekei. Csányi János ipa.

: Csányi Jánosné szül. Bódi Rózsa napa. dr. Csányi János sógor és neje dr. Csányi Jánosné szül. Alberty Ilona és gyermekeik Marcsa, Laci és Gábor. özv. André Györgyné szül Pokorni Jozsefa testvér, Csányi Erzsébet sógornő és férje Horváth Sándor és gyermekeik: Etel, Rózsa, Ilona, Iván, Sándor, Miklós és László, Csányi Ferencné szül. Riedl Margit és gyermekük : Zoltán. Csányi Ilona sógornő és férje Buczkó Gábor és gyermekük: Gábor, Gsányi Irma sógornő.

— Elhunyt plébános. Schmidt Ferenc j aranymisés pap, eegléd-berceli plébános szep! tember 13-án a haldoklók szentségének ajtatos 1 felvétele után élete 80-ik évében elhunyt. Temetése tegnap délelőtt volt. Elhunytéról a ceglédi kerületi papság külön gyászjelentést i adott ki.

j — Tanfolyamhallgatói állás. Borbély Sándor igazgató közli velünk, hogy a siketnémák váci kir. országos nevelő- és tanitó: képző-intézetében két ösztöndíjas tanfolyamhallgatói állás betöltendő. Pályázhatnak ez állásra 30 évet meg nem haladott korú oly nőtlen férfiak, kik elemi vagy polgári iskolai tanítói oklevéllel bírnak. Elsőbbségük van azoknak, kik nyilvánosan tanítottak már és a német nyelvet értik. Hivatásuk az, hogy 2 évi i elméleti és gyakorlati készülés után szakvizsgát I tevén, a siketnémák tanítóivá legyenek. JaVadalj mazásuk: teljes ellátás az intézetben, egész j évig 180—180 frt ösztöndíj. A vizsgának sikeres letétele után rendesen alkalmaztatni fognak e pályán. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimezett kérvény október hó 1-ig az orsz. siketnéma-intézet igazgatóságához küldendő be. A kérvényben feltüntetendő az eddigi működés rendje. Csatolandó okmányok : oklevél, keresztlevél, működési bizonyítvány.

— Ellopott gyűrű. Peicher Nándorné kisváci pékmester felesége panaszt tett a rendőrségnél. Azt panaszolta, hogy egy vörösköves vastag aranygyűrűjét, melynek ára hatvan frt, ellopták szobájából. A rendőrség megindította a nyomozást, de a tettes még nem került meg.

— Pivár Ignác ügye. A héten nagy szenzációt okozott városunkban a fővárosi lapok egyikének cikke, a mely Pivár Ignáccal, a budapesti vakok intézetének igazgatójával foglalkozik. Azt írja Pivárról, hogy lelketlenül bánik a gondjaira bízott vakokkal, az egyiket a kis tiz éves Vio Erasmót, véresre is verte s letaszította a lépcsőkön. Roppant feltűnést keltett ez a cikk: a gyermekvédő kongresszus előestéjén jelent meg. A közoktatási kormány rögtön vizsgálatot indított s im, a rettenetes dolog nagyon összesulyosodott. A vizsgálat eredménye az lett, hogy Pivár csakugyan alkalmazott testi fenyítéket, de bizony máskép egy szó sem igaz a leirt barbárságokból. Mi váciak, a kik jól ismerjük Pivár Ignácot, hittük, hogy annak az újságnak, a mely hol szentimentalizmusban, hol lipótvárosi ötletekben utazik, igaza nincs. Nem is volt s Pivár Ignác minden baj nélkül került ki a vizsgálatból. Tudjuk, hogy Pivár ellen régen áskálódnak már ellenségei és megragadnak mindent, hogy e kiváló szakembert megsemmisítsék. Most is megpróbálták, — nem bírtak vele. El lehetünk készülve, hogy nem sokára hasonló támadásoknak lesz kitéve, ámde akkor is tudni fogja mindenki, hogy honnan fuj a szél.

— Beszüntetett hajójárat. Az ausztriai árvíz nagy károkat okoz a dunagőzhajózási társaságnak is. Az árú forgalom lebonyolítása a lehető legnehezebben megy, a személyhajójárat menetidejét pedig lehetetlen betartani. Ezért — mint értesülünk — a hajó társaság budapest—bécsi hajójáratát bizonytalan időre beszüntette. Esténkint tehát a váci hajóállomáson egy ideig személyhajó nem jelenik meg.

— Az iskolakerűlők. Megtörténtek a beiratkozások minden iskolában s im, kiderült, hogy az elemi iskolában sokan még nem iratkoztak be. Eddig 81 fiú és 116 leány nincs beíratva. Az iskolaszék bejelentette ezt a városnál s most azok szülőit felhívják gyermekük behatására, mert ellenkező esetben pénzbírsággal sújtják őket. Úgy halljuk, hogy a kimutatott szám nem teljes, legközelebb még újabb iskolamulasztókat jelent be az iskolaszék. Lesznek tehát vagy háromszázan, a kikkel szemben a városnak el kell járnia.

— Csömörné búja. A legutóbbi hetivásáros napon özv. Csömör Ferencné, Oláh Anna, egy szegény cigányasszony beállított a rendőrségre rémes sirások közt. A fia miatt jött. Ennek a jóvérű csemetének, a kit Csömör Ferencnek hívnak, pénzre volna szüksége, de az anyja nem ad neki. Mert nincs. A fiú azt állítja, hogy van, mert a cigányok közt egy kis viskójuk áll, hát el kell adni a viskót. Csömörné pedig inkább a két szemét adja oda, mintsem hogy a viskójától megváljon. A fim nem tréfázott, hanem vett egy baltát és az összes ablakokat beverte, a lukakon pedig bekiáltott, hogy megöli még az anyját is. A szegény Csömörné csak azt várta, hogy a fia elmenjen, akkor szépen leszedte az ablakkereteket s a hátán behozta a rendőrséghez korpusz deliktinek. Sirt mindenki előtt, siratta a betört ablakait, siratta az életét, melyet a fia el fog venni. Nagy nehezen lehetett őt vigasztalni, úgy hogy a fiút előállították. Á cigánygyerekre rá lehet parancsolni, rá is parancsoltak, hogy ne merje bántani az anyját. Megígérte s most talán boldog a szegény Csömörné.

— Tisztítják a tavat. A városligeti tó, a mely télen oly keresett helye a korcsolyasport híveinek, most tisztítás alatt áll. A vizét meglehetősen lecsapolták és a sok moszatot szedik ki belőle. A munka lassan megy, mert kevesen dolgoznak.